Jönnek a 11 százaléknál is többet fizető lakossági állampapírok

2022. szeptember 26. – 17:56

frissítve

Jönnek a 11 százaléknál is többet fizető lakossági állampapírok
Bye-bye béna kamatok, a PMÁP új sorozatai hibrid kamatozással, gyorsabban követik az inflációt. Fotó:: Róka László / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Mindenkinek, aki rendelkezik lakossági állampapírokkal jön most egy olyan matekóra, ami zsebre megy. Ki kell számolni, hogy érdemes-e váltani az új papírokra. Befektetési tanácsadásra nem vagyunk jogosultak, de annyit elárulhatunk, hogy a legtöbb esetben: érdemes.

Közzétette az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az új, magas kamatozású állampapírok paramétereit. Szeptember 29-től, vagyis e hét csütörtöktől 11,32 százalékos kamattal lehet Bónusz Magyar Állampapírt vásárolni, és 11,75 százalékos kamattal Prémium Magyar Állampapírt.

Ez most tényleg zsebre megy

Az új papírok az infláció és a piaci kamatlábak emelkedésére reagálnak, az ÁKK nem szerette volna elveszíteni a nagy nehezen megszerzett lakossági befektetőit. Ezért tényleg érdemben jobb feltételeket kínál a lakosságnak, amiről már írtunk korábban is egy „beharangozó” írást.

Mint az ÁKK írja,

újra bevezeti a 3 éves futamidejű Bónusz (BMÁP) változó kamatozású, 1 forintos alapcímletű állampapírt. Kamatmértéke a kamatbázisból és a kamatprémiumból adódik össze.

Egy mondattal ez a papír, évente négyszer fizet aktuális 8az éves mértékhez képest negyedakkora kamatot), vagyis gyakran ad jövedelmet és akkor mindig piacit, ez eddig csak intézményeknek volt elérhető.

Leírjuk azért szakszerűen is, vagyis az ÁKK szavaival a mechanizmust: a forgalmazókkal történt egyeztetést követően a korábbi előzetes bejelentéshez képest az ÁKK változtatott, a korábban közöltekkel ellentétben nem a 12 hónapos diszkont kincstárjegyhez (dkj), hanem a 3 hónapos dkj-hoz köti a kamatbázist.

Ez alapján a 3 éves BMÁP kamatbázisa megegyezik a kamatmérték meghatározásának időpontját megelőző négy eredményes, 3 hónapos dkj-aukción kialakult átlaghozamok, adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagával.

Ehhez adódik a kamatprémium, melynek mértéke 1 százalék. A kamatfizetés gyakorisága igazodik a kamatbázishoz, az időarányos kamat kifizetése háromhavonta történik, így az első kamatfizetésre még ebben az évben sor kerül, ami vonzóbbá teheti a lakosság körében a 3 éves Bónusz Magyar Állampapírt.

És akkor megint visszavesszük a szót az ÁKK-tól, tehát arról van szó, hogy ha például a dkj-aukciók átlagkamata éppen 11 százalék, akkor a kamatprémiummal megnövelve ez éves szinten 12 százalék, és az adott kamatfizetásnél 3 százalékot fizet az ÁKK, mert csak az adott három hónapnyi, vagyis az éves kamat negyede jár egy adott kamatfizetésnél.

Ha legközelebb már 13 százalék a dkj-s hozam, akkor éves 14, vagyis negyedéves 3,5 százalékot kap az ügyfél.

A Prémium is szexibb lett

Az ÁKK kezeli azt a faramuci helyzetet is, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír csak nagyon lassan árazta be az infláció (sajnálatosan) gyors növekedését.

Az új sorozatok már sokkal vonzóbbak lesznek, ezek alapcímlete 1000 forintról 1 forintra változik. A két új sorozat kamatozása „hibrid” kamatozás lesz, az első kamatperiódusban fix, évi 11,75 százalék kamatot fizet, majd a második kamatperiódustól válik klasszikus, változó kamatozású állampapírrá, amelynek kamatmeghatározása megegyezik a korábbi sorozatok kamatmegállapításával, azaz az előző éves átlagos fogyasztói árindex felett biztosít sorozatonként eltérő kamatprémiumot.

