Gellérthegyi sikló: a magánberuházók perrel kényszerítenék ki, hogy a főváros velük építsen siklót

2022. május 11. – 05:00

Gellérthegyi sikló: a magánberuházók perrel kényszerítenék ki, hogy a főváros velük építsen siklót
A Gellérthegyi Sikló látványterve – Forrás: Gellérthegyi Sikló Kft.

Másolás

Vágólapra másolva

A Gellérthegy oldalában a Citadelláig vezető sikló ügyében éppen senki sem boldog: sem a főváros, sem a magánberuházó, sem a kormány, sem a gellérthegyi járműforgalom miatt bosszús helyiek. A főváros nemrég elállt a projekttől, a magánberuházó pedig a bírósággal akarja kimondatni, hogy ez szabálytalan volt. Hiába szeretne a többség siklót, úgy tűnik, ennek esélye egyre csökken.

Az ötlet elsőre jól hangzott: épüljön meg a Gellérthegy oldalába egy nemzetközileg is egyedülálló új sikló, ami a Rác fürdőtől indulva 300 méteres pályán 40 férőhelyes kabinokban viszi fel a turistákat a Citadelláig. A pálya kiválthatná a buszforgalmat, és a nem kellően kihasznált Citadellát jobban beemelné a fővárosi látnivalók közé, ahonnan egyébként még szebb a fővárosi panoráma, mint a budai várból.

Miközben abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az egyre bővülő turisztikai tartalmú Gellérthegyet (Citadellát) érdemes lenne egy kibocsátásmentes közlekedési eszközzel elérni, a tervezett sikló építése 13 évvel az erről szóló szerződés aláírása után sem indult el. Sőt, a helyzet mintha egyre rosszabb lenne. A főváros és a magánbefektetők konfliktusáról itt írtunk részletesebben.

Kiről szól ez a projekt?

A szereplőket is bemutattuk korábban.

  • A Walton Imre építész által vezetett Gellérthegyi Sikló (GS) Kft. 25 százalékos tulajdonosa a fővárosi BKK.
  • A 75 százalékos tulajdonos a Sikló-Beruházó nevű magántársaság. A cégben Bató Csaba pénzügyi szakember (korábban többek közt Erste, Déli Áramlat, MFB Invest, MKB, Korona Közraktár), valamint Kreinbacher József építőipari vállalkozó, pezsgőgyáros a tulajdonos.

Most annyiban kibővíthetjük még a szereplők körét, hogy a kormányzatot is behozzuk a képbe. Az éppen formálódó kabinetről még nem tudni, pontosan kihez és milyen módon kerülhet a főváros fejlesztése, így azt sem ismerjük, hogy a Fidesz Budapest fejlesztésével foglalkozó erős emberei (Vitézy Dávid, Fürjes Balázs, Schneller Domokos) milyen pozícióban és milyen jogkörben fognak a következő négy évben dolgozni, de nem kizárt, hogy a kormánynak is jut kártyalap a történetben.

A Gellért-hegyi sikló kiépítésének terve – Forrás: Vitézy Dávid / Facebook
A Gellért-hegyi sikló kiépítésének terve – Forrás: Vitézy Dávid / Facebook

Kontra rekontra

A helyzet ugyanis a felek között már eléggé reménytelennek látszik. Nagyjából két hónapja, vagyis még a parlamenti választások előtt, arról adhattunk számot, hogy a főváros hivatalosan is elállt a siklószerződéstől. Erről itt olvashat.

A legfrissebb fejlemény szerint viszont a magánberuházó egy polgári peres eljárásban azt szeretné kimondatni, hogy az elállás szabálytalan volt. Mit jelenthet mindez?

  • A főváros azt szeretné, hogy legyen sikló.
  • A magánberuházó is azt szeretné, hogy legyen sikló.
  • Csak éppen a főváros már nem a magánbefektetővel szeretne építeni, a magánbefektető pedig nem tud a főváros nélkül építeni.

Ha a bíróság kimondja, hogy az elállás jogszerűtlen volt, és hatályosnak nyilvánítja a szerződést, vajon mennyire reális, hogy a főváros elkezd lelkesen dolgozni a közös siklón? Erre nem sok esély látszik. Ugyanakkor Walton Imre szerint

ez nem teljesen irreális, mindenképpen szerették volna megadni az esélyt arra, hogy a projekt visszatérjen az eredeti mederbe, aztán ha ennek a „nyomásgyakorlásnak” az esélye elvész, akkor szükséges lesz az erősebb jogi lépést megtenni.

Választás után

A „Rácz” névvel fémjelzett szálló, fürdő, amely mellé a sikló induló állomását képzelték el az önsorsrontás, a működésképtelenség, a veszekedés legrosszabb hazai példái közé tartoznak. Megépült, de pusztul le a Rácz Hotel, a fürdő kihasználatlan, a Gellérthegy buszforgalmát kiváltani hivatott siklóprojekt pedig el sem indul.

A parlamenti választásoknak vége, amelynek alapesetben nem lenne sok köze ehhez az egészhez, de mégiscsak változtathat valamit a dolgok állásán:

  • a főváros esetleg más kormányzat–főváros felállást remélt, ennek az esélye elúszott,
  • a Fidesz politikusai is cserélődhetnek, ha a Citadella, Gellérthegy témakörben elindított fejlesztések esetleg személyi konfliktusok miatt csípődtek be valakinél, ezen is lehet változtatni.
A bezárt Rác fürdő és hotel épülete a Tabánban 2020. január 29-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A bezárt Rác fürdő és hotel épülete a Tabánban 2020. január 29-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Itt tartunk

Kívülről nézve nem igazán tűnik úgy, hogy van esély valami reális kompromisszumra. Inkább az valószínűsíthető, hogy mint a szálloda és a fürdő körül, itt is majd beindul valami pereskedés, huzavona, a projekt teljesen elvetélt marad, igaz, itt legalább feleslegesen még nem kezdődött meg az építkezés.

Az ügyben kerestük a fővárost, de azt a választ kaptuk, hogy mivel nem ismerik még az újabb jogi lépés tartalmát, ezúttal nem tud senki nyilatkozni az ügyben. Így a korábbi megszólalások alapján így foglalható össze a helyzet:

  • A Fővárosi Önkormányzat minden nyilatkozata szerint szeretne siklót, de nem a korábbi partnereivel, hanem valamilyen közberuházással (kormányzattal). Ezzel ugyan lemondott egy elég jelentős bevételről és a későbbi esetleges kártérítési pereknek is lehet pénzügyi kockázata, de láthatóan a városvezetés nagyon eltökélt abban, hogy így már nem akar építkezni.
  • A magánberuházó sem boldog, mert ő már sokat költött a projektre. Ezt vélhetően előbb-utóbb megpróbálja majd bírósági úton érvényesíteni, de ez neki sem optimális, mert ő siklót szeretne.
  • A kormány sem boldog, mert ő maga a Citadellát fejlesztő projektelképzelései közben arra számított, hogy nem lesz gondja a közlekedéssel, parkoltatással, a sikló majd elkészül.
  • Legfeljebb azok lehetnek elégedettek, akik valamilyen valós vagy vélt érv mentén (ne legyen hangos az építkezés, ne kerüljön veszélybe a vízkincs, a speciális ökoszisztéma, ne rontsa a tájképet a sikló, vagy üzleti érdekük miatt – befektetőaspiránsok, buszos lobbi) az egész beruházásnak ellenfelei voltak.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass