Hogy hol lesz a gázár teteje? Miért, hol lesz egy hónap múlva a bitcoin?

2021. október 25. – 09:55

Hogy hol lesz a gázár teteje? Miért, hol lesz egy hónap múlva a bitcoin?
A Johan Sverdrup olajmező az Északi-tengeren, Stavanger közelében, Norvégiában – Fotó: Carina Johansen / NTB Scanpix / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A földgáz árának robbanása egyes szegényebb európai államok, például Moldova vagy Ukrajna esetében igazi katasztrófával fenyeget a tél előtt. Magyarországon sem rózsás a helyzet, de mire számíthatunk? A Másfélfok nevű, éghajlatváltozással foglalkozó tudományos csoport beszélgetésén jártunk.

A földgáz eszelős árrobbanására nem lehet eléggé rácsodálkozni. Az október 21-i adatok alapján az elmúlt három hónap alatt két és félszeresére, hat hónapos időtávban négyszeresére, egy év alatt már öt és félszeresére drágult a nyersanyag.

Minket, kelet-európaiakat ez egyszerre érint jobban és egyszerre kevésbé, mint a nyugatiakat. Szegényebbek is vagyunk, arányaiban többet is költünk energiára, ráadásul kevésbé energiahatékonyak a háztartásaink, a rendszereink, mint a fejlettebb országokban. Viszont vannak lakossági védőernyők is, Magyarországon a rezsiárak tartják távol a lakosságot a valóságtól, vagyis a piaci áraktól.

Ha ilyen mértékben nem is, de más országokban is vannak hasonló támogatások. A mostani árszint azonban már mindenképpen nagyon magas, és az is megjósolhatatlan, hogy hol lesz az „őrület” teteje. Mert ahogy Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa mondta, a befektetők pénzügyi termékként spekulálnak a gázzal, ugyanúgy, mint a bitcoinnal, és azt ki merné megjósolni, hogy mennyi lesz egy hónap múlva a bitcoin ára?

A Másfélfok nevű, éghajlatváltozással foglalkozó tudóscsoport háttérbeszélgetésén elsősorban arról volt szó, hogy a gázpiac történéseivel kapcsolatban mennyire helytállóak azok a leegyszerűsített, politikai jellegű magyarázatok, amelyek szerint a gázárakért

  • az elhibázott klímapolitika,
  • a Fit for 55, azaz az EU klímaterve,
  • személyesen Frans Timmermans
  • vagy Joe Biden,
  • esetleg az orosz Gazprom tehető felelőssé.

Nem ilyen egyszerű

Deák András György energetikai szakértő, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa szerint nem erről van szó, sőt ez talán még az utolsó olyan ármozgás, amely nem kapcsolódik érdemben az energiaátmenethez, részben azért nem, mert egyáltalán nem csak európai jelenség, részben pedig azért sem, mert például önmagában egy, még tárgyalási szintre sem eljutott nyilatkozatot (Fit for 55) okolni természetesen irracionális.

Mindenesetre, ha egy piacon megőrülnek az árak, az nem jelent jót, ott csődök lesznek, a magas energiatartalmú termékek eladhatatlanokká válnak, vagy komoly inflációt okoznak. Eközben persze olyan zöldek is lehetnek, akik most kifejezetten pezsgőt bontanak. De vajon miért?

  • A magas energiaárak segítik a takarékosságot, a több energiahatékonysági projektet.
  • Ha az árváltozás nem is a megújulóktól ered, azok megtérülését is javítja.
  • Az energiaátmenet ugyan most bűnbak is lehet, de kedvező esetben a magas árak még segíthetik is a felismerést, hogy Európának saját energiaforrásokra (napra, szélre) van szüksége.

Utóbbi pontnál gyorsan rögzítsük, hogy ez akkor kedvező, ha az EU a gáz és az olaj helyett valóban a megújulókra próbál jobban támaszkodni. Ha azonban az lenne a konzekvencia, hogy az EU-ban is van egy bőséges energiaforrásunk, a szén, nosza, térjünk vissza hozzá, égessük el mégis inkább a szenünket, az határozottan nem lenne egy pozitív hatás.

Vezeték és LNG

Az elmúlt napokban a Telexen is több cikket írtunk e témáról, itt és itt, bemutattuk, hogy Nyugat-Európa felé két gázforrás van,

  • a unión kívülről érkező csővezetékek (főleg Oroszország felől, de Norvégia és Algéria is fontos forrás)
  • és a szintén unión kívülről érkező LNG-tankerek, de itt Európa – kosárlabdás kifejezéssel – inkább csak a lepattanókat tudja összeszedni.

Elvileg az LNG képes lehetne egyfajta kiegyensúlyozó szerepre, vagyis a vezetékek szűkületeit kisegíthetné, de ez most nem történt meg, mert Ázsia óriási LNG-kereslete miatt Európa tényleg csak azt kapta, ami maradt.

Oroszországban a Novatek murmanszki cseppfolyósítottföldgáz-exportjára épülő területe 2021. március 27-én – Fotó: Pavel Lvov / Sputnik / AFP
Oroszországban a Novatek murmanszki cseppfolyósítottföldgáz-exportjára épülő területe 2021. március 27-én – Fotó: Pavel Lvov / Sputnik / AFP

Az emelkedést esetleg a gazdasági fellendülés magyarázza? Igen, a Covid utáni felpattanás is magyarázat, de ha 4-5-szörös lesz az ára egy fundamentális inputnak, akkor nagy kérdés, hogy abból hogyan lesz majd olyan termék, amire lesz a piacon kereslet.

Írtunk már róla, hogy a ma korlátozott orosz gázszállítások majd biztosan újra nagyobb volumenekkel is elindulnak, mert Oroszországnak középtávon sem érdeke az európai ellátatlanság. Ha ugyanis sérül a nagy nehezen kialakított „megbízható szállító” imázs, akkor Európa inkább keres majd alternatív szállítókat, alternatív energiaforrásokat.

Ez igaz, de Oroszországnak erős geopolitikai érdekei is vannak, elsősorban Ukrajnával kapcsolatban. Ez abból is látható, hogy az ukrán vezetéken csak a szerződésben rögzített minimum mennyiség érkezik mostanában, míg az Északi Áramlat 1 például teljes kapacitással dübörög.

Kevesebb a nyugati gáz

Fontos azonban a fenti szempontok, így az orosz szűkület és a nagy ázsiai kereslet mellett arra is figyelni, hogy az EU saját termelése is a harmadára olvadt, és az idén a tárolói feltöltöttség is apadt.

A szén-dioxid-kvóta sokat drágult, beárazódtak a jövő kínálati szűkülései, ez fontos hatás, de a gáz ára jobban emelkedett, mint a kvóta

– mondta Felsmann Balázs.

Ráadásul nagyon sok volt a havária – teszi hozzá Deák András György, 2020 elejétől gyakorlatilag kimaradt egy beruházási időszak, elmaradtak karbantartások. Emellett egy rakás baleset is volt,

  • egy nagy norvég és egy komoly szibériai tűzeset,
  • betáplálási problémák,
  • a kazah, majd a kínai vezeték leállása,
  • illetve egy hosszabb brit karbantartás is zavarta az ellátást.

Természetesen az orosz vonatkozású balesetekről – szokás szerint – kevés az információ, de ezek mind megzavarták a piacot.

A szenet ne hozzuk vissza!

Itt említhető meg ismét a legnegatívabb következmény: ilyen magas gázárak mentén drága lett a gázerőművek kiegyenlítő áramtermelése, így még a szintén jelentős kvótaár-emelkedés mellett is megérte szenet termelni és égetni.

Minden komoly prognózis szerint azonban a következő években sokkal lejjebb lesznek a gázárak, ha pedig majd tényleg esik a gázár, újra kiárazódhatnak a szenes erőművek, vagyis nem lesz érdemes őket bekapcsolni.

Mint Deák András György mesélte, a sok felsorolt hatás gázegyenlegét az Oxford Energy számszerűsítette. Arra jutott, hogy 2019 és 2021 első nyolc hónapja között (2020-at érdemes kidobni az elemzésekből mint rendkívüli évet) az uniós gázfogyasztás gyakorlatilag ugyanakkora maradt. A nyugat-európai termelés nagy része azonban eltűnt, de kevesebb gáz jött a vezetékeken, sőt apadt az LNG-forgalom is. Vagyis az egyensúlyt egyedül a tartalékok felélése, szakszerűbben a gáztározók kitárazása állította helyre.

A vezetékekről még egy érdekes adat, Oroszország 20 milliárd köbméterrel kevesebb gázt adott, de Norvégia is kisebb mennyiséget szállított, az észak-afrikai és az azeri export viszont valamelyest nagyobb volt a Nyugat felé.

A Baltic Pipe-vezeték építéséhez szállítanak gázvezetéket egy német kikötőből egy raktárba 2020 novemberben, amik az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt juttatják majd el Lengyelországba – Fotó: Stefan Sauer/ DPA / AFP
A Baltic Pipe-vezeték építéséhez szállítanak gázvezetéket egy német kikötőből egy raktárba 2020 novemberben, amik az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt juttatják majd el Lengyelországba – Fotó: Stefan Sauer/ DPA / AFP

Az orosz logika

Oroszországot a kisebb szállítás miatt lehet kárhoztatni, de egy pillanatra gondoljunk bele az oroszok helyzetébe is! Ez az ország a szénhidrogének eladásából él, számukra „halálos” üzenet, hogy az EU a klímacéljaival hadat üzent ennek a világnak, kivezetné az olajat és a gázt is.

„Nem kell majd a koszos terméked.”

Ez az állandó üzenet. Vajon Oroszország az utolsó még gázkereskedést jelentő évek zavarai idején miben gondolkodik? Szívesen segít, mint tette azt korábban, ha több gáz kellett a Nyugatnak? Vagy azt mondja, hogy inkább jól lehúzlak titeket? Adtunk mi, nyugatiak nekik bármi olyan érvet, amely szerint érdekük lenne megmenteni az európai árszintet, például valami hosszú távú partnerség vagy üzlet reményében? Aligha.

Az árak azért lassan vagy gyorsan, de normalizálódni fognak, de addig sem lenne szabad az EU-nak lendületet veszítenie, nem lenne jó, ha az energiaátmenet jelenlegi magas társadalmi elfogadottsága erodálódna, mert egyesek bűnbakot kreálnának a zöld törekvésekből.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom