Fojtogatják a nagyvárosokat az elszállt energiaárak

2022. január 11. – 08:07

Másolás

Vágólapra másolva

A lakossági fogyasztók a rögzített rezsiárak miatt még alig éreznek valamit az elszabadult energiaárakból, a piaci szereplők mellett viszont az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozta az intenzív drágulás. A távhőszolgáltatáshoz vagy a tömegközlekedés fenntartásához szükséges energiaszámlák csak idén több milliárddal növelik a nagyobb magyarországi városok kiadásait. Vannak helyek, ahol szerződést bontottak a szolgáltatóval, majd újrakötötték azt, van, ahol csak a korábbi ár három és félszereséért tudtak gázt venni, és van város, ahol a távhőcég egy átlagos lakáson évi 60 ezer forintot bukik. Körkép a magyar nagyvárosokból.

Az egekbe szökő energiaárak köszönnek vissza abban, ami a távhőpiacon történik most Magyarországon. December közepén jött a hír, miszerint a győri önkormányzat (pontosabban a városi közszolgáltató cég, a Győr-Szol) szerződést bontott a Global NRG-vel, amelytől már hat éve vette a gázt, mert a kereskedő az áremelkedés miatt módosítani akarta a korábban megkötött megállapodást, azaz drágábban adta volna a gázt a városnak. Nemcsak Győrben alakult ki vita a helyi távhőszolgáltató és a gázkereskedő között, hanem Budapest és több nagyváros esetében hallani hasonlóról.

30 volt, 100 lett, mi az?

A gázkereskedők azért akarják újratárgyalni a tavasszal megkötött, 2021 októberétől 2022 októberéig szóló megállapodásokat, mert a gáz már nem 30 euróba, hanem körülbelül 90-100 euróba kerül. És mivel eddig nem voltak nagy kilengések a gázár alakulásában, a kereskedők kezelni tudták az abból fakadó kockázatot, ha a távhőszolgáltató, mondjuk, egy hidegebb tél miatt mégis több gázt hív le annál, mint amennyire leszerződtek. Ezt borította fel az árrobbanás, a kereskedők rengeteget buknának, ha a szerződött mennyiségen felül is a korábban kialkudott áron adnák a gázt. Ezért aztán volt, aki egyből árat akart emelni, más azzal az ajánlattal állt elő, hogy csak a pluszfogyasztásért kérne piaci árat.

Ebből is látszik, hogy az önkormányzatoknak szinte biztosan többet kell majd fizetniük a gázért, mint amennyivel tavasszal számoltak, de azt sem tehetik meg, hogy csípőből nemet mondjanak a gázkereskedők szerződésmódosítási igényére, mert könnyen gáz nélkül maradhatnak, ha ezt a cégek a szerződés felmondásaként értelmezik. Ha pedig másik szolgáltatóval szerződnek le, akkor csak piaci áron jutnának gázhoz. Győrben is ez volt a helyzet, egy másik gázkereskedő 7,5 milliárd forinttal kért volna többet a gázért. (Minderről részletesen ebben a cikkben írtunk.) A helyzetet tovább bonyolítja a rezsicsökkentés, hiszen a távhőszolgáltatók nem háríthatják át a lakosságra az áremelkedésből fakadó költségeiket, ugyanakkor az állami kompenzációt a tavaszi ár alapján kapják meg. A megoldás az lehet, hogy ahol nincs megállapodás, ott jön az állam (illetve az MVM), és mindent átvesz, a távhőszolgáltatást és a gázüzletet is.

De ez nem jelenti azt, hogy annak nincs problémája, akinek eleve az MVM szállít. Miskolcon ez a helyzet, ott nem is kezdeményezte az állami vállalat a korábban megkötött szerződés módosítását, közölte a miskolci önkormányzat. Ám ott a júliusban megkötött szerződésben már a megemelt földgázár lett rögzítve, ami októberig 580 millió forint többletköltséget jelent a városnak, írták megkeresésünkre. A városvezetés egyébként úgy számol, hogy 2022-ben 3,2 milliárddal több kiadásuk lesz az emelkedő energiaárak miatt tavalyhoz képest, és ebben nem csak a gáz van benne, a villamos energiáért például 1,6 milliárd forinttal többet fizetnek, mint 2021-ben. (Mizsur András)

