2,1%-ra emelte a jegybank az alapkamatot, gyengül a forint

Legfontosabb

2021. november 16. – 14:02

Másolás

Vágólapra másolva

Kamatot emelt a nemzeti bank monetáris tanácsa: a testület döntése értelmében a jegybanki alapkamat új szintje szerdától 2,1 százalék, ami 0,3 százalékponttal magasabb az eddiginél. Ez nagyobb lépés, mint amit az elmúlt két hónapban tett az MNB, de a Portfolio.hu cikke szerint a piaci várakozások kedd reggel már nagyobb, 0,5 százalékpontos emelésről szóltak, sőt, voltak olyan elemzők, akik ennél is jóval keményebb lépésre számítottak: a Portfolio felmérésében 0,9 százalékpontos kamatemelésre is érkezett jóslat.

A kamatdöntés a fenti várakozások miatt most sem erősítette a forintot. Az euró 366,5 forintig fölé drágult a döntés utáni első szűk félórában, míg a kamatdöntés előtt a 364,4-364,6-os sávban volt az árfolyama (igaz, a hétvégén még 367 forinton is állt). A múlt havi kamatdöntés – vélhetően azért, mert csekély volt a mértéke – szintén gyengítette a forintot, akkor a monetáris tanács ülése után az addig 359 forintos sávban lévő euró 361 forint fölé drágult.

Ez jóval nagyobb kamatemelés, mint amit a június óta tartó kamatemelési ciklus utolsó két hónapjába láthattunk. A ciklus kezdetén, még 0,6 százalékos kamatszinten a mostanihoz hasonlóan 0,3-0,3 százalékpontokkal nőtt a kamat, de az utóbbi két hónapban lassult a kamatemelés üteme, és 0,15-0,15 százalékpontokkal vitték feljebb a kamatszintet az eddigi 1,8 százalékra.

A kamatemelési ciklus a monetáris tanács korábbi közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Ennek azonban egyelőre nincs jele: a múlt kedden közölt adat szerint a fogyasztói árak októberi emelkedése 6,5% volt, ami 9 éves rekordot jelentett (sőt, 2008 óta is csak egyetlen hónap volt, amikor ennél hajszállal magasabb, 6,6%-os inflációt regisztráltak). Ezt az inflációs adatot látva már a múlt héten arra lehetett számítani, hogy gyorsítani fognak a kamatemelés tempóján, mivel még ezután jön a háztartásokat költekezésre ösztönző, így a keresleti infláció felpörgetésére alkalmas pénzosztás a nyugdíjasoknak és a gyereket nevelőknek.

A jegybank inflációs legyezőábrája – forrás: MNB
A jegybank inflációs legyezőábrája – forrás: MNB

A magas infláció egyébként már a gazdasági növekedést is fékezi, a kormány részben ezzel – részben pedig a koronavírus negyedik hullámával – indokolva csökkentette is az idei GDP-növekedési előrejelzést. A ma megjelent harmadik negyedéves adat ezt már alátámasztani látszik, a negyedéves szintű növekedés mindössze 0,7%-os volt, de éves összevetésben is csak 6,1%-kal nőtt a gazdaság, ami jócskán elmaradt a várakozásoktól.

Matolcsy György jegybankelnök a kormány által lefaragott célok ellenére is kockázatosnak látja a gazdasági növekedést az egyensúlyi helyzet romlása miatt, és hétfőn újabb, a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent írásában kritizálta a kormány válságkezelő gazdaságpolitikáját. Matolcsy azt írta: az ismét tartósan megemelkedő költségvetési deficit – a hiány a tavalyi után idén is a GDP 8 százaléka körül lehet – és az így a GDP 80%-ára visszakapaszkodó államadósság miatt „újból a magyar pénzügyi rendszer lehet a legsebezhetőbb a régióban.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!