Mindjárt 7% az infláció: az MNB gyorsíthat a kamatemelésen, mert jön az aranyeső a nyugdíjasoknak és a családoknak

Októberben 6,5 százalékra nőtt az infláció – adtuk hírül mi is ma reggel. Az adat sokkoló, és természetesen részleteiben is elemezhető, vagyis szektoronként, folyamatonként mi is teszünk majd erre kísérletet, de egy pillanatra kezdjük a hétköznapi tapasztalatokkal.

• Nézegessük a kedvenc pizzaszállítónk ajánlatait! Észrevette, hogy újabban a legsikeresebb magyar pizzacégek szinte negyedévente emelnek 100-150 forintot a pizzák árain? Rákényszerülnek, mert többet kér a szakács, a futár? Lehet, de az is biztos, hogy el tudják adni így is a pizzát, az embereknek van pénze, van kereslet a drágább pizzára.
• Minden héten arról olvasunk, hogy a gáz vagy az áram többszörösére drágult. A lakosságot védi a rezsicsökkentett hatósági ár, ám energia minden termékhez kell, így szinte inkább azon csodálkozhatunk, hogy 6,5 százaléknál megállt az inflációs mutató, ha abban az ötszörös gázáraknak és a háromszoros áramáraknak is „el kellett férnie”.
• Vagy gondoljunk a sok lakásfelújításra (van rá támogatás). Ha mindenkinek az van a fejében, hogy érdemes előre beszerezni a csempét, a cementet, a radiátort, a szigetelőanyagot, mert az csak drágulni fog, akkor a megnövekedett (részben előrehozott) kereslet naná, hogy megemeli az árakat.
• És az a munkavállaló, aki tavaly büszke volt rá, hogy 2021-re megemelték 2-3 százalékkal a fizetését, aztán rájött, hogy a pénze nem tartotta meg a vásárlóerejét? Ő most már 10 százalékért fog harcolni, részben, hogy a két év átlaga jó legyen, visszaállítsa az elvesztett vásárlóerejét, részben az újabb áremelkedésre számítva. Ha megkapja, vagy majdnem megkapja az igényeit, az is inflációs hatású lesz.

Mindenki meglepődött

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője elmondta a Telexnek, hogy ő

6,2-6,3 százalékkal számolt. Az üzemanyagár-emelkedés volt a fő faktor, de azzal lehetett kalkulálni, meglepetést inkább a feldolgozott élelmiszerek (tejtermékek, pékáruk, tészták) áremelkedése, illetve a távolsági utazás (busz, vonat, repülő) okozott.

Az energiaárak egyelőre csak felemásan gyűrűztek be, a lakossági gáz- és áramár be van fagyasztva, de a brikett, tűzifa drágult, ahogyan a cégek termékáraiban a növekvő energiaköltségek már megjelennek a fogyasztói árakban. Virovácz Péter, az ING elemzője is úgy látta:

annak ellenére, hogy meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismételten sikerült meglepnie az elemzőket. A piaci konszenzust messze felülmúló, kiugró infláció nem csak az alacsony bázis következménye, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár.

Egyoldalú sokk

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője szintén úgy látta, hogy az infláció és a maginfláció (a 4,7 százalékos érték tízéves csúcs) is meglepően magas volt. A jelen inflációs folyamatok megértéséhez a „kályha” a koronavírus, és az úgynevezett aszimmetrikus sokkhatás.

A koronavírus értelemszerűen sokkot jelentett. A kínálat ehhez alkalmazkodott (visszafogta magát), a kereslet azonban nem alkalmazkodott. Ez utóbbi állítás így nem teljesen korrekt, mert a szolgáltatások igénybe vétele természetesen visszaesett, de a termékek kereslete a sok állami és jegybanki támogatás, mentőcsomag miatt magas maradt. E két hatás eredőjeként hiány alakult ki sok termék esetében (legyen az energia, fa, acél, konténer).

A sok kis apróság

Ráadásul, ha elkezdünk szinte bármelyik termék piacán a hatásokkal szöszölni (szakszerűbben elemezni), azt látjuk, hogy mindenhol voltak még extrák, valami egyedi magyarázat a hiányjelenségekre.

• Az autógyártásban ilyen volt a csiphiány.
• A kereskedelemben a logisztikai költségek elszállása.
• Az energiapiacon az időjárás, az orosz konfliktus, az EU szabályrendszere.
• De hogy egy banálisat is említsünk, az amerikai építkezéseken erős kereslet mellett egyetlen alkatrész, amely az állványokhoz kell, hiánycikk lett, nehezen jutottak fel az amerikai építők a második szintre, ezért is elszálltak az árak.

A pénzromlás turbófokozatra kapcsol

Az elemzők úgy látják, hogy a trend folytatódik, novemberben még sokkolóbb inflációs adatra számíthatunk. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen (egy adóemelés miatt ez minden hónapban nagyjából egy teljes százalékot jelentett).

Nagy szerint

az infláció emelkedése folytatódik, novemberben akár a 7 százalékos szintet is meghaladhatja az éves szintű áremelkedés mértéke.

Így látja ezt Németh Dávid is, ő 7,2 százalékos plafonnal kalkulál. A kereslet ugyanis csak emelkedhet, jönnek a pénzjuttatások a nyugdíjasoknak: nyugdíjprémium, az inflációs kiigazítás, a 13. havi nyugdíj, illetve majd februárban a családi adó-visszatérítés. Ezek együttesen rengeteg embert érinthetnek, összességében szinte a társadalom háromnegyedét, ami várhatóan a belső kereslet emelkedését eredményezi.

Csakhogy jövőre, amikor még jönnek az áremelkedési hatások, már a bázisok is magasabbak lesznek. Nagy szerint januártól legalább már kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így mérséklődhet az árnövekedés üteme, ugyanakkor

az inflációs cél elérése a korábban jelzettnél több időt vehet igénybe. Vélhetően csak jövő szeptemberben térünk vissza a 4 százalékos szint alá.

Ennek hátterében a továbbra is felfelé mutató kockázatok állnak: az expanzív fiskális politika, a folytatódó béremelések, az energia- és nyersanyag-drágulásnak, valamint a kínálati oldali súrlódások fogyasztói árakba átgyűrűzésének hatásai.

Nehéz lenne fellélegezni

Így látja ezt Török Lajos is, aki szerint a kereslet erős, jövő márciusig nem is tudunk fellélegezni. Ennek azért sok hatása van, gondoljunk csak a MÁP Pluszra, a lakossági állampapírra, amely sokáig vonzó volt, ma már nem is olyan szexi az 5 százalék alatti éves hozam.

Ahogy a szakember mondja,

az árak konszolidációjának is vannak akadályai. Ha egy nagykereskedő drágán betárazott például faanyagból, akkor nem szívesen adja ki az árut olcsóbban, hiába ment le közben a világpiaci ár.

Ráadásul sok az oligarchikus piac, a korábbi pénzesőnek és az alacsony kamatoknak volt egy olyan következménye, hogy vertikálisan és horizontálisan is felvásárolták a cégek a versenytársaikat. Ezzel javult a méretgazdaságosságuk, csak olyan kevés szereplő lett, hogy ők képesek az árakat emelni és diktálni, mert nincs akkora verseny.

Olyan ez, mint a gázpiac. Ha drágán töltötte fel egy állam a tárolóit, magas áron is szeretné eladni, nem azon az áron, amelyre azóta korrigált a nyersanyag.

Az inflációról még mindig gondolhatjuk azt, hogy ideiglenesen emelkedett meg, csak az a kérdés, hogy ezt az emberek is elhiszik-e. Mert ha az emberek nem így gondolkodnak (és sajnos már nagyon megnőttek az inflációs várakozások), az az előrehozott vásárlások miatt önbeteljesítő lehet.

Ráadásul az inflációban vannak magyarspecifikus elemek is, például dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója mostanában mindig jelent vagy egy százalék extrát.

Mit lép a jegybank?

Török Lajos szerint a jegybanknak muszáj lesz lépnie, a 15 bázispontos tervezett emelés helyett 30-50 bázispontos emelésre számít novemberben. Az alapkamat jelenleg, október óta, 1,8%-os.

Nagy János szerint is a vártnál magasabb infláció, valamint a régiós központi bankok markáns emelései is erőteljes nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól a jövő keddi (november 16-i) kamatdöntés alkalmával.

Virovácz Péter az ING legfrissebb előrejelzésében 2021-re már átlagosan 5 százalékos inflációval számol, de jövőre is 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést vár, és szerinte is elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank mégis eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől és annál jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát a mai adatok fényében

Németh Dávid szerint novemberben elérhetjük az inflációs pálya tetejét, mert később már a bázishatások ellensúlyozni tudják az árnyomásokat. Az MNB szerinte is biztosan rágyorsít az emelésekre.

A 25, a 30 vagy az 50 pontos kamatemelés azonban túlságosan is „ortodox” megoldás lenne, nem zárható ki, hogy Matolcsy György valami extrát lép, például 45 pontot emel, vagyis a korábban bejelentett 15 pontos mérték háromszorosát pakolja rá a mai alapkamatra.