A kormány valóban vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra

2021. július 12. – 19:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Megerősítette a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatának tényét a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance német székhelyű repülőtér-kezelő társaság hétfőn. Azt is megjegyezték, remélik, hogy továbbra is befektetői pozícióban maradnak a budapesti repülőtéren.

„Megerősíthetjük, hogy a magyar kormány nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Budapest Airport részvényeseinek. Társtulajdonosaink érdekében és jogi okokból kötelesek vagyunk megvizsgálni a lehetséges ajánlatokat” – válaszolta az AviAlliance a Reuters hírügynökség kérdésére. A vállalat jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésükre tette a magyar kormány.

Az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments, a Budapest Airport tulajdonjogának 55,44 százalékát birtokolja. A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 23,33 százaléka a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap birtokolja. Az AviAlliance öt repülőtér, köztük a hamburgi, a düsseldorfi és az athéni üzemeltetésében rendelkezik érdekeltséggel.

A magyar államnak jelenleg nincs részesedése a 2005-ben privatizált budapesti repülőtérben. A kormány a tulajdonosokkal folytatott tárgyalások révén ismét többségi tulajdont szeretne szerezni a Budapest Airportban – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Reutersnek adott nyilatkozatában. „Stratégiailag fontos, hogy a repülőtér ismét magyar kézben legyen” – írták.

A ferihegyi repülőtér – Fotó: Balogh László / Reuters

A Bloomberg szombaton számolt be arról, hogy a magyar kormány vételi ajánlatott tett a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportra. Már tavaly októberben az a hír járta,hogy kormányközelinek tartott gazdasági szereplők jelentkeztek be a Budapest Airportra. Akkor Jellinek Dániel, az Indoket Csoport vezérigazgatója meg is erősítette, hogy tárgyalásokat folytatnak, de hozzátette, hogy az általuk létrehozott konzorcium „kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező, professzionális szereplőkből áll”. (Az ügy hátterének a Telex akkor ebben a cikkben járt utána.)

Szintén a Bloomberg írt arról novemberben, hogy a kormány blokkolta a Budapest Airportot abban, hogy sürgősségi hitelt vehessen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koronavírus miatt felállított sürgősségi alapjától. Normál esetben ez a jóváhagyás csak formalitás, ezért volt meglepő, hogy Magyarország keresztbe feküdt az 50 millió eurós (18 milliárd forintos) hitel folyósításának. A többségi tulajdonos a kormány üzemeltetéssel kapcsolatos vádjait visszautasította, és az általa érzékelt kormányzati nyomásgyakorlás miatt áprilisban panasszal fordult az Európai Bizottsághoz.

Palkovics feladata lett a reptér visszaszerzése

Május végén aztán kiderült, hogy a magyar állam közvetlenül szerezné meg a Budapest Airport többségi tulajdonát. A kormányközeli Magyar Nemzet akkor arról írt, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter feladata az állami többségi tulajdonszerzés előkészítése. Júniusban Palkovics a Vasárnapnak adott interjújában azt mondta, hogy valóban készek visszavásárolni a reptér üzemeltetőjét. A miniszter szerint a repülőtér megszerzése kulcsfontosságú a turizmus újraindításához a koronavírus-járvány után. Palkovics bírálta a Budapest Airport tulajdonosait, mert szerinte nem fektetnek be eleget a repülőtéri szolgáltatások minőségének fejlesztésébe.

Az elmúlt időszakban a ferihegyi repülőtér bevételei jelentősen növekedtek, az elmúlt három évben 43 százalékkal nőtt a cég bevétele, 2019-re elérte a 331 millió eurót, azaz nagyjából 117 milliárd forintot. A világjárvány miatt azonban tavaly körülbelül 90 százalékkal csökkent az utasok száma. A Budapest Airport 2020-ra 38 millió euró kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt jelentett, ami 110 millió eurós éves veszteségnek számít. 2023-ra várják a járvány előtti működés visszaállását. (via MTI)