A Magyar Nemzeti Bank 30 bázisponttal megemelte az alapkamatot

2021. december 14. – 14:03

A Magyar Nemzeti Bank 30 bázisponttal megemelte az alapkamatot
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A lépés nem volt meglepetés, hiszen a sorozatos kamatemelések ellenére mostanában még egyre magasabb volt az infláció.

Kedden tartotta az utolsó 2021-es kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: ezen úgy döntöttek, hogy 30 bázisponttal, 2,4 százalékra emelik az alapkamatot. A jegybanki kamatpolitika követése immár eléggé nehéz, mert sok a változás, és a monetáris eszköztárban többféle fogalmat is érdemes követni. Az egész folyamatot talán már leginkább csak a pénzügyi szakemberek értik.

Ha az alapoktól kezdünk, az alacsony kamat gazdaságélénkítő hatású. Az emberek ilyenkor kevésbé tartják betétekben a pénzüket, de a vállalatok és a bankok sem így fialtatják a megtakarításaikat, hiszen minek is tennék, ha alacsony a kamat? Inkább a reálgazdaságba teszik, beruháznak, részvényeket vásárolnak, ott jobb megtérülésre számítanak. Ez pedig élénkíti a gazdaságot.

Ha azonban magas a kamat, akkor az hűti a gazdaságot, mert kevesebb pénz pörög be a fogyasztásba, a beruházásokba, több ember és cég dönt úgy, hogy a vonzó kamatok mellett inkább elhalasztja a fogyasztását és a beruházását, vagyis megtakarít. Ha pedig kevesebben fogyasztanak, az már önmagában visszafogja az inflációt, ráadásul ha a magas kamat miatt a forint is vonzóbb, akkor az árfolyam is javulhat, ez is inflációt mérsékel, mert az importált áruk forintban mérve nem drágulnak.

Ez az alapmodell, természetesen nincsen olyan pontos határszám, hogy 2,3 százaléknál mindenki megtakarít, de 2,2 százaléknál már költ, viszont minden finom lépés a magasabb kamat irányába elgondolkodtat egyeseket, és egy kicsit segít az infláció elleni harcban, a forint erősítésében, a gazdaság hűtésében.

Márpedig az infláción most valóban segíteni kell, mert az már 7,4 százalékos, és Matolcsy György, a jegybank elnöke december elsején már belebegtette a parlamentben, hogy jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol a jegybank, 2022-re 4,7–5,1 százalék az előrejelzési sáv. Ez jóval magasabb szám, mint ami a legfrissebb (szeptemberi) inflációs jelentésben olvasható, akkor még 3,4-3,8 százalékos sáv szerepelt 2022-re.

A novemberi kamatdöntő ülésén a Monetáris Tanács 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte az alapkamatot és bejelentette, hogy ismét elválasztja az egyhetes betéti tenderek kamatát az alapkamattól. Azóta kétszer 40, majd kétszer 20 bázisponttal összesen 120 bázisponttal emelte az alapkamat fölé az egyhetes betéti kamatot, amely így 3,3 százalékos volt a múlt héten, emlékeztet az MTI.

Az MNB egy ideje a világtrendeket követve laza jegybankból egyre konzervatívabb jegybanki működésbe váltott. Mindezt az infláció elleni harc jegyében tette, legutóbb itt elemeztük a folyamatot és azt, hogy mire lehet elég a jelenlegi kamatpolitika. Matolcsy György új imázsához az is hozzátartozik, hogy rendszeresen kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, ennek külön cikksorozatot szentel a Magyar Nemzetben.

Legutóbbi publicisztikájában az egyensúlyi mutatók gyors romlása miatt aggódott. Ugyanakkor az, hogy a magas inflációért ő csak a kormányt teszi felelőssé, nem pedig az elmúlt évek prociklikus, high-pressure jegybanki politikáját, már csak azért sem teljesen hiteles, mert a jegybank jelenleg is fújja a dudát, állampapírokat vesz, zöld lakáshitel programot indít és nyakra-főre osztogatja a Növekedési Kötvényprogram keretében a likviditást. Erről a nagyobb folyamatról itt írtunk részletesebben.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!