Izgalmas tél jön a gázpiacon: fázni talán nem fogunk, de az őrült árakra sokan ráfáznak

2021. október 14. – 10:35

Izgalmas tél jön a gázpiacon: fázni talán nem fogunk, de az őrült árakra sokan ráfáznak
Kémények Budapest felett 2021 januárjában – Fotó: Jászai Csaba / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Több tényező is segíthetne lejjebb tekerni az európai energiapiacon kialakult őrületet, de ezek egy része nem reális. Oroszországnak nem célja, hogy az európai gázellátás akadozzon a télen, ám a magas árak miatt Moszkva biztosan nem fog tiltakozni. De vajon miként tudják kezelni a hazai cégek és az energiakereskedők a most következő téli szezont?

Az elmúlt időszak őrült energiaár-emelkedésének okairól már a Telexen is többször írtunk, ahogy vendégszerzőink is elemezték a helyzetet, de a múlt történései mellett egyre izgalmasabb, hogy akkor innentől mire számíthatunk, hogyan tovább.

Jön ugyanis a tél, amely a gázpiacon sokkal intenzívebb fogyasztási időszak, mint az év többi része. Az árampiacon nincs ekkora különbség, de ott is a tél a csúcsfogyasztás évszaka

– mondja Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. A szakember szerint az elsősorban a gázpiac felől indult probléma ugyan egyáltalán nem Magyarország-specifikus, de itthon is sokakat sújt.

Ha pedig egy árszint (elsősorban a közeli határidős árak elszállása) extrém, akkor biztosan akadnak olyan tényezők is, amelyek visszaengedik a kilengő ingát, és a túlpörgetett, spekulatív áremelkedést megállíthatják. Mi fékezhetné meg ezt az eszelős áremelkedést? Vagy most már örökre velünk lesz a drágaság és az árak 10-20 százalékos napon belüli változékonysága?

Ami segíthetne

Felsorolunk pár olyan tényezőt, amelyeket a különböző beszélgetéseinkben hallottunk, természetesen ezek közül egyáltalán nem lenne mindegyik örömteli, vagyis ez nem egy kívánságlista, de az biztos, hogy lefelé nyomnák az energiaárakat:

  1. Ha zöld lámpát kapna az Északi Áramlat 2, és még a téli időszak előtt elindulna az orosz–német vezetéken a földgáz.
  2. Ha Németországban megválasztanának egy új kancellárt, aki bejelentené, hogy nem olyan sebességgel vonja ki Németország az atomenergiát, ahogyan azt korábban bejelentette.
  3. Ha arról jelennének meg megalapozott információk, hogy mégsem annyira durva az éghajlatváltozás, mint ahogyan azt eddig hittük.
  4. Ha az európai hálózatokban viszonylag gyorsan jobb összekapcsolás (coupling) alakulna ki, illetve ha az energiapiacok képesek lennének a mainál erősebb forrásdiverzifikációra.
  5. Ha érdemi technológiai előrelépés történne az energiatárolás területén.
  6. Ha az EU bejelentené az energiaátmenet, vagyis a zöldítés lassítását.
  7. Ha az idei tél enyhe lenne Európában.
  8. Ha több szél fújna, mert most elég lassú a Golf-áramlat, az északi szélkapacitások sem termelnek elegendő áramot.

Olyan forgatókönyveket soroltunk fel, amelyek között akad olyan, ami akár rövid távon reális is lehet, más hosszabb távú, de egy olyat is feldobtunk, amely teljesen irreális (nem fog kiderülni, hogy nincs éghajlatváltozás), vagy amelyeket nem is szeretnénk (például ha eltűnne az európai zöld elkötelezettség).

Csúnya anomáliák

A fenti, zöld szempontból nem feltétlenül kívánatos forgatókönyvek alatt azért gyorsan rögzítsük, hogy sajnos most is olyan folyamatok indultak be, amelyek környezetvédelmi szempontból is szörnyűek. Emlékszünk még a nagy áremelkedés lépcsőire?

Előbb elindult a balhé a szén-dioxid-kvóta áremelkedésével (ez ugye kiszorított bizonyos szennyező technológiákat), de augusztusban már elsősorban a gáz drágult eszelősen, aminek a legdöbbenetesebb következménye az lett, hogy

úgy alakultak az árak, hogy elindult egy „vissza a szénhez” hatás, vagyis a gázos erőművek helyett már érdemes volt bekapcsolni a szeneseket, sőt, még olykor az olajosokat is.

