Hernádi Zsolt: Egy évig ellető voltam, de aztán inkább közgazdásznak jelentkeztem
2021. november 22. – 22:44
A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ATV Húzós című műsorában beszélt Rónai Egonnak többek között a horvát büntetőügye hátteréről is.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere majdnem állatorvos lett, de végül – bár először azt sem tudta, mi is az – közgazdásznak jelentkezett.
Állatorvosként nem lettem volna boldog, nem lettem volna jó állatorvos, mert a vért nem nagyon szeretem.
Mint az ATV Húzós című műsorában Hernádi elmesélte, édesapja állatorvos volt, és amikor egyik bátyja matematikusnak, a másik pedig „emberorvosnak” állt, édesapja egyszer csak észrevette, hogy még nincs a fiai között állatorvos, nem volt apelláta.
„16 évesen merült fel a kérdés, akkor még a mi családunkban nem volt olyan szó, hogy nem.”
Hernádi Zsolt egy évig volt ellető az Esztergom környéki tehenészetekben, ami azt jelentette, hogy amíg az inszeminátor az input oldalon, neki az output oldalon volt feladata.
Hatkor kellett kimennem Kesztölcre, reggelizhettünk az istállóban, megszoktam, de nem szerettem meg
– mesélte az üzletember.
A miniszterelnökök
Innen a beszélgetés egy gyors ugrással ráfordult a Hernádi által 20 éve irányított Mol Nyrt. és a politika kapcsolatára.
Hernádi elmesélte, hogy egyszer megszámolta, 40-nél is több miniszterelnökkel tárgyalt, természetesen a korszakára jutó magyar kormányfőket (Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon) mind jól ismerte.
„Mindenkivel volt harc, egymásnak feszülések, gázáremelés, privatizáció, Bozsik-program, vagy más ügyekben, de összességében vállalatvezetőként korrekt volt a viszonyom mindenkivel.”
Kiderült, hogy korban Hernádihoz legközelebb Gyurcsány volt, de a legtöbb miniszterelnökkel azért volt generációs különbség,
„bár Gordont ismertem korábbról. Csak amíg Gyurcsány a KISZ-ben KISZ-karriert futott be, mi a Rajk Szakkollégiumban azon gondolkodtunk, hogy mi lesz utána, Orbánék pedig a Bibóban megalapították a Fideszt”
– hallottunk egy gyors történeti értékelést.
Hernádi bevallotta, hogy ma már máshogyan élné meg a konfliktusokat.
„Meg kellett tanulnom, hogy ami nekem 500 millió dollár vállalati profitkiesés, az a politikának 150 ezer szavazat. A legélesebb konfliktusunk a 2001-es gázár miatt Orbánnal volt, ő győzött, nem lett gázáremelés, ami a mostani rezsicsökkentés előszele volt, csak akkor mi nyeltük le az egészet.”
Mára Hernádi megtanulta azt, hogy mindenkinek van egy igazsága, ami nem jó és rossz, hanem saját igazság, és ilyenkor meg kell keresni azt a kompromisszumot, ami még mindkét félnek arcvesztés nélkül elfogadható.
Horvát ügyek
A beszélgetés talán legfajsúlyosabb része Hernádi horvát büntetőperének és 2 éves börtönbüntetésének az átbeszélése volt.
Hernádi elmesélte, hogy amikor az ügy kirobbant, számára a horvát vádemelés derült égből villámcsapás volt.
Azt tudtuk, hogy 2010-ben indult egy horvát nyomozás Ivo Sanader lemondott miniszterelnök ellen, később azt is megírta egy horvát újság, hogy az eljárás fedőneve az volt, hogy „Csárdás”, nem lehetett véletlen.
Hernádi azt a horvát belpolitikai helyzetet elevenítette fel, amikor a korábban már megbukott Ivo Sanader bejelentette, hogy reaktiválja magát, vissza akart térni a politikába, összeültek a szolgálatok, és mindenki összefogott ellene, hat büntetőeljárás indult.
„Mi csak az egyik láncszem voltunk, abból indultak ki, hogy akkora nyomás lesz ellenem a Molban, hogy kötünk egy vádalkut, ez a régi Visinszkij-eljárás”.
Andrej Januarjevics Visinszkijre utalva Hernádi a műsorban konkrétan a koncepciós perek hangulatát hozta be. A lengyel származású szovjet kommunista jogász 1931-től volt a Szovjetunió főügyésze, a sztálini politikai tisztogatások egyik főszereplője, a perbeli bizonyításokban az volt az elmélete, hogy
a bizonyítékok királynője a vádlott beismerő vallomása.
Vagyis az teljesen mindegy, hogy minden logikát cáfol egy vád, ha a vádlott elmondja (természetesen némi ráhatás eredményeképpen), hogy igenis ürgebőrben küldött üzeneteket, akkor minden rendben van.
Robert Ježić, a koronatanú
Hernádi szerint az volt a kulcskérdés, hogy vagy a tettes, vagy valaki egy vádalku keretében tegyen beismerő vallomást. Kapóra jött Robert Ježić, egy horvát oligarcha, aki börtönben ült, megjelent nála egy ügyvéd, hogy kihozza, majd tett egy olyan vallomást, amelyre az egész ügy felépült.
Az ügy részleteit mi is többször felelevenítettük, például itt és itt.
Hernádi beszélt a kelet-európai olajcégek, itthon az impexek titkosszolgálati kapcsolatairól, Borvendég Zsuzsa idevágó könyvét ajánlotta. Mint elmondta, Horvátországban 300 millió dollár esett ki zavaros horvát üzleti körök zsebéből a Mol tulajdonosi szerepével.
A genfi ügy
Hernádi elmesélte, hogy Horvátország Genfben is beperelte a Molt, mert a felek megállapodtak abban, hogy az ENSZ mellett működő nemzetközi választott bíróság lehet egyedül jogos dönteni a vitatott kérdésekben.
Horvátország minden pontban vesztett, Robert Ježićet megbízhatatlan tanúnak mondta ki a bíróság, és a három évig tartó eljárás 30 millió dollárba került Horvátországnak.
Ugyanakkor a perveszteséggel nem lett vége az ügynek, mert Horvátország szuverén államként továbbvitte a maga büntetőügyét, amelyben végül Hernádit elítélték.
Azóta nem utazik
Hernádi Zsolt gyakorlatilag azóta nem tud utazni.
Hogy lehet ezzel együtt élni? – kérdezte Rónai Egon.
Ki kell irtani a fejből, úgy tudok erről beszélni, mintha egy barátommal, egy harmadik féllel történt volna meg. Igen, ez hátrány, nem tudok elmenni tárgyalni, bárki beüti a netre, hogy Mol és Hernádi kijön ez az ügy, de ahol én dolgozom, tudják, hogy csak rosszkor voltam rossz helyen.
Hernádi a per kapcsán elmondta, hogy bár Horvátország annyiban jogállam, hogy megvannak a megfelelő intézményei, tartanak választásokat, de a horvát jogrendszer az uniós lista alján van.
Higgadt, humánus, keménykezű
Rónai Egon a beszélgetés második felében higgadt, humánus és keménykezű vezetőnek írta le Hernádit, aki ezzel szemmel láthatóan gyorsan megbarátkozott, mint elmondta, hogy néha higgadtnak kell lenni, néha meg úgy kell üvölteni, mint akit nyúznak.
Mint elmesélte, régebben keményen, központosítva irányította a céget, mert akkor úgy kellett, ma már jobban szabadjára lehet engedni a fiatal, felkészült vezetői csapatot.
Hernádi elmesélte, hogy 30 éve ismeri Csányi Sándort, aki a főnöke volt az OKHB-ban, és mint mondta higgadt, humánus és keménykezű főnök volt,
Több emberről már nem derült ki, hogy higgadt, humánus és keménykezű vezető volt, viszont szóba került Esztergom és a Hernádiék által megvásárolt „szállodaroncs”,
amikor megvettük, még nem Hernádi Ádám volt a polgármester
– jelezte a Mol-vezér.
Kiderült, hogy Esztergomból gyakran fordulnak segítségért Hernádihoz,
de arról már leszoktak, hogy állásért jelentkezzenek, az nem így működik.
Corvinus
A Corvinus-sztoriról Hernádi elmondta, hogy négy gyereke van, de mindegyik itthon kezdte el a felsőoktatást, ugyanakkor a korosztályukból rengetegen mentek el. Ezt a problémát felismerve, Csányi Sándorral szerettek volna egy jó egyetemet alapítani, ez nem ment,
annyira összezárt az egyetemi világ, nehogy bejöjjön ide egy új versenyző,
majd csináltak egy vezetőképzőt, és valamikor ebből jött a Corvinus ötlete, de azt már nem tudta megmondani, hogy ő, vagy Csák János volt brit nagykövet ballagott el ezzel az ötlettel Orbán Viktorhoz.
Felmerült, hogy a felsőoktatási kuratóriumok tele vannak politikusokkal, de Hernádi Zsolt szerint
az agrárminiszter Gödöllőn jó szakember, és Miskolcon Varga Judit sem rossz, nem rossz szakember.
Motiválás
Az irányításról megtudtuk, hogy
olajvállalat, egyetem vagy focicsapat, ez bizonyos alapkérdésekben mindegy, 80 százalékban ez ugyanaz: ember. Bármit irányítunk, ott emberek vannak, az a fő vezetői feladat, hogy miként lehet leszedni azt, aki visszatartó erő, és hogyan tudjuk kiemelni azt, aki előre viszi, ha ezt megtalálom, jó vezető vagyok, ha nem, rossz vezető vagyok, mert az átlag mindig lefelé menne.
Bár a jó teljesítmény meghatározta a beszélgetést, a foci támogatásáról Hernádi is inkább azt mondta, hogy
van olyan, hogy szerelem, és olyan jó lenne benne hinni. Bár ez egy olyan terület, ahol a legkisebb pozitív változás is megmozgatja az országot, például Ausztria legyőzése is rengeteg embert tett boldoggá, a 16-os buszon is kiírták az eredményt, de még az autópályán is, mi más van ilyen? Ezt kutya kötelességünk támogatni.