A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság

Magyarország GDP-je 6,5 százalékkal nőtt a második negyedévben a tavalyi második negyedévhez képest – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első negyedévről a második negyedévre is gyarapodott még a gazdaság, igaz, már csak 1,1 százalékkal. Mint látható, a gazdasági bővülés üteme csökkenő, hiszen az első negyedévben 8,2 százalék volt a GDP éves és 2,1 százalék a negyedéves növekedés.

A KSH közleménye megjegyzi: a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.

A forint/euró árfolyama a 405–406 forint közötti sávban volt a GDP-adat közlésekor – a napi csúcsa 403,4, míg mélypontja 406,1 forint/eurós szinten volt –, és a KSH jelentése sem változtatott rajta érdemben.

Nem okozott meglepetést

Az általunk elért elemzők gyakorlatilag ezt az értéket várták, és itt érdemes Nagy János, az Erste Bank elemzőjének a segítségével egy kis módszertani kitekintést is tenni. A GDP-t ugyan csak negyedévente becsüli a KSH, és az értéket a lezárt negyedév után 45 nappal teszi közzé, de az elemzők ekkor már jó sok mankóval rendelkeznek.

Vannak ugyanis olyan gyakrabban közzétett (elemzői zsargonnal: magas frekvenciájú) adatok, amelyeket az adott időszakról lehet ismerni, például havi bontásban érkeznek adatok az építőipar, a kiskereskedelem, az ipar vagy a turizmus teljesítményéről. Sőt, még ennél is magasabb frekvenciájú, akár heti vagy napi adatok is keletkeznek (például a villamosenergia-fogyasztásról).

Az elemzők, de valójában a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium ezeket is használják a becslésekhez, és a résztételek jó közelítéseket eredményeznek.

Lassulás

Nagy János például pár napja még 6,3 százalékos növekedést várt, de a vártnál jóval gyengébb utolsó építőipari adat tükrében már inkább a 6 százalék körüli szintre mérsékelte előrejelzését. Ahogy nekünk fogalmazott még a publikáció előtt, a 6 százalék alatti adat negatív meglepetést, az afeletti pozitív meglepetést jelent.

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője is így gondolkodott, vagyis szerinte is a második negyedéves adatról még borítékolható volt, hogy az viszonylag jó, 6 százalék feletti lehet. Innentől kezd majd el fokozatosan lassulni a magyar gazdaság. A harmadik negyedév még erősebb lehet, a negyediktől jön a baj, a szakember az utolsó negyedévben már 3 százalék alatti növekedést vár, aminek több oka van.

Elsősorban a fogyasztás eshet vissza, ha a lakosságnak sokkal többet kell a rezsire költenie, kevesebb lesz az elkölthető jövedelme.

Emellett a magas kamatszint a beruházásokat is visszafoghatja.

Építőipari para

Gondoljunk például a 10 százalék feletti hitelkamatokra. Amelyik cégnek nincs támogatott hitele, annak marad a devizahitel lehetősége – és az azzal együtt járó árfolyamkockázat –, mert 10 százalékos forintkamatok mellett aligha kezdenek sokan beruházásokba. Mindez egyébként a lakosság révén is visszahat a gazdaságra.

Legyen a példánk az építőipar. Ma Magyarországon egy négytagú család számára egyáltalán nem túlzott luxus a 100 milliós lakás. Feledkezzünk el egy pillanatra azokról a szabályokról, amelyek alapján pusztán hitelből nem lehet lakást venni, és gondoljuk azt, hogy egy család 100 millió forintos 10 százalékos kamatozású hitelből szeretne ingatlant venni.

Ez közel havi 1 millió forintos kamatköltséget jelent. Ezt ki tudja vállalni?

A kamatemelkedés a magyar építőipart biztosan meg fogja fogni, és az építőiparon keresztül az egész magyar gazdaságot.

Terjedési segítség

Így vélekedik erről Nagy János is, aki úgy látja, hogy a fogyasztásvezérelt lassulás biztos, vagyis a kisebb lakossági fogyasztás fékezi a gazdaságot. Innentől azonban a nagy kérdés, hogy ez a hatás mennyire terjed szét a külkereskedelemre (lépést tud-e tartani az import növekedésével az export), és mennyire fogja meg a beruházásokat.

Ha nagyon, akkor könnyen bekövetkezhet az úgynevezett technikai recesszió: amikor két egymást követő negyedévben az előző negyedévhez képest már apad a kibocsátás.

Ez Magyarországon reálisan a harmadik negyedévről a negyedikre és a negyedikről a 2023-as első negyedévre reális.

A recesszió (még ha elé is biggyesztjük, hogy technikai) elég rosszul hangzik, de azért nagyon nem szabad megijedni. Az amerikai gazdaságban is volt most ilyen, pedig a fogyasztás mindvégig erős maradt, csak egyszer a külkereskedelem, egyszer pedig a beruházások lassultak le.

Nagy János mindenesetre 2023-ra már csak 1,5 százalékos növekedést jósol, igaz, azt is hozzáteszi, hogy ez egy elég törékeny jóslat. Hiszen amikor olyan nagyberuházást jelentenek be, mint a debreceni CATL-terv, ami önmagában több pénzt jelent, mint az RRF-től várt teljes támogatási elem, akkor a jóslatok felfelé is elmozdulhatnak.

Ahogyan egyébként felfelé dobhatna egyet a magyar GDP-vel kapcsolatos elemzői várakozásokon az ukrán béke is, de az is, ha a kínai gazdaság erőre kap.