Mosodapiaci jövőkép: a „patyolatos” asszonyok helyett Fülöp-szigeteki lányok kezelhetnek hipermodern gépeket

Járt mostanában mosodában? A tisztaság (vagy éppen a vegyszer) illata a régi, ebben semmi nem változott, de azokat a régies, alig pöfögő, rozsdás keleti masinákat sok helyen már csilli-villi, nyugati gépek váltották fel. Rengeteg az új technológia,

• terjednek a profi csőmosók, amelyek olyanok, mint egy tartálykocsi,
• hódítanak a higiénikus technológiák, ahol az elöl-hátul is ajtóval rendelkező mosógépekből a szennyes már egy steril, tiszta térbe érkezik,
• amerikai filmekből látott belvárosi önkiszolgáló szalonok nyílnak,
• foodpandás házhozszállítás is elérhető,
• van chipes textilkövetés,
• egyre többen lépnek a bértextilpiacra is, ahol a szolgáltató nem mos, hanem tiszta textilt ad bérbe,
• a munkaerő azonban egyszerre régi és egyszerre új, vagyis vannak még idősebb magyar asszonyok, de érkeznek a fiatal ázsiai lányok.

Elszállt költségek

Mindeközben kevés olyan szektor van, amelyet jobban érintenének a külső környezet változásai mostanában, mint a mosodákat. Gondoljon csak bele, hogy Minarik Ede jelenkori utódai elszenvedik a bérek emelkedését, a krónikus munkaerőhiányt, de az energia, illetve a vegyszer drágulását is!

Az egészségügyből, a vendéglátásból vagy éppen a cégektől (munkaruhák, géprongyok) elhordott textíliák szállítási költsége benzint, gázolajat, a forró vizes mosás, majd a szárítás pedig részben villamosenergiát, részben földgázt igényel.

Az alacsonyabb bérkategóriák gyors emelkedése, illetve az energiaárak robbanása akár 60 százalékos költségemelkedést is jelentett (riportjaink az orosz invázió előtt készültek, azóta az energia áremelkedése még drasztikusabb lett), és a csoportos turizmus hiányával küszködő szállodáknál ma aligha könnyű egy ilyen áremelkedést érvényesíteni, még akkor sem, ha amúgy a mosás a szállodai költségszerkezetben csak 1-1,5 százalékot tesz ki.

A szektor fő trendjei

Nézzünk pár további fontos hatást ebben az ágazatban!

• Sokan letérdeltek, főleg a gyengébb szolgáltatást kínálók, nem túlzás, hogy öt év alatt minden harmadik mosoda, patyolat bezárt.

• A Covid sok szempontból vis maior is volt, a régi kapcsolatok megszűntek, sokan felmondták a korábbi szerződéseiket.

• Kevés az igazán jó szolgáltató, de néhányan nagyon beindultak, országszerte vannak komoly beruházások.

• Brutális áremelkedést kellett érvényesíteni a piacon. 2018–2019-ben egy kiló textil kimosása 160–220 forint+áfa árcentrumról indult, de mára az 50 százalék körüli áremelkedéssel, 300 forint+áfa fölötti árak is indokolhatók.

A költségek

A mosodák háztól házig szolgáltatnak, vagyis ők szállítanak, és minden költséget egy kilogramm textilre vetítenek (vagyis nem a darab számít, hanem a tömeg). Egy kiló vagy egy tonna textil feldolgozásához párosul mindig valamennyi önköltség, amiből nagyjából 50 százalék a bér, 20 százalék az energia, 10 százalék a szállítás, 10 százalék a vegyszer, 10 százalék minden egyéb.

A mostani, óhatatlanul szükséges, legalább 50 százalékos áremelést nem mindenki fogadja el. Az ügyfelek pedig valóban találkozhatnak is jobb ajánlattal, mert az új kliensekre ácsingózó versenytársak megpróbálnák kedvezőbb áron ügyfelet szerezni, csak aztán nem biztos, hogy szolgáltatni is tudnak, mert

„apálykor derül ki, hogy kin nincsen fürdőruha”.

A hazai szektor

A szakmában három nagy, egymás között igazi átjárással nem rendelkező ágazat különül el:

• egészségügyi mosás (kórházak),

• szálláshelyi mosás (panziók, hotelek, gyógyfürdők, éttermek, idősotthonok, kollégiumok),

• illetve az ipari mosás (munkaruha-, géprongymosás).

