Parragh László 200 ezres minimálbért szeretne, és az MNB-t kóstolgatta

2021. szeptember 03. – 08:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Van egy szokatlan jelenség Magyarországon: a gazdaságpolitikai nyilatkozatok és viták érdekesek lettek. Parragh László kamarai elnök például a bérpolitika komplexitásáról, a magyarok nyelvtudásáról, de még az infláció elleni harcról is mondott erőseket a Portfoliónak.

A magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában, és meglepően nyíltan véleményezte a kormány kontra jegybank konfliktust is. Mindez nem pusztán azért érdekes, mert Parragh felesége a Monetáris Tanács tagja, hanem azért is, mert újabban, elsősorban Matolcsy György jegybankelnök gondolatébresztő írásai után, tényleg érdemes elolvasni, hogy egy-egy gazdaságpolitikus vagy államközeli gazdasági vezető mit mond, az elmúlt hónapokban túlléptünk a bornírt sikerpropagandán.

Bértárgyalások

Érdekes például, amit Parragh László a minimálbérről mond. Szerinte a rendszerváltást követően kialakult egy úgynevezett érdekegyeztetési folyamat. A munkaadók a lehető legkevesebbet akarták fizetni, a munkavállalók a lehető legtöbbet akarták kicsikarni, ami érthető. Viszont

  • a munkaadói oldal tudományosan felkészületlen volt;
  • a munkavállalókat az alacsony legitimációjú, 17 százalék körüli szervezettséggel rendelkező szakszervezetek képviselték;
  • a politika pedig úgy jelent meg, hogy a választások idején mindig megugrott a minimálbér.

Ez az egyeztetési rendszer ma már elavult, és arra a régi gondolkodásmódra épül, hogy a munkabérre csak költségként kell tekinteni.

200 ezres minimálbér

Parragh szerint viszont a minimálbér alakítására nem pusztán költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze. Parragh úgy véli, szakítani kell az elmúlt harminc év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rá kell térni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja.

Úgy véli, meg kell emelni a béreket, mert ma már nem Szlovákiából jönnek ide dolgozni, hanem mi megyünk oda, és nem szabad, hogy ugyanez bekövetkezzen Nyugat-Romániával is.

„Tudom, különös ezt éppen egy kamarai elnöktől hallani, de a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér.”

A kamarai elnök szerint ha túl gyorsan emelkedik a minimálbér, akkor tönkremegy a gazdaság, de ha nem emelünk béreket, akkor lemaradunk.

„A forint 15 százalékkal értékelődött le öt év alatt, senkit sem kényszerített arra, hogy jobban, hatékonyabban dolgozzon és dolgoztasson.”

A munkaerő felkészültségével kapcsolatban Parragh két megállapítása is találó:

A munkavállalóknak nem egy idegen nyelven, hanem angolul kell beszélniük, mert ma már angolul beszél a világ.

Ami az IT-t illeti, itt nagyon érdekes kettősséget láthatunk. A szórakozásra egyre inkább tudják használni az eszközöket az emberek, azonban ma is rengeteg ember van, aki nem képes kezelni egy Excel-táblát, de még a Wordöt sem tudják professzionálisan használni.

Az elvétett infláció

A beszélgetés legmarkánsabb része mégis talán az MNB-ről alkotott néhány gondolat. Újabban mintha a magyar közélet egyes független vagy kvázi független vezetői színt vallanának a jegybank és a kormány vitájában. Az ilyen független szereplők véleménye, pozíciója most nagyon fontos, gondolhatunk az Állami Számvevőszék, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjére vagy a legfőbb ügyész személyére (természetesen tőle senki nem vár gazdaságpolitikai megállapításokat). Nos, Parragh elég élesen kritizálja a jegybankot. Gondolatmenete szerint:

  • teljesen egyértelmű, hogy az MNB elvétette az inflációs célt;
  • a szellemet nem lehet visszatuszkolni a palackba, ha elszabadul, ilyen az infláció is;
  • azok a folyamatok, amelyeket ma látunk az inflációban, már a Covid előtt is láthatóak voltak;
  • nem kampányszerűen kell javítani a versenyképességet, visszaszorítani az inflációt vagy támogatni a vállalatokat, hanem folyamatosan, a Növekedési Hitelprogramnál is be kellett volna jelenteni előre, hogy megszűnik.

Végül Parragh László kimond valamit, ami alighanem sokak gondolata, akik próbálnak egy konzisztensebb vezetésű hazai gazdaságpolitikáért küzdeni:

„A sikerhez úgy gondolom, hogy az MNB-nek és a Pénzügyminisztériumnak együtt kellene működnie a gazdaságpolitikában. Ha nem állnak helyre a folyamatok, és ha az inflációs pálya megy tovább, amit most látunk, akkor még a 200 ezer forintos minimálbér is kevés lesz, hogy jobban éljenek az emberek.”

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.