Közérthetőbben: egy ideig még alacsony lenne a változó kamatozású papír kamata (mert most például a 2021-es alacsony infláció lenne a viszonyítás), de ezt úgy oldja fel az ÁKK, hogy egy fixen meghatározott, de magasabb kamatot fizet erre a tört periódusra, amely sokkal szexibb a jelen inflációs környezetben.

Az első kamatfizetés a 2027-ben lejáró sorozat esetében 2023. januárban, a 2029-ben lejáró sorozat esetében pedig 2023. február végén lesz. Így a befektetők a magas időarányos kamathoz hamar hozzá tudnak jutni. A második kamatperiódusra a kamatbázis a 2022. évi éves átlagos fogyasztói árindex lesz, a kamatprémium mértéke pedig a 2027-ben lejáró PMÁP után +0,75 százalék, a 2029-ben lejáró PMÁP után +1,50 százalék.

Hogyan sakkozzunk?

Akkor most mi a teendő. Ha valaki a jelenlegi papírjait visszaváltja a Webkincstárban, vagy a Magyar Államkincstár fiókjaiban, akkor a névérték 1 százalékát bukja. Mindenkinek azt kell kiszámolni csütörtöktől, hogy mivel jár jobban, ha minden egymillió forint félretett pénzén realizál 10 ezer forint veszteséget, de utána jobb kamatot kap, vagy azzal, ha benne marad a rosszabb kamatozású papírban. Ha például valaki egy 5,75 százalékos kamatozású papírt, 11,75 százalékos kamatozású papírra tud cserélni, akkor az 1 százaléknyi „költséget” két hónap alatt termeli vissza, mert évi 6 százalék, havi 0,5 százalék az új papír kamatelőnye.

Adómentes

Mindkét állampapír után fizetett kamat kamatjövedelemadó-mentes. A futamidő alatt mind a BMÁP, mind a PMÁP bármikor eladható.

2023. január 1-jétől kizárólag a Bónusz Magyar Állampapírnál és a Prémium Magyar Állampapíroknál az ÁKK értékesítési korlátot vezet be. Egy forgalmazó egy típusú állampapír-sorozatból maximum 250 millió forint együttes névértékű állampapír-sorozatot értékesíthet egy befektető számára. Az értékesítési korlát bevezetése megfelel a nemzetközi gyakorlatnak (pl. USA, Egyesült Királyság, Írország), amelynek értelmében a legtöbb lakossági állampapírt forgalmazó ország esetén maximált az egy lakossági befektető által vásárolható mennyiség. És miért csak január 1-től lesz ilyen korlátozás? Azért, mert az ÁKK szeretett volna időt adni a brókercégeknek, hogy elkészülhessenek egy olyan informatikai fejlesztéssel, ami tudja követni, hogy ki érte el a limitet.

Az ÁKK végül arról ír, hogy

stratégiai célja a nagyon sikeres lakossági állampapír-program feltételeinek közelítése a nemzetközi legjobb gyakorlathoz, valamint az ügyfélszám növelése annak érdekében, hogy minél több lakossági megtakarítónak legyen lehetősége a meghirdetésre kerülő magas kamatozású, kockázat-, kamatadómentes lakossági állampapírokból vásárolni. Mindkét állampapírt magánszemélyek vásárolhatják meg online vagy személyesen az állampapírforgalmazó-helyeken.

Természetesen akkor, amikor az infláció jelenleg is 15,6 százalékos, és hamarosan 20 százalékos lesz, ezek az értékpapírok is negatív reálhozamot jelentenek a befektetőknek, vagyis még a pénz reálértékének megőrzésére sem alkalmasak, de sokkal vonzóbbak, mint a többi elérhető, 5-7 százalékon ketyegő lakossági papír, vagy a bankok szintén elég moderált betéti kamat ajánlatai.

Ha pedig egyszer elkezdenek az inflációs adatok lefelé menni, akkor egy múltbeli (magasabb) infláció felett fizető papír maga lesz az aranybánya. Több zárójelet már nem nyitunk, de az „aranybánya” kifejezéshez még annyit, hogy azért ahhoz az is kellene, hogy a forint vészes leértékelődése miatt ne értékelődjön le folyamatosan minden forintban eszközölt megtakarítás.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!