Egymás után zuhan mélypontokra a forint, 423 fölött az euró, 437 fölött járt a dollár

Cikkünk frissül.

Csütörtök reggel intenzív forintgyengülés kezdődött a devizapiacokon. A forint mélyrepülése az euró árát 420 forint fölé, a dollárért 434 forint fölé vitte a kereskedés kezdete utáni első kevesebb, mint két órában. Az új rekordok: 423, 78 forintos euró és 437, 04 forintos dollár.

Sajnos egyre több jel mutat arra, hogy Magyarország eléggé sebezhető. Nálunk már jóval magasabb az alapkamat, mint a környező országokban, mégis a forintot adják el a leginkább a befektetők. Gond van a külkereskedelmi mérleggel, a folyó fizetési mérleggel, apadnak a devizatartalékok, és a kormány folyamatos pániklépésekkel (évközi adóváltoztatás, extraprofitadó, ugyanakkor negatív hatású ársapka) táplálja a forint elleni támadásokat.

A jegybank ilyen helyzetben kétféleképpen védekezhet, fut, vagy helyben marad, és erősebbnek mutatja magát. Mindkettőre látunk példát az állatvilágban, az antilop, ha meglátja az oroszlánt, akkor szalad, a kaméleon nem olyan gyors, ő csak felfújja magát.

Előbbire a pénzpiaci analógia, a kamatemelés, amit mi nagyon gyors ütemben voltunk kénytelenek alkalmazni, de egy idő után természetesen ez már nem elég, ha 69 százalékról, 70 százalékra emeli egy fejlődő piaci jegybank a kamatot, az nem fogja megállítani az eladókat. Utóbbira példa a kamatemelési ciklus megállítása, 13 százalékon, itt meg ugye az a baj, hogy vajon elhiszi-e a piac, hogy már elég magas a kamatszint.

Mindenesetre, ahogy Buró Szilárd, az Equilor Zrt. elemzője mondja, rövid távon mindenki az élet forrására vár.

Az élet forrása ebben a helyzetben valóban forrás, csak éppen „uniós”. Ha lenne megállapodás, gyorsan erősödhetne a forint.

Nagy János, az Erste Bank elemzője a globális hangulattal kezdi. Mint mondja, van egy általános negatív hullám, ami elsősorban a dollár masszív erősödésének, illetve az Északi Áramlat sztorija és a háborús konfliktus eszkalálódásának a következménye a végeken.

Ugyanakkor a jegybank keddi bejelentése is aggaszthatja a piacokat. Eddig az MNB fő fegyvere a kamatemelés volt, ezt most „letette”, október elejétől más intézkedéseket fog bevezetni, de ezekről nem tudhatjuk, csak remélhetjük, hogy elérik a céljukat.

A régiós jegybankok sem emelnek már tovább, vagyis akár reális is lehet az inflációs pálya végét, vagyis az út végét látó jegybanki hozzáállás. Ha ugyanis nem a mostani inflációval hasonlítjuk össze a kamatszintet, hanem az egy év múlva esedékes inflációval (valójában innen már ez számít), akkor már akár pozitív reálhozamokról is beszélhetünk Magyarországon, ami globálisan is szinte egyedülálló.

Ugyanakkor sajnos vannak magyar specifikumok is, a zloty 86,35-ön áll, 86,83 volt eddig a tető, de azt közelítjük (miközben a zloty is gyengül). Ez azt mutatja, hogy a regionális versenytársainkhoz képest is rosszabbul teljesítünk.

Az elemző szerint a kormány kifizetési stopja is olaj volt a tűzre.

Államcsődközeli helyzet ugyanakkor egyáltalán nincsen, a magyar állam tudja finanszírozni a rövid távú adósságait, de kritikus a helyzet. Októberben például rekordmagas lesz a gázszámla (ezúttal nem a lakosságra, hanem a nemzetre gondolunk), de a cégek nyereségét is felemésztheti ennek átgyűrűző hatása.

A kormányzat természetesen azt soha nem fogja belátni, de a Brüsszellel vívott örök csata, az állandó „izmozás” vége egy olyan helyzet lett, hogy az uniós források hiánya és a magas energiaszámla miatt az ország devizahelyzete, vagyis mind a tartalékok állapota, mind az árfolyam zuhanása nagyon kritikus lett.

Arról, hogy miért nem emeli tovább a jegybank az alapkamatot, ebben a cikkben írtunk bővebben, arról, hogy miért ilyen bivalyerős a dollár, ebben a cikkben.

A Portfolio pedig arról ír, hogy az országok csődkockázatát mutató CDS-felár is rekordmagasságba kúszott. A 15 százalékos kumulált öt éves csődkockázat természetesen magasabb érték, mint amit az elmúlt években megszoktunk, de azért így sem tekinthető jelentős kockázatnak.