A kormány nem titkolhatja tovább, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett
2022. március 17. – 14:57
Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat.
A Szabad Európa cikke alapján két per is zajlik. Mint arról a Telex is részletesen beszámolt, a kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését (erről itt és itt is írtunk), illetve a hulladékgazdálkodást (erről pedig itt és itt olvashat).
A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság a két ügy közül most a sztrádakoncesszióban döntött jogerősen úgy, hogy a Nemzeti Koncessziós Irodának közölnie kell, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az útépítést és üzemeltetést, de halad előre a másik ügy is.
Az információkat korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.
Tavaly októberben eleve arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány, de az NKI fellebbezett, ennek a pernek volt most a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: 15 napon belül ki kell adni az adatokat.
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője elmondta a Szabad Európának, hogy
a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Az Alaptörvény garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat.