Matolcsy a magyar válságkezelésről: A mérleg vegyes, a teljesítmény közepes

Vegyes a magyar válságkezelés mérlege Matolcsy György jegybankelnök szerint, aki a kormány teljesítményére közepes értékelést adott – erről a Magyar Nemzetben tett közzé publicisztikát hétfőn. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint „ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül”.

Bár a magyar GDP-nek tavaly is sikerült közelednie 1,3 százalékponttal az EU átlagához, még ezzel az eredménnyel is visszacsúszott Magyarország a fejlettségi sor 20. helyéről a 21.-re – Lengyelország ugyanis 3,6 százalékponttal lépett előre tavaly, amivel meg is előzte hazánkat. 74,4 százalékos fejlettségünk pedig erős kontrasztban áll például a 94,5 százalékos csehországi adattal – amivel tavaly sikerült megelőznie Olaszországot is. Matolcsy szerint az Unió fejlettebb országai tovább javítottak a rangsorban elfoglalt helyükön, így nőttek a fejlettségi különbségek – és nőtt a távolságunk is a legfejlettebb EU-tagállamokhoz mérten.

Magyarország a GDP-növekedés terén egyébként a 15. helyet érte el az Unióban – a jegybankelnök viszont arról ír, hogy ha a 2019-es növekedés lendülete nem húzódott volna át a következő évre, akkor a hazai teljesítmény csak a 17. helyre lett volna elég. Ráadásul ennek jelentős része a hitelek felpörgetésének volt köszönhető: „Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság” – írja Matolcsy.

Pontokba szedve a következő pozitívumokat emelte ki az MNB elnöke:

• időben hoztak meg határozott pénzügyi döntéseket – például a hitelmoratóriumot vagy az NHP Hajrá hitelprogram elindítását;
• de a Növekedési Hitelprogram sem indulhatott volna be az elmúlt évek pénzügyi reformjai nélkül;
• bizalom alakult ki az üzleti világban és a társadalomban;
• sikerült fenntartani a foglalkoztatási szintet;
• rekordmértékben vonzotta be a külföldi tőkét Magyarország.

De kiemelt jó pár negatívumot is a válságkezelés kapcsán:

• lassan indultak be az állami beruházások;
• bizonytalanság alakult ki a lakáspiacon az új lakások áfakulcsának visszaemelése, majd visszacsökkentése miatt;
• elmaradt az egészségügyi reform;
• nem tartunk sehol a digitális átállásban;
• és elmaradtak a versenyképességi reformok is.

„A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes” – zárja esszéjét Matolcsy György, majd utóiratként hozzáfűzött egy idézetet Thomas Jeffersontól:

„Az őszinteség a bölcsesség könyvének első fejezete.”

A jegybank elnöke az utóbbi hónapokban egyre inkább él az amerikai alapító atya útmutatásával: június végén a kormány jövő évre tervezett költekezését nevezte Matolcsy hibásnak, decemberben pedig arról írtunk, hogy a kormány és az MNB között egyre gyakoribb csörték alakultak ki. Bár eddig Matolcsy számított a gazdaság unortodox vizionáriusának, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a megfontolt kincstárnoknak, mostanra úgy tűnik, megfordultak a szerepek. Ennek keretében a jegybank leállította a Növekedési Hitelprogramot, sőt, az elmúlt évek politikájával szembemenve megemelte az alapkamatot is – ennek hátteréről itt írtunk részletesen.