Azt, hogy mekkora ma az ágazat, elég nehéz megbecsülni, a Textiltisztító Egyesülés és a Magyar Könnyűipari Szövetség végez ugyan összesítéseket, itt elérhető egy viszonylag régi prezentáció, de az ebben feltüntetett 600 cég ma már aligha működik. Ahogy elkezdtük böngészni a vállalkozásokat, kiderült, hogy sok már bedőlt közülük, ráadásul egy csomó egyéb cégnek is lehet a pincében pár mosógépe, kórházaknak, szállodáknak, idősotthonoknak.

Na de kik maradtak? A felsorolás azért nem teljesen pontos, mert van olyan cég, amelyik csak mosással foglalkozik, de vannak összetettebb profilú társaságok is.

• A piacvezető mosodacsoport a hat telephellyel rendelkező B+N Referencia csoporthoz tartozó Referencia Mosodák Zrt. 3,5 milliárd forintos forgalommal (minden adatunk 2020-as) és 11 millió forintos nyereséggel működött, ez a cégcsoport 454 főt foglalkoztat.

• A második legnagyobb hazai mosodacég a Salesianer Kft., amely 3,2 milliárd forintos forgalom és 392 milliós veszteség mellett 183 főt foglalkoztatott, de ez az osztrák családi cég egy kicsit különleges a hazai piacon, mert részben abból is él, hogy főleg hétvégén áthordja Magyarországra az osztrák szennyest, mert Ausztriában nagyon drága a hétvégi munka megfizetése. A cégnek modern gépei vannak Szombathelyen, illetve Budapesten.

• A Bubbles International Zrt. önkiszolgáló mosodákat működtető vállalkozás 821 millió forint mellett méretes veszteséget termelt 2020-ban (–389 millió forint), ez az önkiszolgáló mosodákat működtető győri franchise mindössze 19 emberrel dolgozik.

• A szentendrei Hófehér Textilservice Kft. 49 fővel, 618 millió forintos forgalom mellett 18 millió forintos nyereséget termelt.

• A Puscho Kft. 533 millió forintos forgalom mellett ért el 162 millió forintos mínuszt, ennek a főleg szállodáknak dolgozó cégnek nagyon betehetett a Covid és a kevesebb szállodai vendég. A cég 45 főt foglalkoztat, de például betonnal is foglalkozik, ehhez sok víz kell neki, praktikus járulékos biznisznek tűnik a mosás. Azért gondoljuk, hogy a járvány negatívan hatott, mert 2019-ben még 1,4 milliárd forint volt a forgalom.

• A győri Tadak-Nett Kft. 365 milliós forgalommal és 79 milliós nyereséggel, 19 fővel működik, a szállodák mellett az Audinak dolgoznak sokat, amely cégnek a motorgyártáshoz tiszta munkaruha és géprongy is kell.

• Nagyobb mosoda még a Marcaliban dolgozó Dunántúli Mosodák Kft. 274 millió forintos forgalommal és 18 milliós nyereséggel (az alkalmazottak létszáma 28 fő).

További szereplők

De említettük, hogy sok mosoda működik kórházakban, szállodákban és idősotthonokban saját célra, valamint börtönökben is, amelyek közül a legnagyobb Pálhalma. Amikor nehéz a munkaerőhelyzet, akkor valóban van abban ráció, hogy hasznosuljon a mintegy 20 ezer hazai fogvatartott, de közülük valójában még a fele sem fogható munkára, ráadásul erre a szigorúan programozott munkavégzésre nagyon megbízható munkaerő kell, és a börtönben lévők nem ilyenek (például a járvány idején nem igazán dolgozhattak a külső helyszínre kijáró rabok).

A mosodapiacot több új trend is jellemzi. Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N tulajdonosa kiemeli, hogy hódít a higiéniás mosás.

Ez egy olyan technológia, ahol a mosógépnek két ajtaja van, az egyiken bejön a szennyes, a másikon a tiszta térbe kimegy a steril, tiszta textil. De újdonság a chipes mosás, amikor a törülközőt egy chip követi, ez megkönnyíti a válogatást, illetve a bértextil-modell, amikor a szolgáltató nem mosást vállal, hanem mindig tiszta textilt ad bérbe a szállodáknak. Ezt szinte minden „nagy” csinálja, de olyan szereplő is van, például a Bardusch, amely maga nem is mos, csak munkaruhát kínál, és közben bérmosat.

A mosásnak nagyjából 250 kilométer a maximális szállítási rádiusza, hallottunk olyat, hogy budapesti cég Nyíregyházán tisztít, de állítólag még olyan is van, amely Szlovákiában vagy Romániában mosat.

A piacvezető

A hazai piacon a legnagyobb szereplő a Referencia Mosodák, Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonos a Telexnek elmondta, hogy a hazai mosodások között többször volt megfigyelhető, hogy elmaradtak a beruházások, csak letarolták a piacot a régiek, ők is egy ilyen hullámmal léptek be, amikor több nagy, egykori Patyolatot megvettek (Miskolc, Nyíregyháza, Vác).

A B+N Referencia az állami takarítási, létesítményüzemeltetési piacon nagy közbeszerzési nyertes, egy hatalmas egészségügyi takarítási tendergyőzelméről itt írtunk.

A cégcsoportnak csak higiénikus mosodái vannak, amelyek a legnagyobb kórházi beszállító vezetője szerint az egészségügyben alapkövetelményt jelentenek, de valójában a vendéglátásnak is át kellene térnie erre. Van persze olyan vélemény is, hogy az egészségügyi mosásra alkalmas eszközök hamarabb leamortizálják a szállodai szetteket.

A cégvezető szerint

a hazai mosodások minden elismerést megérdemelnek, mert más országokkal ellentétben a Covid idején nem rettentek meg a fertőzésveszélytől, folyamatosan dolgoztak, miközben üzletileg az is igaz, hogy az egészségügyi mosás iránt nagy volt az igény, a szállodapiac viszont összeomlott.

A cégvezető szerint a munkaerő biztosítása nagy kihívás, munkanélküliség gyakorlatilag nincs Magyarországon, nehéz új munkaerőt toborozni, a cégnél 55 év a mosodai dolgozók átlagéletkora. Utánpótlás annyira nincs, hogy szinte csak azok foghatók hadra, akik már röghöz kötöttek, mert idősebbek, vagy idős rokont gondoznak, esetleg állattartók. Ennek persze van előnye is, mert ők elég kitartó munkaerők, „nem ugrálnak”, de ha kiöregednek, tényleg nincs hazai „tartalék”.

A szállodáknak szolgáltató mosodai szegmensben 2019-ig volt az arany időszak. Nagyon ment a turizmus, mentek a mosodák is. Csak éppen kevesen invesztáltak a modern technológiába, a munkaerő olcsó volt, nem érte meg az automatizálás.

Ezt ma már sokan megbánhatták, hiszen most nincs olcsó munkaerő, nehéz levinni az önköltséget, ha nincs hajtogatógép, azt kézi munkával kell megcsinálni. Márpedig, ha majd újra felmennek a turisztikai kapacitáskihasználások, a szállodákban és a mosodákban is ember kell, más nincs, jönnek az ukránok, a vietnámiak, az indiaiak. Ettől függetlenül több olyan hazai mosodással is beszéltünk, akik ma még teljesen hazai munkaerővel tudnak dolgozni.

Fülöp-szigetekiek

Egészen más megoldást talált ki viszont a Macmillan Group, illetve a Hi-Wash, vagyis a pusztaszabolcsi származású Szekula István cégcsoportja.

Ő korábban Fodor Gábor (Magyar Liberális Párt) sajtósa volt, de 2015-ben elege lett a politikából, váltani, önmegvalósítani szeretett volna. Némi útkeresés után 2017 második felében nyitotta meg az első belvárosi mosodáját, egy szuterénben, gyakorlatilag egy kocsma alatti részben.

Ez az időszak még a fővárosi turizmus felívelő szakasza volt, a növekvő airbnb-vendégszám hamar sikerre vitte a garázscéget. Kapacitáskorlátok jelentkeztek, a mosoda előbb a Klauzál térre, majd a Dohány utcába költözött át, egyre jobb gépekkel ment a munka. Szekula találkozott egy pénzügyi befektetővel, aki más szektorból érkezve, de teljesen háttérben maradva, anyagilag is besegített. A vállalkozó modern chipes technológiát vezetett be, amerikai gépeket vett (Alliance Laundry csoport), és már olyan neves szállodáknak mosott, mint a Corinthia, a Hard Rock, a Barcelo.

Jöttek sorba az ötletek, önkiszolgáló szalon, lakossági mosás házhoz szállítással. A cég hamarosan, talán már idén áprilisban egy vadonatúj, barnamezős beruházást indít Pusztaszabolcson, erről a Figyelő írt.

Pusztaszabolcsi fejlesztés

Azért barnamezős, mert a leendő mosoda egykoron a régi mezőgazdasági üzem étkezdéje volt. A cégvezetőnek helyismerete volt, de a helyszín kiválasztásában nem csak az számított, hogy innen származik, hanem az is optimális volt, hogy a Balaton és Budapest is 50-50 kilométerre van, de az M6-os közelsége miatt valójában Dunaújváros, Paks, Pécs is elérhető távolság. Három műszakban fog dolgozni a cég, de helyi munkaerőt csak a nappali műszakokra lehetett szerezni, az éjszakai tíz fő a tervek szerint a Fülöp-szigetekről fog érkezni.

„Van egy nagy elképzelésünk, olyan komplett szolgáltatási csomagot szeretnénk nyújtani az új generációs technológiai háttérrel, ami kevés cégnél van így együtt, vagyis a 300 tonna/hó kapacitású mosoda, a ruhatisztítás, textilvarroda, valamint kész szállodai textíliák bérbeadása is elérhető lesz nálunk”

– mondta a Telexnek Szekula István.

A beruházás összesen 800 millió forintos, és jelentős MFB-hitelt is kapott a gépbeszerzésre és a haszonjárművekre. Mindezt a Macmillan (a cég egy a második világháború után regnáló brit miniszterelnökről kapta a nevét) mérete (2020: 26 millió forintos forgalom) még nem indokolná, de azt hallottuk, hogy a beruházás 30 százalékának biztosításával (20 százalék önrész, 10 százalék óvadék) nem volt akadálya a hitelfelvételnek, ebben kellettek a pénzügyi befektetők.

Érdekesség, hogy Pusztaszabolcs közvetlen közelében, Velencén is épül egy mosoda, ezek nagyon közel vannak egymáshoz. Velencén a helyiek szerint egy szállodatulajdonos fejlesztett, itt az egészségügynek mosó csőmosók lesznek, állítólag ezt a kapacitást majd a B+N Referencia szerzi meg, de a deal nincs lezárva, így ezt az érintett cég tulajdonosa nem erősítette meg nekünk.

A verseny

A szereplők szerint a piacon most több változás is várható. A bizonytalan turisztikai helyzetben a szállodák természetesen örülnek, ha nem nőnek meg a költségeik, de aki nem fogadja el a profi, megbízható, magas színvonalon szolgáltató mosodák áremelését, ott felmerülhet a kérdés, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást fog-e kapni a szálloda.

Ha ugyanis nem olyan az a textil, amit a vendégek elvárnak, akkor az csalódás, ezt nem biztos, hogy érdemes kockáztatni az 1 százalékos költségtényező miatt. Fordított szemlélettel, minden mosodának az a jó ügyfél, aki egész évben, kiszámíthatóan ad mosnivalót, mert a gépek kihasználása és a munkaerő is így optimalizálható. Csak idényre felvenni embert, az nagyon drága.

Beszélgetőtársaink egybehangzó véleménye szerint a szektornak van egy fontos társadalmi szerepe is. Elfelejtett iparágnak nevezhetjük, de nagyon sok olyan embernek, nagyrészt nőnek ad munkát, akiknek nem nagyon van egyéb lehetőségük, hátrányos helyzetűek, részmunkaidőben foglalkoztathatók, megváltozott munkaképességűek.

Szekula István is azt várja, hogy a piac a professzionális irányba megy el, sok szállodának, idősotthonnak, kórháznak van saját mosodája, de ezek fajlagosan sokkal több vizet, energiát, szervizt igényelnek, ami nem feltétlenül éri meg.

Kis-Szölgyémi Ferenc egyéb tényezőket is emleget,

a magas gázárak idején például fontos, hogy a nagy cégek, így egy nagyobb mosoda jobb energiavásárlási szerződést tud kötni, mint egy kisebb közület.

A bértextil

Bár a már említett bértextil-modell ma még nem igazán megy itthon, de környezetvédelmi szempontból ez is egy jó irány lehet. Hiszen ha nem a szállodáé az ágynemű és a törülköző, hanem a mosodáé, a szálloda pedig csak kér százat ebből, százat abból, az nagyban segítheti a mosás optimalizálását. Ez persze a mosodának eléggé tőkeigényes, de legalább a beruházás után nem kell válogatni, minden textil egyforma, nem kell gépeket átállítani.

Kis-Szölgyémi Ferenc is hisz ebben a modellben, mert szerinte közös érdekeltséget teremt a mosoda és a szálloda vagy az iparvállalat között (a jó ágyneműnek örül a vendég, a jó munkaruhának pedig a dolgozó, de mosni is ilyet érdemes).

Mint hallottuk, az unióban van egy olyan szabály, hogy ha egy munkahelyen olyan szennyeződés keletkezhet, amit nem lehet belemosni a csatornába, ott a munkáltatóknak kell biztosítani a munkaruhát, az Audi, a MÁV, a Mercedes, a nagy szerelőműhelyek vagy az autóipari beszállítók, de akár a rendőrség, vagy a katonaság így potenciális megrendelője lehetne a tiszta bérmunkaruhának.

Természetesen ezeket lehet elvileg helyileg is mosni, de a mosoda nagyon méretgazdaságos üzem. Miskolcon, a Referencia csúcsüzemében 2,5 liter víz kell egy kiló textil kimosásához, egy kórházban akár 10 liter is szükséges.