Gellérthegyi sikló: a magánberuházók perrel kényszerítenék ki, hogy a főváros velük építsen siklót

Az ötlet elsőre jól hangzott: épüljön meg a Gellérthegy oldalába egy nemzetközileg is egyedülálló új sikló, ami a Rác fürdőtől indulva 300 méteres pályán 40 férőhelyes kabinokban viszi fel a turistákat a Citadelláig. A pálya kiválthatná a buszforgalmat, és a nem kellően kihasznált Citadellát jobban beemelné a fővárosi látnivalók közé, ahonnan egyébként még szebb a fővárosi panoráma, mint a budai várból.

Miközben abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az egyre bővülő turisztikai tartalmú Gellérthegyet (Citadellát) érdemes lenne egy kibocsátásmentes közlekedési eszközzel elérni, a tervezett sikló építése 13 évvel az erről szóló szerződés aláírása után sem indult el. Sőt, a helyzet mintha egyre rosszabb lenne. A főváros és a magánbefektetők konfliktusáról itt írtunk részletesebben.

Kiről szól ez a projekt?

A szereplőket is bemutattuk korábban.

• A Walton Imre építész által vezetett Gellérthegyi Sikló (GS) Kft. 25 százalékos tulajdonosa a fővárosi BKK.
• A 75 százalékos tulajdonos a Sikló-Beruházó nevű magántársaság. A cégben Bató Csaba pénzügyi szakember (korábban többek közt Erste, Déli Áramlat, MFB Invest, MKB, Korona Közraktár), valamint Kreinbacher József építőipari vállalkozó, pezsgőgyáros a tulajdonos.

Most annyiban kibővíthetjük még a szereplők körét, hogy a kormányzatot is behozzuk a képbe. Az éppen formálódó kabinetről még nem tudni, pontosan kihez és milyen módon kerülhet a főváros fejlesztése, így azt sem ismerjük, hogy a Fidesz Budapest fejlesztésével foglalkozó erős emberei (Vitézy Dávid, Fürjes Balázs, Schneller Domokos) milyen pozícióban és milyen jogkörben fognak a következő négy évben dolgozni, de nem kizárt, hogy a kormánynak is jut kártyalap a történetben.

Kontra rekontra

A helyzet ugyanis a felek között már eléggé reménytelennek látszik. Nagyjából két hónapja, vagyis még a parlamenti választások előtt, arról adhattunk számot, hogy a főváros hivatalosan is elállt a siklószerződéstől. Erről itt olvashat.

A legfrissebb fejlemény szerint viszont a magánberuházó egy polgári peres eljárásban azt szeretné kimondatni, hogy az elállás szabálytalan volt. Mit jelenthet mindez?

• A főváros azt szeretné, hogy legyen sikló.
• A magánberuházó is azt szeretné, hogy legyen sikló.
• Csak éppen a főváros már nem a magánbefektetővel szeretne építeni, a magánbefektető pedig nem tud a főváros nélkül építeni.

Ha a bíróság kimondja, hogy az elállás jogszerűtlen volt, és hatályosnak nyilvánítja a szerződést, vajon mennyire reális, hogy a főváros elkezd lelkesen dolgozni a közös siklón? Erre nem sok esély látszik. Ugyanakkor Walton Imre szerint

ez nem teljesen irreális, mindenképpen szerették volna megadni az esélyt arra, hogy a projekt visszatérjen az eredeti mederbe, aztán ha ennek a „nyomásgyakorlásnak” az esélye elvész, akkor szükséges lesz az erősebb jogi lépést megtenni.

Választás után

A „Rácz” névvel fémjelzett szálló, fürdő, amely mellé a sikló induló állomását képzelték el az önsorsrontás, a működésképtelenség, a veszekedés legrosszabb hazai példái közé tartoznak. Megépült, de pusztul le a Rácz Hotel, a fürdő kihasználatlan, a Gellérthegy buszforgalmát kiváltani hivatott siklóprojekt pedig el sem indul.

A parlamenti választásoknak vége, amelynek alapesetben nem lenne sok köze ehhez az egészhez, de mégiscsak változtathat valamit a dolgok állásán:

• a főváros esetleg más kormányzat–főváros felállást remélt, ennek az esélye elúszott,
• a Fidesz politikusai is cserélődhetnek, ha a Citadella, Gellérthegy témakörben elindított fejlesztések esetleg személyi konfliktusok miatt csípődtek be valakinél, ezen is lehet változtatni.

Itt tartunk

Kívülről nézve nem igazán tűnik úgy, hogy van esély valami reális kompromisszumra. Inkább az valószínűsíthető, hogy mint a szálloda és a fürdő körül, itt is majd beindul valami pereskedés, huzavona, a projekt teljesen elvetélt marad, igaz, itt legalább feleslegesen még nem kezdődött meg az építkezés.

Az ügyben kerestük a fővárost, de azt a választ kaptuk, hogy mivel nem ismerik még az újabb jogi lépés tartalmát, ezúttal nem tud senki nyilatkozni az ügyben. Így a korábbi megszólalások alapján így foglalható össze a helyzet:

• A Fővárosi Önkormányzat minden nyilatkozata szerint szeretne siklót, de nem a korábbi partnereivel, hanem valamilyen közberuházással (kormányzattal). Ezzel ugyan lemondott egy elég jelentős bevételről és a későbbi esetleges kártérítési pereknek is lehet pénzügyi kockázata, de láthatóan a városvezetés nagyon eltökélt abban, hogy így már nem akar építkezni.
• A magánberuházó sem boldog, mert ő már sokat költött a projektre. Ezt vélhetően előbb-utóbb megpróbálja majd bírósági úton érvényesíteni, de ez neki sem optimális, mert ő siklót szeretne.
• A kormány sem boldog, mert ő maga a Citadellát fejlesztő projektelképzelései közben arra számított, hogy nem lesz gondja a közlekedéssel, parkoltatással, a sikló majd elkészül.
• Legfeljebb azok lehetnek elégedettek, akik valamilyen valós vagy vélt érv mentén (ne legyen hangos az építkezés, ne kerüljön veszélybe a vízkincs, a speciális ökoszisztéma, ne rontsa a tájképet a sikló, vagy üzleti érdekük miatt – befektetőaspiránsok, buszos lobbi) az egész beruházásnak ellenfelei voltak.