A legfontosabb pontokban kompromisszum született szerdán a bérmegállapodás részleteiben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán: ez alapján januártól 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint lehet.
A szociális partnerek még a napokban fogják véglegesíteni a megállapodástervezetet, de annak a sarokszámai már megvannak: az ITM szerda esti közleménye már kijelentő módban beszél arról, hogy januártól 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér.
Orbán Viktor júniusban jött elő azzal a tervvel, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, egy időben a gyermeket nevelők egyszeri nagy adó-visszatérítésének ötletével. A választási évre időzített intézkedéseket a kormánypárt azonnal beemelte az igazán még el sem indított kampányba, és nemzeti konzultációban kérdezték meg, hogy szeretnék-e az emberek a minimálbér-emelést. (Szeretnék, a konzultálók közül 94 százaléknyian.) Bár Orbán eleinte többéves átmenetről beszélt, és arról, hogy ha 2022-ben azonnal bevezetnék, az a bérköltség-növekedés betenne a kis- és középvállalkozásoknak, de nem sokkal később már azt mondta, hogy más adókedvezmények kompenzálni fogják a munkaadókat.
A minimálbár jelenleg 165 ezer forint. A nyilvánosságban leginkább Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) állt bele a 200 ezer forintos minimálbér tervébe. Az iparkamarai elnök azt hangsúlyozta, hogy csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér a magyarországinál, szeptemberben pedig már arról beszélt, hogy a mostani inflációs trend alapján még a 200 ezer forint is kevés lehet. Parragh a napokban már elfogadható kompromisszumnak nevezte ezt az összeget. A kompenzációt a munkáltatói járulékok jövő évi 4 százalékpontos csökkentése jelenti (a munkáltatók sokáig 5 százalékot szerettek volna), illetve a kisvállalati adó (kiva) kulcsa is 10 lesz 11 százalék helyett.
A most körvonalazott megállapodás alapján az ITM közleménye szerint végül éves szinten több mint 660 milliárd forint összértékű adócsökkentésben részesülnek a foglalkoztatók, ami megfelelő ellentételezést jelent a minisztérium szerint, a megtakarítást a hazai vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatják. Bár ezt explicit módon nem említik, de a 660 milliárd úgy jöhetett ki, hogy a korábban már biztosra mondott, a járulékok 4 százalékpontos csökkentéséből jövő 500 milliárd mellé hozzá számolták az iparűzési adót, amit a kormány jövőre sem akar visszaadni az önkormányzatoknak.
A jövő évi bérmegállapodást november közepéig írhatják alá. A megállapodástervezet szerint a kormány a mindenkori termelékenység, versenyképesség és gazdasági növekedés függvényében, a költségvetés teherbíró képességére tekintettel folytatja az élőmunka közterheinek visszaszorítását. A felek ajánlásként fogalmaznák meg, hogy a versenyszférában is tovább emelkedjen a bérek reálértéke 2022-ben. Minden vállalkozást üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelő reálbéremelésre ösztönöznek azzal, hogy az adócsökkentésekből származó megtakarításokat erre fordítsák.
