4753 milliárd forint lett az államháztartási hiány tavaly, ez óránként 542 millió forint mínusz
2023. január 11. – 11:22
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere decemberben 1287 milliárd forint hiányt ért el, amivel a 2022-es deficit 4753 milliárd forintra jön ki. Ebből a központi költségvetés felelős 4611 milliárd mínuszért, a társadalombiztosítási alap 405 milliárdért, míg az elkülönített állami pénzalapok 263 milliárd pluszt hoztak.
2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 4,9 százaléka volt, a földgázkészlet-felhalmozást is számítva pedig a hiány 6,1 százalék lett. Az államadósság a gazdasági növekedés miatt a GDP-hez képest az előző évi 76,8 százalékról 73,5 százalékra csökkent.
A mostani deficit azért is súlyos, mert az utóbbi két évben rendre gigantikus hiányt hozott össze a magyar állam. 2020-ban főleg a koronavírus-járvány miatt 5548 milliárd forint volt az éves deficit, 2021-ben pedig részben szintén a lezárások, részben a választások előtti osztogatás miatt 5101 milliárd volt a hiány.
A kormányzati túlköltekezés a választás előtti fél évben egyértelműen nyomon követhető volt, ennek megfelelően:
- 2021 novemberében egy hónap alatt 1009 milliárd forint új hiányt csinált a állam,
- 2022 februárjában pedig egy hónap alatt 1585 milliárd forint mínuszt termeltek.
Ez utóbbi egybeesik a 13. havi nyugdíjak kiutalásával, a szülők személyi jövedelemadó (szja) visszatérítésével, és a rendőrök, katonák fegyverpénzének kiutalásával. Ez a három intézkedés önmagában körülbelül 1000 milliárd forintba került.
A 2022-es költségvetést a választások előtti túlköltekezésen kívül számos tényező meghatározta, így:
- az égbe kilövő energiaárak mellett a rezsicsökkentés (részleges) fenntartása rengeteg pénzbe került;
- a forint értékvesztése az egész gazdaságnak rosszat tesz, ami az államháztartásra is hatással van;
- illetve az éves szinten 14-15 százalékos infláció is meghatározó.
Ez utóbbi egyébként önmagában nem feltétlenül lenne akkora tragédia az államnak: a brutális drágulás miatt ugyanis sokkal több bevételük származik az általános forgalmi adóból (áfa). Más kérdés, hogy az infláció miatt illene minden állami alkalmazott bérét legalább annak ütemében emelni, ami a hivatásos rendvédelmi dolgozóknál és a politikusoknál megtörtént, a tanároknál valahogy nem.