Távhődrágítás: 10-20-szoros fűtési ár az iskoláknak, könyvtáraknak, uszodáknak

Az év hátralevő részében a lakosság ugyan továbbra is nyomott áron kapja a távhőszolgáltatást, a költségvetési és önkormányzati cégek azonban nagyjából 15-szörös árat fizethetnek. Péntek este jelent meg az új távhőtarifákat szabályozó rendelet, ami alapján már szombattól teljesen új, a korábbi sokszorosát jelentő fűtési díjat rótt az intézményekre.

A gázár nagyon megemelkedett, a hazai távhőszolgáltatóknak pedig még annál is jobban drágult, mint azt a piac indokolná. A kérdés csak az volt, kire terhelje rá a nagyjából tízszeres költséget a kormány. Arra a lakosságra, amelyiknek az volt eddig a fő üzenet, hogy a baloldal ármányaival szemben sem kell találkoznia a rezsivalósággal? Vagy viselje az az állam, amely nagy energiacége, az MVM most kért fizetési halasztást a Gazpromtól? Esetleg a hőtermelő cégekre, a távhőszolgáltatókra vagy az önkormányzati cégekre, iskolákra, uszodákra, könyvtárakra?

A megoldás végül az lett, hogy az amúgy is nehezen felosztható fogyasztású lakóházak fizessenek rezsiárat,

az intézmények tarifája pedig emelkedjen egyik napról a másikra nagyjából 15-szörösére.

Mindenhol súlyosak a következmények

Az önkormányzatok, polgármesterek el is kezdték kiszámolni, milyen durván vág oda nekik a pénteken megjelent új jogszabály. Karácsony Gergely például egy hétfői sajtótájékoztatón mondta el, hogy egy éjszaka alatt 60 milliárddal ugrott meg a fővárosi iskolák, óvodák távhőköltsége. A döntés összesen 750 önkormányzati, állami vagy civil-karitatív fenntartású intézményt érint az óvodáktól kezdve az idősotthonokig. Ezek az intézmények péntekig nagyjából 4 milliárd forintnyi távhőszámlát fizettek ki egy fűtési évben, a rendelet szerint viszont szombattól mintegy 64 milliárd forintosra nő a távhőköltségük.

Újpesten az önkormányzatnak 40 távhővel fűtött intézménye van, jellemzően óvodák, bölcsődék és szociális intézmények, orvosi rendelők. 2021-ben hozzávetőlegesen 168 millió forintot költöttek távhőre, 2022-ben 250 millió forint feletti költséggel kalkuláltak, az új szabályozás szerint viszont most már nagyságrendileg tízszeres növekedéssel számolnak, az összeg megközelítheti a másfél milliárd forintot.

De a második kerületi polgármester is arról írt, hogy eddig átlagosan havi bruttó 1,3 millió forint volt a távhődíjuk, éves szinten 16 millió, ami havi szinten több mint 7 millióra nőtt, éves szinten pedig 90 millió fölé emelkedett az új rendeletekkel.

Az intézmények szívnak

De mik ezek a rendeletek, mit módosítottak? A legfrissebb a pénteki Magyar Közlönyben 20/2022-es számmal megjelent TIM-rendelet ezek közül, ami azt mutatja be, hogy mennyi lesz a távhő ára, mennyi a lakossági díj (és az utána fizetett támogatás) és mennyi a külön kezelt intézmények által fizetendő hő díja.

Ez a változás két régebbi rendeletre is utal, az elsőben azt határozzák meg, hogy mi az értékesítési díj a távhőtermelő és a távhőszolgáltatást nyújtó önkormányzat között, vagyis hogyan néz ki a távhőtermelés forrásoldala. Ebben azt lehet olvasni, hogy a hőtermelő cégek (Veolia, Alteo, E.ON, MVM, Greenergy) milyen áron értékesíthetnek hőt a vevőknek, vagyis a regionális hőszolgáltatóknak (ilyenek például a BKM, a Győr-Szol, a Széphő (Székesfehérvár), a Debreceni Hőszolgáltató és hasonló, jellemzően önkormányzati hőszolgáltatók.

A termelői oldalon az áremelések után eléggé eltérő díjakat látunk, de a korábbi 3000-5000 forint/GJ helyett a rendeletben most 40-50 ezer forintos díjak szerepelnek.

Van emellett egy rendelet a támogatásokról is, ebben az olvasható, hogy mennyi támogatás jár a lakosságot kiszolgáló cégeknek, itt az látszik, hogy miképpen kapják meg szubvencióként a hőszolgáltatók a megemelt díjak után a lakosság kiszolgálására jutó részt.

Az egyenleg végén a lakosság helyzete nem változik, a hőszolgáltatók és a hőtermelők nagyjából rendben vannak, de a végső intézményi vevők, a gyakran önkormányzati, vagy költségvetési tulajdonban álló sportcsarnokok, uszodák, óvodák, bölcsődék, művelődési házak, színházak, szociális intézmények számára tíz-hússzor annyiba kerül majd a fűtés az idén, mint az előző télen. Volt, ahol a távhőszolgáltató felajánlotta szeptember végén, hogy aki tud, szereljen be egy másik fűtési rendszert, mert októbertől már ilyen lesz az ár.

Az egyes városokban egyébként eltérő az ár. Esztergomban például nagyon rossz a helyzet, október 1-e előtt 4004 forint/GJ volt az ár, október 1-től 70 176 forint/GJ lett, ami majdnem 20-szoros változás. Néhány szerencsés városban kevesebb mint 10-szeres a drágulás, Tata esetében 3190 forintról, 25 612 forintra nő a GJ-onkénti ár, a jellemzőbb azért a 13-15-szörös drágulás, és úgy 50 ezer forint/GJ körüli ár.

Az energiahivatalra dühösek a szolgáltatók

A piac elsősorban azért dühöng, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén több mint 300 euró/MWh-s áron rögzítette a földgáz referenciaköltségét, vagyis ezen az áron javasolta a távhőszolgáltatóknak, hogy kössék le a szükséges gázmennyiséget az MVM-nél. Most az ár 200 euró alatt van, de akkor kevesen merték kockáztatni, hogy gáz nélkül vágjanak neki az október 1-jén induló fűtési szezonnak. Természetesen az őrült ármozgások közben azt nem lehetett tudni, az energiahivatal sem tudhatta, hogy ez éppen egy lokális maximum lesz.

A távhőszolgáltatók vezetői alighanem féltették az állásukat, megkötötték a megállapodásokat külön-külön az MVM-mel. Az állam moshatja a kezét, ő csak annyit mondott, hogy amennyiben kompenzációt szeretnél, gondoskodj a gázforrásodról. Innentől sajnos nem lehet tudni, hogy mi jön:

az nem reális, hogy egy 15-szörös költségelemet ki tudnak gazdálkodni az intézmények, ahogy az államnak is szűkösek a forrásai.

Egy valami biztos: a gázt majd ki kell fizetni.