Tényleg a legolcsóbb a legolcsóbb? Megtévesztő lehet az árak sorrendje az árfigyelőben

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nagyon büszke az online árfigyelő rendszerére, amellyel a július elsejei elindulása óta a Telex is többször foglalkozott. Augusztus 30-án Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a hivatal podcastjában azt mondta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a rendszer haszna minden várakozást felülmúlt, mert

• serkenti a versenyt;
• adatvezérelt világunkban központilag segíti a fogyasztókat árinformációval;
• aminek nyomán a hat vizsgált kereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) valóban árakat is csökkentett;
• mindez pedig apasztotta az inflációt.

Vagyis az elnök szerint annak is jó a rendszer, aki használja (mert információt kap a döntéseihez), annak is, aki nem használja (az alacsonyabb árak révén), de valójában a boltoknak is (hiszen nem kell „kartellezniük”, mégis látják, hogy hol rossz a versenyhelyzetük).

De vajon jók-e az adatok?

Ugyanakkor a Portfolio egy igen erősre kalibrált című („Teljesen át akarják verni az embereket az árakkal?! Van, aki kijátszhatta az árfigyelő rendszerét”) cikkben felvetett egy problémát. A lap arról írt, hogy valójában az árak és a rangsorok csalókák lehetnek. Egyes boltláncok ugyanis csak néhány boltjukban árazzák le a terméket, de az árfigyelő így is a találati lista élére teszi őket.

Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a fogyasztónak az a tej, kenyér, tojás vagy sonka a legolcsóbb, hiszen ha ő Budapesten szeretne vásárolni, akkor a karcagi „jóárasítással” nem megy semmire. Ezt a lehetőséget a rendszer nem tiltja: a jobb rangsoroláshoz elég, ha csak néhány boltban csökkentik egy-egy termék árát.

Horváth Bálint, a GVH szóvivője a Telexnek is megerősítette, hogy a versenyhivatalnál ismerik ezt a jelenséget. Valóban vannak olyan láncok, amelyek nem egységes árazást alkalmaznak, amit természetesen nem lehet megtiltani.

Ugyanakkor a megfelelő adatok kinyerhetők, hiszen ahol több ár van, ott a honlapon elérhető az árintervallumos („tól–ig”) árazás, illetve aki megnézi a konkrét, hozzá közel eső boltot, vagy egy új funkcióval bevásárlólistát állít össze, ő is az adott boltra jellemző pontos információt kapja. Vagyis a probléma inkább csak annál a sorba rendezésnél jelentkezik, amikor az oldal megmondja, melyik a legolcsóbb trappista, 2,8-as ESL tej, pulykasonka vagy tojás.

„Dolgozunk azon, hogy ez semmiképpen ne tévessze meg a fogyasztókat. Az biztosan az üzletpolitika része maradhat, hogy a láncok eltérő árakat alkalmazzanak, de lehet, hogy a jövőben hangsúlyosabban jelenítjük ezt meg, vagy valamilyen átlagárat számolunk”

– mondta Horváth Bálint.

Természetesen minden megoldásnak megvan a maga nehézsége, hiszen amennyiben átlagárat tüntet fel a portál, akkor meg arra panaszkodhatnak a fogyasztók, hogy „hol érdekel engem, hogy mi az átlag, engem az érdekel, hogy mennyibe kerül”.

Eltérések

Az árak nyilvános adatot jelentenek, amihez bárki hozzáférhet, csak van, aki össze is gyűjti ezeket. Az állami árfigyelő a cégektől kapja az adatokat, a régebb óta működő Cashmap.hu munkatársai pedig tényleg bemennek fizikailag a boltokba, és összeírják az árakat.

Tanulságos böngészni a kormányzati ár-összehasonlító adatait:

• Szeptember elsején a trappista tömbsajt kategóriában az Auchan nyert egy 1890 forint/kg-os termékkel, ami minden üzletben ennyiért kapható, a második a Spar lett, ám az ő 1990 forint/kg-os termékénél a belekattintás azt mutatta, hogy a termék ára 1990 és 2890 forint/kg között változhat. Igaz, az üzleteket kattintgatva, mindenhol, ami hozzám közel esik, az alacsony árat láttam.
• Nagyobb különbség lenne a pulykasonkáknál, ahol a kategória győztese, a Lidl terméke a 259–349 forintos sávban érhető el, de a nekem releváns boltokban a magas ár volt a reális. Annál pedig az Auchan, a Penny, az Aldi terméke olcsóbb lett volna, és a Tescóé is azonos áron lett volna elérhető.
• Hasonlóképpen jártam a tojással is. Itt is volt egy mindenhol listavezető Spar-termék (415 forint/10 darab), amit egy 499 forinttól árazott ezüstérmes Lidl-termék követett, de a környékemen lévő Lidl-boltokban 515 forint volt a 10 darabos tojás, amit azért megelőzött volna még pár termék más láncok üzleteiben.
• A 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött ESL tejnél egy másik jelenségre lettem figyelmes. Itt is volt egy helyen árintervallum, de nem jelentős, viszont a lista első hat helyezettje egyaránt 329 forint/liter áron adta a tejet – tehát itt eléggé egységesen alakultak az árak a különböző bolthálózatokban.

