A hulladékgazdálkodás totális központosításáról, kiszervezéséről nyújtott be javaslatot a kormány

2020. november 25. – 10:33

frissítve

A hulladékgazdálkodás totális központosításáról, kiszervezéséről nyújtott be javaslatot a kormány
A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) munkatársai kukásautóba rakják, majd elszállítják a főváros XII. kerületének egyik mellékutcájából a lomot.Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Másolás

Vágólapra másolva

Nagyszabású módosítócsomagot nyújtott be a kormány hulladéktémában kedd este, ami számos ponton hozzányúlna a hatályos hulladéktörvényhez. A változtatások egy része uniós jogharmonizáció, uniós célértékek elérése érdekében hozott zöldítő intézkedés, például bevezetnék az italcsomagolások visszaváltási rendszerét. De szigorúbban fellépnének az illegális hulladéklerakással szemben is, és ami sokkal fontosabb:

állami kézbe központosítanák a hulladékgazdálkodási hatásköröket, önálló hulladékgazdálkodási hatóságot hoznának létre, koncesszióval egy cég kezébe adnának fontos tevékenységeket, és egy sor olyan területet állami felügyelet alá terelnének, amelyek kimaradtak a korábbi központosítási fordulókból.

Utóbbi vonatkozásban az szerepel a Semjén Zsolt által benyújtott tervezetben, hogy állami hulladékgazdálkodási közfeladattá válik a hulladékgazdálkodás minden lényeges eleme, azok is, amelyek mostanáig legalább részben versenypiacként működtek (mint pl. a cégek hulladékgyűjtése).

Ennek keretében az állami feladatok körébe sorolják az úgynevezett „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységeket”. Ez magában foglalja lakossági vegyes és szelektív hulladékgyűjtést (kivéve a gazdálkodó szervezetek ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát), valamint lomtalanításkor kirakott hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett létesítmény fenntartása és üzemeltetése is állami feladat lesz.

A javaslat értelmében a hulladékgazdálkodás a jövőben kormányhivatalokhoz kerül. Az indoklás szerint a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz szükséges, hogy a mostani, különböző szervekhez telepített hatósági és nem hatósági hulladékgazdálkodási hatáskörök egy helyre kerüljenek: a kormányhivatali szervezetrendszerbe, amelyen belül elkülönült szervezeti egység foglalkozik a továbbiakban e feladatok végrehajtásáról. Emellett azt is tartalmazza a csomag, hogy

nyilvános pályáztatás után, koncessziós szerződés keretében fogják kiosztani fontos feladatok ellátásának jogát az ország egész területére vonatkozóan.

A koncesszió tárgya a javaslat értelmében a jövőben kizárólagosan állam által végezhető állami hulladékgazdálkodási közfeladat, amely magában foglalja a hulladék gyűjtését, elszállítását, előkezelését, az azzal való kereskedést, erre jöhet létre a kaszinókoncessziókhoz hasonlatos monopólium. Ennek hatálya alá tartozik majd a települési hulladék hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretein belüli kezelése, a gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött települési hulladéka, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladéka, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladéka és a visszaváltási díjas rendszer hulladék. Továbbá a koncesszor fogja ellátni a kiterjesztett gyártói felelősséggel, a termékdíjjal és a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos közvetítői feladatokat.

A nyertes cég többek között közszolgáltatási díjra, a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból való részesedésre, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésre, valamint megtérítésre. A törvény szerint ezek – a megtérítés kivételével – hatósági árasak lesznek, azokat a miniszter rendeletben határozza meg.

Hulladékgazdálkodási szakember forrásunk szerint „ilyen mértékű államosítás példa nélküli ez EU-ban, és akár kötelezettségszegési eljárás is lehet a vége, ha ebben a formában szavazzák meg a tervezetet.”

A Szabad Európa úgy tudja, a hét elején Palkovics László egyenként berendelte és személyesen tájékoztatta több iparági cég képviselőjét arról, hogy jön az államosítás, de azt mondta, ezt „ne államosításnak fogják fel”, hiszen alvállalkozóként lehetséges, hogy kaphatnak még majd valamilyen feladatot a monopóliumtól.

Meglepődhettek ezen a fejleményen a budapesti városházán is: „Micsoda névnapi ajándék! Egy éjszaka benyújtott törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás államosításáról. Gondolom azért, mert eddig minden amit államosítottak az jobban működik, lásd iskolák és kórházak. Egy cégnek adják oda az egészet” – reagált Facebook-oldalán a javaslat központosítási elemire Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.

