A korábbi pályánál erősebbet, ugyanakkor az elemzői konszenzus-várakozásnál gyengébbet lépett a jegybank. Mire lesz elég ez a 30 pontos kamatemelés az infláció elleni küzdelemben, illetve a soha ki nem mondott másik célkitűzésben, az árfolyam védelmében?
A háborúkban különféle stratégiákat lehet választani. Legyen a példánk a történelem egyik legvéresebb csatája, az 1942-43-as sztálingrádi csata. Képzeljük el, hogy a németek már nagy erővel támadnak, viszont a szovjeteknek van védelmi ereje. Mit tehetnek a védők?
- Vagy azt gondolják, hogy elrettentésként rögtön hatalmas tűzerővel védekeznek, hogy a németek felfogják, nincs esélyük.
- De lehet az is egy stratégia, hogy egyfajta folyamatos védelmi erőt használnak, felmérik a készleteket, és kiegyensúlyozottan, stabilan védekeznek.
- De születhet olyan taktikai döntés is, hogy a szovjetek eleinte hagyják, hogy a németek elbízzák magukat, sikereket érjenek el, mert ők csak kisebb erőbedobással kezdik meg a védekezést, ám ennek valójában az a célja, hogy egy későbbi döntő ütközetre, a csatát megfordító ellentámadásra több muníció maradjon.
Az infláció biztosan nem fog megsértődni, mert „lenáciztuk”, reméljük, a jegybank sem gondolja túl a Vörös Hadsereg hasonlatot, de utóbbinak most tényleg védekeznie kell előbbivel szemben.
A Magyar Nemzeti Bank 30 pontos kamatemelése mindenesetre inkább az utóbbi kettő kategóriába esne. A 6,5 százalékos októberi infláció annyira vészjósló volt, hogy abban gyakorlatilag már mindenki biztos lehetett, hogy a korábban tartósnak gondolt, havi 15 pontos kamatemelés már nem lesz elég.
Ha pedig az előzetes jóslatok inkább 30, esetleg 45 vagy 50 pontos kamatemelést vártak, akkor a mostani lépés a tartalékos, a közepes tűzerő kategóriájába esett.
A bejelentés
Mint azt korábbi írásunkban már rögzítettük, a jegybanki alapkamat új szintje szerdától 2,1 százalék, ami 30 bázispontos kamatemelés eredménye, ennél a piac magasabb emelésre számított. Az euró így a csalódást keltő védelmi lépés nyomán 366,5 forintig izmosodott a forinttal szemben (vagyis a forint gyengült).
Az inflációt novemberben már 7 százalék fölé várta a piac, ennek ugyan lehet, hogy gátat szab az adminisztratív üzemanyagár-limit, de az elemzők még mindig határozottságot vártak.
Tapasztalatunk szerint a sebtiben elért elemzők a 14 órás bejelentés után maguk is a 15 órára meghirdetett, részletesebb MNB-magyarázatot várták. Sok kérdés keringett.
- Tud-e a jegybank az intézkedésen túl valami megnyugtatót közölni?
- Előjönnek-e Matolcsy György kritikái a kormányzattal szemben?
- Miként kerül szóba a kormány üzemanyagár-befagyasztása, ami akár 0,5 százalékot is lefaraghat (igaz, nagyon mesterségesen) az inflációból?
A válasz mind a három esetben nem lett, igaz, kérdésre válaszolva Virág Barnabás, az MNB alelnöke érintette az üzemanyagárakat, de elmondása szerint az a pályára nincs hatással.
Sajtóháttér
A sajtótájékoztatón Virág azt mondta, az infláció elleni védekezés új szakaszba lépett. Az infláció világszerte nő, már nemcsak az alapanyagok drágulása révén, de a feldolgozott termékek áraiba is begyűrűzik. Ráadásul a várakozások is emelkednek, miközben a pénzpiaci környezet gyorsan változik. Virág Barnabás szerint ma a magyar infláció 60 százalékban külső és 40 százalékban hazai tényezőknek köszönhető.
A kulcs egy gyorsabb kamatemelési ciklus. Ami a makrohátteret illeti, az MNB alelnöke szerint az erős belső kereslet mellett a globális áremelkedések is erősebben jelennek meg itthon. Az októberi 6,5 százalékos szint után novemberben már 7 százalék feletti lehet az érték, és utána is csak lassan csökken majd.
Monetáris politika
A fő üzenet mindenképpen az volt, hogy tartósak az inflációs hatások, nagyobb mértékű és hosszabb szigorítás kell. Fontos új eleme a stratégiának a kétfrontos háború, vagyis az infláció mellett az inflációs várakozások horgonyzása is fontos. Ebben az időszakban az infláció gyorsan emelkedhet, a válság után a reálkamatok magasabbak lesznek, így kell tartós növekedési pályán maradni.
Ha mindezt lefordítjuk konkrét lépésekre, az alapkamat-emelés innentől gyorsabb ütemben folytatódhat, de továbbra is havi ütemezésben.
A jegybank készen ál az egyhetes betétek kamatát az alapkamat felé emelni (e hét csütörtöktől), és az is nagyon fontos, hogy a forintlikviditást nyújtó swapeszközöket kivezeti, míg eddig csak fokozatos kivezetésről volt szó.
Ami pedig az előretekintést illeti, a kamatemelési ciklus folytatódik, amíg nem stabilizálódnak a mutatók, a növekedést pedig kettősség jellemezheti. A külpiac gyenge, a belső kereslet erős, a beruházások erősödnek, a negyedik hullám az eddig rendelkezésre álló információk alapján önmagában nem hoz magával dezinflációt.
Kevesebb szó esett arról, hogy a nagy osztogatások (elsősorban a februári adóvisszatérítés) miként nehezíti meg az infláció elleni harcot, de azért Virág Barnabás utalt rá, hogy szárazon kell tartani a puskaport majd ebben az időszakban is. Végül meglepően kevés szó esett a bérdinamikáról. Mert miközben a gázárak tudnak felfelé menni és lefelé is, a béreknek van egy olyan sajátossága, hogy amikor kevés a munkaerő, felfelé könnyebben mozognak, lefelé viszont nem nagyon szoktak menni.