Ez azért felvetheti azt a kérdést is, hogy a központi oldal mennyire segítheti az „összehangolt” árazást. Hozzá kell tennem, amikor rákerestem azon kevés termék egyikére, amelynél van fogalmam az ármozgásokról, az egyik félliteres dobozos sörnél is elég egységes árképzést találtam (ezt a Cashmap.hu-n tehettem meg, az Árfigyelőn nem). Az ár 429 és 439 forint között szóródott, a Lidl, az Interspar, a Penny egyaránt 429 forintért, a Tesco, illetve az Auchan pedig 439 forintért adta cikkünk írásakor ezt a terméket.

Miért vannak egyáltalán eltérő árak?

A nagy hazai hálózatok működése eltérő. Vannak olyan cégek, mint például a magyar láncok, a CBA, a Reál, a Coop, amelyeknél az árak szinte boltonként érdemben eltérhetnek. Itt nem is lehetséges a láncra jellemző árat megadni. A struktúrákban vannak regionális cégek, franchise-ok, vannak ugyan központi reklámok, országos akciók, de nincs egységes ár.

A diszkontoknál és a hipermarketeknél már sokkal inkább jellemző az egységesítés, a központi, egyre inkább digitális árazás. De ezeknél is vannak visszatérő eltérések. A GVH-nak annyiban „könnyű” dolga van, hogy a hivatal központilag kapja az árakat. A hazai piacon már régebb óta működő ár-összehasonlító oldal, a Cashmap.hu alapítóját, Kardos Tamást arról kérdeztük, hogy tapasztalata szerint mennyire eltérők a boltokban az árak, és mi okozza a különbséget.

A Cashmap.hu tapasztalatai szerint:

• Minimális áreltérés lehet az áruházláncok egyes boltjai között. Mint láttuk, írásunk idején volt olyan hálózat, ahol a 10 darabos tojás vidéken 499 forint volt, Budapesten 515 forint.
• A vidék kontra főváros mintha visszatérő különbség lenne: egy nem konkrét termékre vonatkozó példával élve ami Budapesten 279 forint, az Kecskeméten 275 forint.
• Az egyedi akcióknál lehet külön kedvezmény egy adott boltra, nyitási akció, felújítás utáni újranyitási kedvezmény vagy más marketingcél miatt indított egyedi akció.
• Egyes akciók nem érvényesek az üzletlánc minden egyes boltjára, ezt az akciós újságban mindig jelölik az üzletláncok, hogy mely boltjuk a kivétel.
• Több magyar üzletláncnál (ezek nincsenek fent az ár-összehasonlítókon) pedig regionális árak vannak, amelyek eltérő alapárakat jelentenek a különböző üzletekben. Külön akciós újságok vannak a külön régiókra, ettől függetlenül lehetnek országos akciók, amelyek pedig minden, azonos franchise-üzletre érvényesek az adott időszakban.

Ahol központi árazás van, ott jellemzően egyetlen pillanat alatt frissíthető a digitális címke, de ahol ez manuális, ott eltérhet időben az átárazás. Emellett lehetnek üzleti alapú különbségtételek is. Egy nyári pénteken vagy szombaton konkrétan tumultus van bizonyos balatoni boltokban, tömegjelenetek alakulnak ki, nem lehet megmozdulni, máshol, ahonnan például a vevők nyaralni mentek, viszont csak páran bóklásznak. Erősen érthető, ha a siófoki boltban más az ár ilyenkor, mint a kisújszállásiban.

Folytatódhat az árcsökkenés

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a hivatal podcastjában mindenesetre úgy látta, hogy az állami árfigyelő rendszer „gyilkos árversenyre” készteti a nagyokat. Szerinte ez nem kartellezés, hiszen a láncok amúgy is láthatták a versenytársak árait.

Mostantól mindenesetre az árfigyelő már arra is lehetőséget ad, hogy a látogatók saját bevásárlólistát állítsanak össze, amelynek a kosárértékét naponta figyelhetik. Az árfigyelő honlapon hat kiskereskedelmi lánc mintegy 1200 boltjában, összesen 62 termékkategóriában hasonlíthatják össze a napi fogyasztói árakat a látogatók.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium számításai szerint a 62 termékkategóriából 50-ben, átlagosan közel 7 százalékkal csökkentek az átlagárak a rendszer indulása óta.

Rigó Csaba Balázs abban bízik, hogy az inflációt csökkentő trend fennmarad, és szerinte az árfigyelőnek akkor is marad értelme, ha már alacsonyabb lesz az infláció. Az elnök azt sem zárja ki, hogy az alacsonyabb energiaár, az erősebb forint vagy a beszállítói kapcsolatok újratárgyalása révén akár nominálisan is apadhatnak az élelmiszerárak.

Mindez Héjja Csaba, az MBH szenior elemzője szerint sem kizárt. Ő az elemzésében úgy fogalmazott, hogy az árstopok augusztusi megszüntetése normális esetben az infláció gyorsulásához vezetett volna, hiszen e termékek árát a 2021. október 15-i szinten maximálták. A kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint a piaci folyamatok miatt azonban ez nem így lett.

Szerinte a környezetvédelmi termékdíj (EPR) mértékének emelése az élelmiszeripari szektornak mintegy 120 milliárd forint költségnövekedést okozhat. „Jelen piaci körülmények között azonban nem várható a költségek áthárítása, ugyanis jelenleg kisebb az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, így a fogyasztók aligha fogadnák el a magasabb árakat” – tette hozzá.