A biztosítóknál 2020 növekedést hozott, náluk inkább 2021-ben jelentkezhet a Covid

Bázishatás – sokan ízlelgették ezt a kifejezést mostanában azok közül, akik a friss gazdasági számokat értelmezték. Különösen, ha az áprilisi, májusi inflációt vagy a második negyedéves gazdasági növekedést nézzük, akkor szembetűnő, hogy a tavalyi nagyhalál, a lockdown, a rekordalacsony olajárak idején alacsonyak voltak az árak, és gyenge a gazdasági termelés.

Az idén pedig a nyitás, az áremelkedés, a kapacitások egyre jobb kihasználása a jellemző, így a bázishatás miatt magas az infláció, és majd ha megjelennek a számok, magas lesz a gazdasági növekedés is.

A biztosítók mások

A Magyar Biztosítók Szövetsége rendre közzéteszi a tagbiztosítóinak az összesített díjbevételét. Ha ezeket megnézzük, az látható, hogy a szektor növekedése tavaly sem állt meg, csak lelassult, korábban ugyanis már 8-10 százalékos bővülések is voltak, most ez lelassult 5 százalékra.

Igaz, mindegyik érintett év már az éves ezermilliárd forint feletti sávban volt:

• 2018-ban 1040 milliárd forintot,
• 2019-ben 1168 milliárd forintot,
• 2020-ban pedig 1242 milliárd forintot ért el a MABISZ-biztosítók összesített díjbevétele.

A szövetség tagjainak tevékenysége a tapasztalatok szerint jól reprezentálja a szakmát, de az MNB-nek is vannak szektorális adatai, ezek itt követhetők, és hasonló folyamatot tükröznek.

Öt fontos trend

Ha az adatok mögé nézünk, a következő megállapítások tehetők:

1. Egy ma még, hazai viszonylatban meglepően apolitikus szakma átpolitizálódhat, ennek a fő jele az Aegon−VIG deal politikai megállítása, amelyről itt és itt olvashatnak.
2. A nagyobb nemzetgazdasági ágazatokhoz képest eléggé fragmentált, egészségesnek mondható versennyel bíró szektor koncentrációja tovább apadt, ez egyszerre jó és nem kedvező.
3. Volt egy szegmens, amely 2020-ben teljesen beszakadt, az utasbiztosítások, itt 2021-hoz képest jobb év várható, de a 2019-es bázist továbbra sem közelíti meg az ágazat.
4. A nem-életbiztosítások díjbevétel-növekedésének több tényező is kedvez, ugyanakkor a lakossági óvatosság és a sok el nem költött pénz még az életbiztosítások piacán is növekedést eredményezett.
5. Az MNB adatai szerint a biztosítók 2020. évi adózott eredménye 20 százalékkal nőtt, meghaladta a 80 milliárd forintot, itt a lefagyás miatt bekövetkezett kevesebb baleset, vagyis a gépkocsi-biztosítások alacsony kárhányada lehetett meghatározó hatás.

De akkor miért jöhet rosszabb év?

A biztosítási szakma sokféle elemből áll össze, ki ne hallott volna már az életbiztosításokról, azon belül a nyugdíjbiztosításokról, ezzel átfedő fogalomként a unit linked termékekről vagy éppen a gépkocsi-, lakás-, vagyon-, utas-, egészség- vagy felelősségbiztosításokról.

A különböző ágazatok eltérően viselkednek, de viszonylag sok a következő év biztosítási szerződéseit meghatározó év végi, illetve év eleji döntés.

Vagyis sok ágazatban 2020 elején, esetleg 2019 végén hoztunk döntést arról, hogy a 2020-as évre mit biztosítsunk. Ennek azért van jelentősége, mert a nagy lefagyás, vagyis a Covid megérkezése idején már egy nagy rakás hazai biztosítás ketyegett, vagyis 2020-ra meg volt kötve. Éppen ezért is tudott 2020 még növekedést hozni, pedig a gazdaság 6 százalékkal lefagyott, és a biztosítások általában a GDP változásait felerősítve követik (vagyis amikor baj van, elég hamar a biztosításokon spórolnak az emberek).

És ami tavaly segített, az az idén visszafoghat, mert 2021 biztosítási folyamatait egy fagyos időszak, vagyis 2020 végének és 2021 elejének a járvány harmadik hullámában tapasztalható negatív hangulata is meghatározza, így könnyen lehet, hogy a bázishatás itt a növekedés ellen fordul, 2021 ezért lehet gyengébb.

Válságálló ágazat

Az 5, vagyis egészen pontosan 4,8 százalékos tavalyi díjnövekedés az MNB statisztikáitól pozitív és negatív irányba is eltérhet, mert nem minden biztosító tagja a MABISZ-nak, viszont a MABISZ inkább figyelembe veszi a fióktelepek hazai tevékenységét. (A MABISZ-nak 22 tagja van, ebből 17 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító, 2 kölcsönös biztosító egyesület és 3 fióktelep).

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke elmondta, hogy a szektor a járvány idején válságállónak bizonyult. A nem-élet üzletág 5, az élet-üzletág 4 százalékkal bővült.. Előbbi úgy, hogy közben az egyik részszegmens, az utasbiztosítások piaca összeomlott, díjbevétele 59 százalékkal esett vissza, utóbbit a befektetéshez kötött, valamint a nyugdíjbiztosítások húzták.

Koncentráció

A legnagyobb biztosítók piaci koncentrációja enyhén apadt, vagyis a kisebbek el tudtak venni némi (minimális) piaci tortát a nagyoktól, jelenleg négy biztosítónak van 10 százalék feletti piaci részesedése:

• az Allianz piaci részesedése 15,6 százalék,
• a Generali-csoporté 14,7 százalék,
• az Aegoné 11,1 százalék,
• a Groupamáé 10,1 százalék.

A magyar piacon tehát egészséges és erős a verseny, talán olykor túl erős is, vagyis a szektor jövedelmezőségén ront a túl sok szereplő.

Nemzetközi kitekintés

Akit a nemzetközi piac is érdekel, ezen az Allianz által elkészített interaktív térképen nyomon követheti a folyamatokat, országokra, ágazatokra is remekül lehet keresni rajta.

Magyarország, a maga 3,2 milliárd eurós éves biztosítási piacával, nem számít kiugrónak. Képzeljük el, hogy például az Egyesült Királyságban évente 100-szoros a díjbevétel, pedig az ország lakossága csak hétszerese Magyarországénak.

Meglepő módon lakosságarányosan amúgy nem a nagy hagyománnyal rendelkező biztosítói országok (például az említett Nagy-Britannia vagy Németország költenek a legtöbbet biztosításokra, hanem Tajvan, Hongkong és Dél-Afrika.)

Ha pedig az összesített költésre tekintünk, akkor magasan vezet az Egyesült Államok, de Kína is kezdi behozni, ezekben az országokban 1300−1700 milliárd dollárt költenek az emberek és a cégek egy adott évben a díjakra.

Kína a motor

Az Allianz globális biztosítási jelentése is arról tanúskodik, hogy Magyarországhoz hasonlóan az ágazat világszerte ellenállónak bizonyult, de azért 2020-ban a biztosítási díjak világszinten 2,1 százalékkal, azaz 80 milliárd euróval csökkentek, így a teljes díjbevétel 3730 milliárd eurót tett ki.

A riport szerint elsősorban az Egyesült Államok és Kína vezetésével 2021-ben erőteljes, 5,1 százalékos növekedés várható.

Európa feltörekvő részén három kiemelkedő piac van, vagyis a régiós díjbevétel kétharmada a „nagy hármasból”, azaz Oroszországból, Lengyelországból és Törökországból származott.

Az Allianz riportja Magyarországra 2021-ben is növekedést vár, 2,8 százalékos mértékben. A következő évtized során azonban Magyarország várhatóan éves szinten egészséges, 4,1 százalékos növekedést produkálhat majd. Mindazonáltal a hosszú távú növekedés elmarad a régiós átlagtól, mivel Magyarország a térség fejlettebb piacai közé tartozik: a magyarok átlagosan 336 eurót költenek biztosításra, és a GDP-arányos díjbevételek 2,6 százalékra rúgnak, míg a régiós átlagok rendre 141 euró és 1,7 százalék körül alakulnak.