Benyújtották Lázár János állami építési és beruházási törvénytervezetét, amivel a magyar cégeket hozná helyzetbe
2023. április 19. – 15:03
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a parlamentnek Lázár János építési és közlekedési miniszter állami építési és beruházási törvényjavaslatát. Az azt megelőző szakmai egyeztetésekről, illetve részben a tervezet tartalmáról ebben a cikkünkben írtunk korábban.
A törvényjavaslatot április 19-én, szerdán vették fel a tárgyalandó törvények listájára, és a korábban jóval hamarabbra várt szabályozás, úgy tudjuk, immár benyújtott törvénytervezetként klasszikus tárgyalási rendbe kerül, tehát nem lesz gyorsított, rendkívüli eljárás.
Lázár a tervezettel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, a szakmai legitimáció most megelőzte a politikai legitimációt: annyi mindenesetre biztos, hogy a törvényhez 26 szervezet 900 javaslatot tett.
Lázár nekimenne az elszemtelenedett csókosoknak az építőiparban – címmel írtunk néhány hónapja a tervekről ebben a cikkünkben. Nagyobb költségkontroll, jobb hatékonyság, több átláthatóság, megújuló energia, anyagok újrahasznosítása, kisebb függés a külföldtől, erősebb hazai cégek – többek között ezek a célok szerepeltek abban a munkaverzióban, amit már hónapokkal ezelőtt megkapott az építőipari szakmai is, és ami hozzánk is eljutott akkor.
A most benyújtott végleges szöveggel összehasonlítva kiderül, hogy van, ami kikerült belőle. Például hogy az állami-önkormányzati közös beruházásoknál az önkormányzati területek ideiglenesen átkerülnek állami tulajdonba. Ez ellen azért ágáltak nagyon az önkormányzatok, mert így veszélybe kerültek volna bizonyos önkormányzati kötelező feladatok.
A jogszabálynak kimondott célja, hogy a tervezésnél, a kivitelezésnél erősödjön a magyar építőipari cégek helyzete, egy pletyka szerint azért is lassult le a szabályozás, mert a kormány nem akart újabb tengelyt akasztani Brüsszellel. Erről a miniszter akkor azt mondta, hogy a cél az, hogy Magyarországon magyarok dolgozzanak, a magyarok tudásából, a magyarok hasznára, magyar alapanyagból.
A tervezet hadat üzent az egyajánlatos közbeszerzéseknek is, az ilyen eljárásokat az ajánlatkérő köteles eredménytelennek nyilvánítani. A törvény filozófiája mellett korábban az hírlett, hogy az időzítés is annyiban szerencsés, hogy most, amikor a megszorítások miatt kevesebb lesz a munka, talán több energia juthat egy átfogó kerettörvény elkészítésére, igaz, olyan kritikus hangokat is hallottunk, amelyek szerint egy ilyen kerettörvényt rapid módon összerakni olyan, mint a kártyavár; pár elem megváltoztatásával minden összeomolhat.