A miskolci hőerőmű kéményei – Fotó: Vajda János / MTI
A miskolci hőerőmű kéményei – Fotó: Vajda János / MTI

Győrt már nem menti meg a felmondási moratórium

Győrnek végül plusz hárommilliárd forintjába kerül a gázprobléma megoldása. Az október végén kezdődött huzavona múlt péntekig tartott: a kereskedővel az erre a gázévre (2021. október 1-től 2022. szeptember 30-ig) kötött szerződésen még alig száradt meg a tinta, amikor a gázár elszabadult a világban. Erre hivatkozott a Global NRG, amikor azt kérte (Győr olvasatában követelte), hogy az élő és a korábbi gázévre szóló szerződést is módosítsák, mert neki sok százmilliós kára adódik a helyzetből.

Az első rendkívüli közgyűlést december 7-én hívták össze, és a képviselő-testület engedélyt is adott a cégének – a Győr-Szol Zrt.-nek –, hogy az élő szerződésről újra tárgyaljon, a visszamenőleges kártérítést viszont alapból elutasította, mondván, „fizetés után nincs reklamáció”, és egyébként is: ha engedné ezt a város, az már a hűtlen kezelést súrolná. A kereskedőnek a félsiker nem volt elegendő, felmondta a szerződést.

A kormányrendelet ezt követően született meg: onnantól senki sem léphet ki így egy szerződésből, Győrnek ugyanakkor ez már nem vigasz, neki új szerződő partnert kellett találnia. Második nekifutásra sikerült, pénteken, egy újabb rendkívüli ülésen kapott engedélyt a Győr-Szol: elfogadhatja annak a kereskedőnek ajánlatát, aki már a mostani helyzethez szabta a feltételeit. Ez jelenti a hárommilliárdos pluszkiadást, ennyivel kell többet fizetni az eredeti szerződéshez képest. Emellett Győr pályázni fog arra a 35 milliárdos keretre, amelyet a kormány az önkormányzatoknak nyit meg, pontosan erre a célra.

Az ügy elvileg lezárult, gyakorlatilag nem. A Győr-Szol perre viszi a dolgot, neki ugyanis a hárommilliárdon felül is van kára: a földgázzal a közszolgáltató cég áramot is tudott (volna) termelni, amelyre szerződést is kötött más partnerekkel, de így ezt most nem tudja teljesíteni. Biztosra vehetjük azt is, hogy a Global is kérni fogja az elmaradt kifizetéseket – Győr ugyanis a vita kirobbanása óta a gázmennyiségért nem fizetett, állítja a kereskedő. (Sudár Ágnes, Győr)

Vásárhely óránként változó árakról beszél

Hódmezővásárhely gazdasági alpolgármestere, Szabó János a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy szerinte bizonytalanság és káosz uralkodik az energiapiacon, és a város önkormányzata legutóbb már csak a korábbi árak többszöröséért tudott vásárolni. Mindent közbeszerzésben kell lebonyolítani, miközben Szabó úgy látja, az árak óránként változnak.

Vásárhelynek sikerült tavaly november végén egy viszonylag előnyös megállapodást kötnie, így a korábbi 56,5 euró/megawattóra helyett 102,35 euró/megawattóra áron vásárolhatott villamos energiát. Az árak azóta tovább nőttek, volt már 175 euró is, január első hetének közepén pedig 125 euró volt egy megawattóra – persze kérdéses, meddig ennyi. Gázt tavaly még 106,8 Ft/köbméter áron vettek, az idén már 373,5 forintért, ami kb. három és félszeres áremelkedést jelent.

Szabó úgy számítja, hogy a kétféle energiahordozó megvásárlása az idén kb. 420 millió Ft többletkiadást jelent Hódmezővásárhely önkormányzatának. (A város költségvetési kerete tavaly 15 milliárd Ft volt.) A kiesés pótlására szolgáló állami támogatást nem kaptak, ilyenre szerinte nem is számíthatnak. Szabó János fontosnak tartja, hogy a város pénzügyi helyzete még így is szilárd, de a négyszázmilliós hiányt erősen érezni fogják majd a fejlesztéseknél, és a pályázatokhoz szükséges önerőt is nehezebb lesz előteremteni. (Móra Ferenc Sándor, Szeged)

Szeged: arccal a termálvíz felé

Kóbor Balázs, a 27 ezer lakást és 470 intézményt ellátó Szegedi Távfűtő (Szetáv) Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére elmondta, hogy mindig előre megkötött szerződések alapján vásárolják a gázt, és az idén októberig megvan a megállapodásuk. A szegedi távhőkazánokban évente mintegy 28-30 millió köbméter gázt égetnek el.

Szegeden 27 ezer lakásban van távfűtés – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Szegeden 27 ezer lakásban van távfűtés – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A gázárak megugrása felborította az eddig megszokott menetrendeket, hiszen előfordult, hogy akár egyetlen nap alatt 25 százalékot változott az ár. A Szetáv szerződését is felmondták még novemberben, de sikerült újratárgyalni és újra megkötni a megállapodást a gázkereskedővel. A szegedi cég tavalyelőtt még 1400 forintért, tavaly májusban már 3000 forintért vehetett meg – pontosabban köthettek le a következő fűtési szezonra – egy gigajoule-nyi hőértékű földgázt. Jelenleg 4200 forintért tudnak előállítani egy gigajoule távhőenergiát, amit azonban a kormányzati rezsicsökkentés miatt mindössze nettó 2865 forintos áron kell számlázni a lakossági fogyasztóknak.

Egy átlagos méretűnek tekinthető, 52 négyzetméteres lakás évente kb. 43 Gj távhőenergiát használ fel, így egy ilyen lakásnál évi 58 ezer forint a tulajdonos rezsicsökkentési kedvezménye, másfelől ennyi lenne a szolgáltató ráfizetése – Szegeden ezt kell megszorozni 27 ezerrel. Az 1400 forintos gázár idején az állami távhőkassza még évi 100 millió forinttal támogatta a szegedi fogyasztókat, de nyilvánvaló, hogy az eltüzelt gáz árának növekedése miatt ezt az összeget is emelni kell.

A szegedi cégnél most amiatt kedvezőbb valamivel a helyzet a korábbinál, mert ebben a fűtési idényben már hasznosulnak a város nagyszabású geotermikus programjának első eredményei: ősztől 12 ezer lakás és száz intézmény kapja közvetve termálvízből a meleget. Ez azonban nem lehet hatással a szolgáltatás árára, mert a kormány határozza meg, hogy mennyibe kerül a távfűtés. A véglegesen 2023-ra, 22 milliárd forintért kiépülő új geotermikus fűtési rendszer – amire az EU 9 milliárdos támogatást adott – a reykjavíki után Európa második legnagyobb ilyenje lesz. A 90 foknál forróbb termálvizet hőközpontokba vezetik, majd a hőleadás, azaz a rendszerek felmelegítése után, már 40-50 fokra lehűlve – a szabályok szerint – visszasajtolják a földbe. A program révén a felére csökken majd a Szetáv gázfogyasztása és mostani évi 50-60 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátása is. Tavaly őszig, azaz a jelenlegi fűtési szezon kezdetéig négy nagyobb részegység készült el, ami az első évben már 15 százalékos költségmegtakarítást eredményezhet.

Idén Szeged önkormányzata és cégei együttesen 600 millió forintos többletköltséggel számolnak a villamos energia és a gáz árának emelkedése miatt, és ebben a távfűtés költségének növekedése nincs benne – ezt már Kovács Tamás gazdasági alpolgármester mondta el. Ez a jelenlegi körülmények között még kedvezőnek is mondható, ami annak köszönhető, hogy tavaly mindkét energiahordozóból bevásároltak a mainál még alacsonyabb árakon.

Az áramfogyasztás nagyobb részét a város közvilágítása viszi el, emellett a Szegedi Közlekedési Kft. villamosai és trolibuszai is sok energiát használnak, továbbá egyes önkormányzati fenntartású épületek, intézmények üzemeltetéséhez gáz is szükséges. Ezenfelül pluszkiadást jelent az üzemanyagárak emelkedése is, mert többet kell fizetni a helyi autóbuszjáratokat üzemeltető Volánnak, és az önkormányzati járművek is drágábban tankolnak. Állami segítségre nem számítanak – tavaly a kormány a járványhelyzetre hivatkozva már a 328 millió forint állami térítést sem adta oda Szegednek, amennyivel az azt megelőző évben még támogatta a város helyi közlekedését.

A város úgy próbál takarékoskodni, hogy még több napelemet telepítenek. Az elmúlt években összesen 334 kW teljesítményű rendszer épült ki tizennégy önkormányzati intézményben, most dolgoznak további 60 kW-ot előállító berendezés telepítésén. Ezenkívül az önkormányzat 360 millió forintos beruházással két vízműtelepen nagyméretű napelemparkot építtet, erről decemberben döntöttek. (Móra Ferenc Sándor, Szeged)

A szegedi közlekedés a város egyik nagy áramfogyasztója – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A szegedi közlekedés a város egyik nagy áramfogyasztója – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Debrecenben több mint egymilliárddal nő a számla

A debreceni önkormányzat kérdésünkre azt közölte, hogy a városnak 2022-re közbeszerzési eljárás alapján vannak szerződései, amelyek „érintik az önkormányzatot, az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szerveket, illetve az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok által felhasználni kívánt energiamennyiséget”. Debrecen az áramvásárlásra az Elmű-Émász Energiakereskedő Kft.-vel kötött szerződést, míg a gázt az E2 Hungary Energiakereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-től vásárolják, mindkét szerződés januártól 1-től december 31-ig hatályos.

Már a szerződéskötéskor figyelembe vették az áremelkedést, amely miatt a debreceni városvezetés reméli, hogy a kereskedő akkor sem fogja felmondani év közben a szerződésüket a további emelkedések miatt, ha esetleg a mostani kormányzati tiltás meg is szűnne. Az önkormányzat azt is közölte: város által megkötött szerződések fix árakat tartalmaznak, ráadásul a futamidő alatt egyoldalú áremelés sem lehetséges.

A fix árak is magasabbak persze, mint a korábbiak voltak, az önkormányzat tájékoztatása szerint „2021. évhez képest 2022-re 50-60 százalékos drágulás következett be, amelynek következtében Debrecen önkormányzata 1,13 milliárd Ft-os többletkiadással számol”. Ez az összeg tartalmazza az önkormányzatnál is fellépő kiadásokat, továbbá a költségvetési szervek és az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál jelentkező kiadásokat.

Arról, hogy készülnek-e esetleg alternatív megoldásokkal, a hivatal nem reagált, viszont Papp László polgármester a helyi tévében néhány hete arról beszélt, hogy a szénhidrogén-alapú gazdasági korszaknak hamarosan a végére érünk, és azt is mondta, hogy a városba olyan nagy gazdasági szereplők érkeznek, amelyek „az új, tiszta energián alapuló korszak alappillérei lesznek”. Ilyen konkrét önkormányzati lépés például, hogy a buszmegállókban napenergiával is működtethető töltőpontokat fognak kialakítani az idén májusban érkező 12 elektromos Mercedes Benz eCitato busznak, amelyekhez közel 50 helyen napelemparkot is készülnek építeni. (Kerekes Bence, Debrecen)

Pécs: nem sokat segítenek a megújulók

Kérdésünkre a pécsi önkormányzat elmondta, a helyi közösségi közlekedés, a víz- és csatornaszolgáltatás, a távhőszolgáltatás és a közvilágítás tekintetében a várható költségemelkedés a 600 millió forintot is meghaladhatja. 2021-ben a fenti területeken összességében 700 millió forint volt a villamos energia és gáz költsége, 2022-ben az önkormányzat becslése szerint ez az összeg az 1,3 milliárdot is meghaladhatja.

Napelem panelek a pécsi fotovoltaikus erőműben, háttérben a pécsi hőerőmű – Fotó: Sóki Tamás / MTI
Napelem panelek a pécsi fotovoltaikus erőműben, háttérben a pécsi hőerőmű – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Az önkormányzat szerint alternatív energiaforrást egyelőre nem tudnak érdemben bevonni a költségek csökkentésére. A pécsi napelempark például a fenti adatokhoz képest elenyésző mértékű megtakarítást eredményez.

Pécset annak ellenére hozza nehéz helyzetbe az árnövekedés, hogy az önkormányzati cégek fűtéséhez szükséges távhőt a részben városi tulajdonú Petáv Kft. szolgáltatja. 2013 óta Pécs energiatermelését a Pécsi Hőerőmű két biomassza-tüzelésű blokkja látja el, így biztosítva a város közel 500 közintézményének a távfűtéshez szükséges hőenergiát. A város 2014-es energiastratégiája szerint ez a városi cégek esetében körülbelül 17 százalékos megújulóenergiaforrás-felhasználást jelent. (Aradi Hanga Zsófia, Pécs)

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.