Munkások dolgoznak az Északi Áramlat 2 gázvezetéken Kingiszepp közelében – Fotó: Anton Vaganov / Reuters

2021-ben minden a kibocsátáscsökkentésről szólt, de mégis: az elmúlt öt év legmagasabb széntermelését éppen az idén realizáltuk, odalett 2020 örvendetesen zöld trendje, amit valójában a Covid kisebb energiakereslete magyarázott csak.

Ugyanakkor egyelőre a pánik még inkább csak rövid távú, a 2022-es árak tényleg extrémek, a 2023-as és a 2024-esek sem alacsonyak, de konszolidáltabbak, vagyis most a legnagyobb kockázat a téli időszak gázellátása.

Mikor jöhet nagyobb zavar?

A mostani helyzet vészterhes, ne legyenek illúzióink, sokféle probléma lehet reális. Ilyen az, ha nincs gáz, de ennek is több szintje van:

  • Nincs a lakosságnak, és fázunk,
  • vagy a lakosság azért tud fűteni, de az ipar kénytelen kapacitáskorlátozásokat bevezetni.
  • Az is egyfajta zavar, ha mindenki annyit fogyaszt, amennyit csak akar, ám olyan árak alakulnak ki, hogy egyes ágazatok már inkább leállnak.
  • De elterjedhet a gazdaságban a pénzügyi probléma, a nemfizetés, a késleltetett fizetés, a csődhullám, vagyis kockázatok tényleg akadnak.

Az energiahivatal mindenkit megnyugtat: lesz gáz. Vagyis szakszerűbben:

Az idei betárolási időszak szeptember 30-án ért véget 5,28 milliárd köbméternyi gázkészlettel, ami több mint 83 százalékos töltöttségi szintet jelent.

Egyelőre a hazai energiakereskedők még nem látnak olyan trendeket sem, hogy a vevők, vagyis a magyar termelőcégek leálltak volna (ilyen is van, de inkább a chiphiány és nem az energiaárak miatt). Viszont például Bige László, a műtrágyakirály már belengette a termelés leállítását, de ő a földgázt nem is csak mint energiaforrás, de mint molekula, vagyis alapanyag is használja.

Fix ár

Egyelőre azért még a magyar ipari felhasználók többsége a tavaly fixált energiaárakkal dolgozik. Ha pedig valaki fix áron vette az energiát, még nem kapta telibe az áremelkedést. Akinek viszont változó (indexkövető) szerződése van, ő majd novemberben azért már elég magas számlát kap, de azért ilyenkor is van még némi fizetési határideje.

Mindenesetre, ha nem lesz változás, egyszer eljön az igazság pillanata. A jövő évi áram- vagy gázszerződések megkötésénél már többen mondhatják, hogy ilyen áron egyszerűen nem tudnak működni. Az új áramszerződések január 1-től, de a gázszerződések már október 1-től élnek.

Öröm ugyanakkor az ürömben, hogy amennyiben ez egy nemzetközi trend lesz, vagyis ha eljön a nagy fejre állás, akkor a gazdaság világszerte lelassul, az energiakereslet mérséklődik, az árak megindulnak majd lefelé.

Zavarok azért már vannak a piacon, július végén, augusztus elején előbb két bolgár kereskedőcég hasalt el, majd jött egy szlovák és egy szerb csőd is. A briteknél már most is nagy balhé van, nálunk kevesebb cég működik, de azért lehet tudni, hogy itt is van a piacon ellátási nehézség, illetve van pénzügyi nehézség, akad olyan energiakereskedő, amely mint a mérgezett egér szaladt fűhöz és persze fához, azt azonban beszélgetőpartnereink eltérően látták, hogy még menthető-e a cég.

Mit fogunk látni?

A kereskedőcégek pozíciója összetett. Említettük, hogy a vevők még nagyrészt fix áron kapnak energiát a kereskedőktől. Felsmann Balázs szerint jó esetben a nekik értékesítő kereskedők is le vannak fedezve, egy kiskereskedőnek ugyanis nem az a dolga, hogy spekuláljon, amikor megad a vevőjének egy fix árat, ő kedvező esetben azt már lefedezte, rendelkezik a forrással.

Ez a tankönyvi modell, de az a baj, hogy azért nem biztos, hogy ez minden esetben így is működik.