A döcögően működő államosított területekre egyébként nem is kell ilyen távoli példákat hozni, maga a hulladékgazdálkodás is átesett már néhány ilyen központosítási és államosítási körön, és a folyamat egyáltalán nem nevezhető zökkenőmentes. Az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) eddigi tevékenységét rengeteg kritika érte szakmai és felhasználói oldalról is. Az erőltetett menetben felállított cég sokáig elég kaotikusan működött, több év alatt képtelen volt saját működő számlázási rendszert felállítani, finanszírozását költségvetési gyorssegélyekkel kellett kipótolni, rendszeresen tartozik az önkormányzati cégeknek a rezsicsökkentés miatt már eleve szűkös szolgáltatási díjjal, amelynek beszedését átvette tőlük. Az ITM saját előterjesztése szerint az NHKV és a közszolgáltatók összesített adatait figyelembe véve összesen 18,9 milliárd forint veszteség keletkezett az ágazatban 2018-ban, míg az állami koordináció bevezetését megelőző 2015. évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke alig haladta meg az 1 milliárd forintot.

Később Karácsony Gergely főpolgármester is reagált a közösségi oldalán a javaslat koncessziós részére. „Az a kormány, amelyik eddig mindennek az államosításban látta a megoldást, az a miniszterelnök, amelyik szitokszóként használta a privatizációt, most hirtelen elkezdte a kiárusítást” – írta Karácsony, aki szerint a hulladékgazdálkodást helyben kellene megoldani, és a mostani módosításnak „a budapestiek kárvallottjai lehetnek”, de azt ígéri, megküzdenek érte, hogy ezt elkerüljék. A szemétszállítási (és a szintén az éjszaka folyamán benyújtott módosítással ugyanígy koncesszióval kiszervezésre kerülő jegyértékesítési) rendszer tervezett változtatásainak háttere a főpolgármester szerint az, hogy „bár az önkormányzatok meg tudnák csinálni jól és olcsón a közfeladatokat, nekik nem hagyják, mivel azonban a saját maguk által összetákolt állami cégek képtelennek bizonyultak erre, inkább eladják az egészet”.

A módosítócsomag pontjainak indoklásában rendre az EU zöldítése érdekében elfogadott körforgásos gazdaság irányelv hazai implementációjához kapcsolják a változtatásokat – nem világos ugyanakkor, hogy miért segítené elő ezt ilyen mértékű állami kontroll és a versenypiaci megoldások kizárása a hulladékgazdálkodási részterületekről.

Létrehoznának egy új hulladékgazdálkodási hatóságot is, amelyen keresztül a várakozások szerint az illetékes miniszter hatékonyabban láthatja el a területtel kapcsolatos feladatait. A hatóság feladata lesz a jövőben, hogy felügyelje a körforgásos gazdálkodásra való áttérést, de ehhez a szervezethez kerül a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek engedélyezése, felügyelete és ellenőrzése, továbbá ők fogják koordinálni az illegális hulladéklerakás felszámolását és büntetését is. Hogy konkrétan mely szerv látja majd el ezt a feladatot, az a törvény végrehajtási rendeletéből fog kiderülni.

Az eddigieknél szigorúbban fellépnek az illegális szemetelők és hulladékgazdálkodók ellen, itt több részletében is pontosították, kiegészítették a törvény vonatkozó részét. A javaslat szövege szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető,

  • ha valaki engedély nélkül hulladékgazdálkodási tevékenységet végez vagy az engedélyt megszegi,
  • ha olyan jogellenes tevékenységet végez a hulladékkal, amely alkalmas az emberi élet vagy a környezet veszélyeztetésére,
  • ha valaki tiltott helyen az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő veszélyeztetésére alkalmas hulladékot helyez el, vagy ha a hulladék mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert.

Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés adható, ha valakit a fenti bűncselekmények valamelyikét

  • veszélyes hulladékkal,
  • különösen nagy mennyiségű hulladékkal (10 ezer kg vagy 100 köbméter felett), vagy
  • visszaesőként követi el.

Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bünthethetik a jövőben, ha valaki különösen nagy mennyiségű veszélyes hulladékot helyez el illegálisan.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!