Költségvetési államtitkár: Abban nincs vita, hogy az élelmiszerárstopot ki kell vezetni, a kérdés az időpont

A kormány december végén a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva teljesen új költségvetést írt rendeleti úton az Országgyűlésben júliusban elfogadott verzió helyett. A rendeleti költségvetés január 1-jén életbe lépett, a kormány azonban múlt héten benyújtotta az Országgyűlésnek is a dokumentumot, hogy a fideszes kétharmad a tavasz elején szavazatával megerősítse azt.

Vajda Zoltán, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke már decemberben meghívta Varga Mihályt a bizottság ülésére, a pénzügyminiszter azonban akkor azt jelezte, csak azután él a lehetőséggel, hogy a kormány jóváhagyja a büdzsé módosítását.

Banai Péter: Júniusban még nem lehetett látni a háború elhúzódását

A kormány december végén jóváhagyta a költségvetést, Varga azonban nem jelent meg a bizottság előtt hétfőn, hanem államtitkárát, Banai Péter Benőt küldte maga helyett. A bizottság fideszes többsége pedig már pénteken jelezte, hogy ők nem érzik szükségét a költségvetési tanács tagjainak (köztük Matolcsy György) meghallgatásának, így a jegybankelnöknek sem kellett részt vennie az ülésen.

Banai egy maratoni, több mint három és fél órán át tartó ülésen válaszolt az ellenzéki képviselők felvetéseire. Azt ígérte, Varga Mihályt az Országgyűlés plenáris ülésén lehet majd kérdezni.

Az előadását azzal kezdte, hogy 2022 nyarán egy megalapozott költségvetésről döntött az Országgyűlés, mert akkor még senki nem gondolta, hogy az orosz-ukrán háború ennyire elhúzódik, az Európai Unió újabb és újabb szankciókat fogad el, és azoknak ilyen káros gazdasági hatásai lesznek Magyarországra. A gazdasági környezet ilyen mértékű átalakulása miatt a kormány változtatást javasolt.

Az új 2023-as költségvetésnek négy fő célja van az államtitkár ismertetése szerint:

1. a munkahelyek megvédése;
2. rezsivédelem;
3. a családok támogatása és
4. a nyugdíjak értékének megőrzése.

A tavaly nyáron elfogadott költségvetéshez képest bevételi oldalon növelték az extraprofit-különadókat. 95 százalékra emelte a kormány azt az adót, ami az olajtársaságoknak a Brent és az Urál kőolaj árának különbségéből gyűlő vagyonuk után kell fizetniük. Kiadási oldalon pedig 250 milliárdot húztak, Banai szerint a kormány főként magán spórol.

Arról is beszélt az államtitkár, hogy az új költségvetésben

• a hiánycélt a GDP 3,9 százalékára növelték a korábbi 3,5 százalékról.
• Reálisnak látják, hogy az adósságráta 2023-ban 70 százalék alá csökkenjen GDP-arányosan.
• A családtámogatások összege idén várhatóan 3357 milliárd forint körül lesz, ami több mint 120 milliárddal magasabb a korábbi verziónál, valamint
• 670-ről 2600 milliárdra növelte a kormány a rezsivédelmi alapot.

Ilyen még a Kádár-rendszer alatt sem volt

Banai Vajda Zoltán bizottsági elnök felvetésére azt mondta, veszélyhelyzeten a kormánynak joga van törvényeket rendelettel módosítani. A koronavírus-járvány idején is élt a felhatalmazással kormányzat, amikor átírták a költségvetést, és akkor senki nem kritizálta őket emiatt.

Jámbor András szerint lehet, hogy jogszerűen járnak el a rendeleti költségvetéssel, de ők írták hozzá a törvényi alapot.

„Lényegében önök jogot teremtettek, hogy visszaéljenek a joggal”

– fogalmazott a Szikra Mozgalom Párbeszéd frakciójában politizáló képviselője.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka csak február végén indul, és a költségvetést nem lehet sürgősségi eljárásban tárgyalni, így várhatóan csak áprilisban szavaznak róla. Jámbor szerint abszurd helyzetekhez vezethet, hogy hónapokat csúszik az idei költségvetés megszavazása. Elképzelhető például, hogy egy szociális intézménynek szánt – és akár már fel is használt – támogatást az utolsó pillanatban kiveszik a költségvetésből egy módosító indítvánnyal.

„Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet” – Tóth Endrének A tanú című film jutott eszébe arról, hogy a parlamentben arról a költségvetésről fognak vitatkozni és szavazni, amely alapján akkor már hónapok óta működik az ország. A Momentum képviselője szerint a kommunizmus alatt sem fordult elő ilyen, és ezt a parlamenti működés teljes kiürítésének nevezte. Vajda Zoltán, a bizottság elnöke szerint is példa nélküli, hogy rendeleti úton hoznak költségvetést, ez a transzparenciát sem segíti elő. Az MSZP politikusa nem érti, miért nem lehetett decemberben rendkívüli parlamenti ülést összehívni, hogy megvitassák a költségvetést.

A bizottság több ellenzéki képviselője is azt a gyakorlatot kifogásolta, hogy a kormány már májusban benyújtja a következő évi költségvetést, amikor még nem lehet látni, hogy alakulnak a főbb gazdasági mutatók. Ander Balázs, a Jobbik képviselője szerint tavaly pláne felelőtlen döntés volt, hogy egy hónappal a háborús veszélyhelyzet kihirdetése után benyújtották a megalapozatlan, „rózsaszínre festett költségvetést”.

Banai szerint ugyanakkor megvan az előnye a költségvetés korai elfogadásának: így mindenki könnyebben tud tervezni.

A kritikákra pedig úgy reagált, hogy a 2010 előtti kormányok idején decemberben fogadták csak el a következő évi költségvetést, ám egyetlen számát sem tudták teljesíteni. Szerinte múlt májusban még a legnagyobb pénzügyi cégek sem számítottak arra, hogy ilyen magas lesz az infláció, és ennyire csökken a gazdasági növekedés.

Banai: Sok cég az alapján áraz, hogy mit bír el a piac

Az államtitkár részletesen válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire is. Arról beszélt többek közt, hogy

• a kormány nem tervez áfacsökkentést és nem emeli a szociális segélyeket. A magas foglalkoztatottságot szeretnék megőrizni, mert nagyobb jövedelme van annak, aki dolgozik, és a foglalkoztatottsággal együtt nő a fogyasztás is.
• Az eredeti tervezethez képest nagyobb áfabevétellel számol a kormány, mert becsléseik szerint nagyobb arányban nőnek a jövedelmek és az infláció, mint tavaly tavasszal gondolták.
• Nincs B forgatókönyv – mondta az államtitkár az uniós tárgyalásokról. Azzal számolnak a költségvetésben, hogy minden forintot megkap Magyarország az Európai Bizottságtól. „Úgy tekintünk az uniós forrásokra, mint a közpénzekre” – fogalmazott. Épp ezért mondják azt hónapok óta, hogy a pedagógusok béremelését az uniós forrásokból fogják fizetni.
• Abban bízik az államtitkár, hogy Erasmus-ösztöndíjakról is sikerül megállapodni a Bizottsággal. Azt azonban elismerte, hogy a decemberben összeállított költségvetésben többletforrást különítettek el arra az esetre, ha nem sikerülne megegyezni, és az államnak kellene biztosítani a forrásokat.
• Egy piacgazdaságban normál körülmények között nem célszerű hatósági árakat bevezetni – mondta az élelmiszerárstopról. Most azonban különleges idők vannak, és különleges intézkedéseket kellett bevezetnie a kormánynak. Abban nincs vita szerinte a kormány és a jegybank között, hogy az élelmiszerárstopot ki kell vezetni, a kérdés csak az időpont.
• Banai szerint azért is ilyen magas az élelmiszerár-infláció, mert Magyarországon jóval nagyobb aszály volt nyáron, mint Európa többi részén. „Az is hallom, hogy azért nagyon sok cég nem költség alapján áraz, hanem az alapján, hogy mit bír el a piac” – fogalmazott. Azért is fontos cél szerinte, hogy az infláció 2023 végére egyszámjegyű legyen, hogy „az inflációs várakozásokat le lehessen törni”.
• Az elhúzódó háború miatt kell növelni a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálatok költségvetését is a kormány szerint.
• Az MSZP-s Vajda Zoltán úgy számolt, hogy a Vodafone megvásárlására fordított összegből meg lehetett volna duplázni a családi pótlékot, vagy megháromszorozni a gyed összegét, esetleg növelni a pedagógusok bérét. Banai szerint azonban a Vodafone megvásárlása csak egyszeri tétel, míg a béremelés tartós tétel lenne, ráadásul a részvényvásárlással nem nő a költségvetési hiány sem.
• Visszautasította Banai azt a vádat, hogy a magyar költségvetés átláthatatlan lenne. Az államkincstár honlapján jó pár adat elérhető évekre visszamenően, a költségvetési tervezetben pedig olyan táblázatok is bekerültek, amiket a törvény szerint nem lett volna kötelező betenni. Az államtitkár még nem látott olyan uniós kimutatást, hogy Magyarország költségvetése lenne a legátláthatatlanabb, mint Vajda Zoltán állította.
• Az euró bevezetése jó szakmai vita lehet az államtitkár szerint, de Orbán Viktor egyértelműen kijelentette, hogy nincs napirenden.