Mi van, ha az ügyfél végül többet fogyaszt, mint azt előzetesen tippelni lehetett, vagy csak arányaiban, az egyes órák között változik a fogyasztásának az ütemezése, ne adj' isten a kereskedő szándékosan hagyott egy kis spekulációs mozgásteret.

Ezek kockázatok, mert 2019-ben, illetve 2020-ban mindig volt a piacon egy nagy áresés is, előbb azért, mert végül az év végén született csak meg egy orosz–ukrán szerződés, tavaly pedig a Covid miatt, vagyis megszokhatta a piac, hogy van értelme áresésre is várakozni.

Mi van, ha valaki letérdel?

Egy pillanatra nézzük meg azt is, hogy mi történik, ha egy energiakereskedő feladja, és felbontja az ügyfelekkel a szerződését, mert nem tud szállítani. Ez sajnos máris egy aktuális probléma a piacon, és azt hallani, hogy a nagy áramelosztók (E.ON, MVM, Opus Titász) most azzal szívnak, hogy ha egy kereskedő bedől, akkor a szolgáltatóknak az ügyfelek védelmében 30 napig még adnia kell áramot (a hálózati veszteség terhére). De ha ezalatt az ügyfél nem talál kereskedőt, akkor ki kell kapcsolni nála az áramot.

Igyekeztük a piac szereplőit erről is kérdezni, és az E.ON Hungária elismerte a Telexnek, hogy 2021. szeptember végétől egyre több olyan jelzést kap versenypiaci energiakereskedő cégektől, hogy a kereskedők felbontották ügyfeleikkel a hatályos villamosenergia-kereskedelmi szerződésüket, tehát a továbbiakban nem vállalják, hogy villamosenergia-ellátást biztosítsanak számukra.

„Az érintett felhasználók között van egyebek mellett termelő nagyvállalat, élelmiszeripari kiskereskedelmi lánchoz tartozó üzlet, nyomda, szálloda, illetve önkormányzat is.”

Az elosztói engedélyes társaságok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a hálózat üzemeltetőjeként ideiglenesen ellátják villamos energiával az energiakereskedő nélkül maradt ügyfeleket. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít az érintett ügyfeleknek, hogy új szerződést kössenek az ellátásuk biztosítására. Ha ez nem sikerül, akkor áram nélkül maradnak az ügyfelek.

Globális és helyi zavarok

Mindenesetre már Magyarországon is vannak olyan tenderek, hogy valaki október 15-től keresett energiát (egyelőre érdekes módon inkább az áramban és kevésbé gázban van jelen a balhé). Az ilyen, hónap közben induló szerződés arra utal, hogy egy kereskedő felmondta a szerződését, mert nem tudta biztosítani az ellátást. Említettük, hogy a nagyobb probléma a gázban van, ahol még azértegyelőre mégis istenes a helyzet, mert az októberi gázfogyasztás még enyhébb, de aztán jönnek a hideg hónapok.

A szakemberek szerint a is probléma, hogy az energiakereskedelem globálisan, de a régiónkban is nagyon elmozdult a fizikai termékek felől a pénzügyi termékek felé, ez a piac pedig sokkal változékonyabb, spekulatívabb.

Ez azt jelenti, hogy már régen nem csak az árammal mint fizikailag leszállítható termékkel, vagy nem csak a gázzal mint valós molekulával kereskednek, hanem egyre inkább olyan alapokkal, ETF-ekkel és más pénzügyi termékekkel, amelyeknek nagyon változékony az áruk, ahová könnyen bezúdul a pénzpumpából származó sok likviditás (vagyis pénz).

Magyarországon ezt az is táplálja, hogy miután a parlament kétszer is emelt, annyira magasak a felügyeleti díjak (amit az energiahivatalnak kell fizetni), hogy gyors ütemben váltanak a pénzügyi piacokra a felek, így a fizikai termékek piacán kisebb likviditás marad, ez is növeli az ingadozást.

Ha egy piacon van mozgás, az remek a kereskedőknek, de ha az a mozgás már napi 20-30 százalék, az kezelhetetlen – mondja Felsmann Balázs. Gondoljunk bele, hogy ma könnyedén ugrál 30 eurót az ár napon belül, pedig korábban a legnagyobb fundamentális változások (fukusimai katasztrófa) idején is csak 10-15 eurós volt a változás. Egy ilyen piacon minden nehezebb, olyan árszintek alakulnak ki, amit a spekulánsok sem bírnak finanszírozni, kényszerből is kénytelenek kiszállni, ráadásul ha ekkora az ingadozás, egy kereskedő nagyjából 10 másodpercre ad ki egy árat. De melyik ügyfél tud ilyen gyorsan dönteni?

Jön a tél

A következő hónapokban egy időjárási kérdés is aktuálissá válik. Ha Európa bekap egy szibériai telet, ahol nem lesz szél, és az oroszok még nem szállíthatnak az Északi Áramlat 2-n, akkor tényleg baj lesz.

A német hatóságok biztosan meg fogják majd adni valamikor a zöld lámpát, de egészen más az, ha ez még novemberben megtörténik, akkor megnyugszik a piac a tél előtt, de ha áprilisban lesz csak zöld lámpa, akkor még őrület lehet a télen.

Vlagyimir Putyin, Alekszej Miller, a Gazprom igazgatóságának elnöke és Dmitrij Konov, a SIBUR holding elnöke a Power of Siberia gázvezeték építéséről tartott sajtóeseményen az Amur gázfeldolgozó üzemben – Fotó: Sergey Guneev / Sputnik / AFP

Minden ellenkező híreszteléssel szemben az oroszoknak az a céljuk, hogy mindenkinél legyen gáz a télen, az nem orosz érdek, hogy sokakban még jobban tudatosuljon, hogy a gáz ellátási kockázat, mert akkor alternatív fűtési megoldásokat keresnek (2009-ben volt egyedül olyan év, amikor az ellátás is veszélybe került).

Különösen izgalmas az, hogy hol van probléma. Ha csak nálunk, Magyarországon alakul ki gázhiány, vagy a közeli szegényebb országokban, az még nem fáj annyira Oroszországnak, de ha Nyugaton is, vagyis a német, az olasz és a francia fogyasztó sem kap orosz gázt, azt nehéz utána kezelnie az oroszoknak is.

Vlagyimir Putyin mindenesetre nemrég mondta, hogy lesz gáz, azonnal zuhanni is kezdett a gáz ára, az orosz nagypolitika is megértette, hogy nem csinálhat úgy, mint aki nem érti, hogy a helyzetben van orosz felelősség, és tényleg a nagy orosz medve képes a legkönnyebben medvepiacot generálni.

Nekünk, magyaroknak, az lenne a legkedvezőbb, ha az ukrán vezetéken is jönne gáz, de ez most nagyobb mennyiségben nem reális.

Az LNG, a cseppfolyósított földgáz a tengerparti országokon segíthet, de a kontinentális államokban ma még csak kiegészítő megoldás lehet. A helyzet talán legnagyobb pozitívuma, hogy abból mindenki tanul, az ügyfelek, a kereskedők, a szabályozók. Az ügyfelek megtanulják, hogy az energiaárakkal nem lehet nem foglalkozni. Ha valaki nem készül a jövő energiavásárlásaira, akkor spekulál. Nem lehet azt megtenni, hogy egy évre előre eladja valaki a termelését, mondjuk, az autóit, de nem tudja, hogy azokat milyen energiaárak mellett fogja legyártani.

Rezsi

Bár ez sokszor nem a magyar leányvállalat, hanem egy külföldi anyavállalat felelőssége, az biztos, hogy 2021-ben egyet mindenki megtanul: aki teljesen novemberre hagyja a következő éves energiabeszerzését, az olyan kockázatot vállal, amely a termelés leállításához is vezethet.

A magyar lakosság eközben a rezsiár illúziójában azt gondolja, hogy őt nem érinti a kérdés. De azért természetesen érinti.

  • Egyrészt, mert az új energiaárak megjelennek a termékárakban és az inflációban.
  • Másrészt, sajnos az eltérített energiaárak torzítják az energiahatékonysági projektek (például egy szigetelés) megtérülését.
  • Harmadrészt, ha a javarészt állami szolgáltatók büdzséjéből hiányzik az eltérített ár, valójában az is a közös pénzünk, még ha nem is érezzük (természetesen mindenki jobban szereti a pénzét a saját zsebében tudni, mint az állami kasszában, ahol bármikor szétszórhatják a politikusok azt mindenféle alapítványnak).

Reálisan azonban ezt a lakossági rendszert, vagyis a rezsicsökkentést senki nem fogja tudni gyorsan átalakítani, az ugyanis teljes politikai öngól lenne. Csak kis lépésekkel tudunk elindulni a piaci ár, vagyis a valóság irányába, de idővel – már csak az unióban fújó új szelek miatt is – szükségessé válhat a közelítés.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.