Ha bevezetnének egy üres koporsót a BÉT-re, egymilliárd forintot az is érne

A címünkben megfogalmazott erős kép jól írja le a Budapesti Értéktőzsde egy sajátos kisbefektetői csapatát. Ők azok, akik szinte úgy keresnek maguknak befektetési lehetőséget, mint amiről a Kontroll Csoport énekelt az „Annál jobb itt, minél rosszabb” című számban. Vagyis ha egy cégben nincs semmi, akkor érdemes annak a „semminek” a részvényeiből vásárolni, hátha valakinek megtetszik ez a váz, és majd tartalmat tölt bele.

Az EHEP

Nemrég a Telex.hu részletesen foglalkozott egy ilyen társasággal. Az Első Hazai Energia-portfolió (EHEP) Nyrt. egy olyan picike, sodródó tőzsdei cég, amely még Buda-Cash-üggyel, újabban Coviddal és egy nehezen kibogozható belső konfliktussal is terhelt.

Ez a társaság sok kibocsátótársával együtt képtelen az idén a részvényeseket a helyszínen is felvonultatni képes közgyűlést tartani. Ezért most az igazgatóság döntött a közgyűlés nevében, ami sokszor praktikus, ám mi van akkor, ha a meghatározó tulajdonos és így vélhetően a közgyűlés is, mást szeretne, mint az igazgatóság?

Például a vezető tulajdonos konkrétan elküldené az igazgatóságot, ám a régi testület tagjai úgy gondolkodnak, hogy ők elégedettek a saját munkájukkal, ezért ugyan „megtárgyalták”, maguk elé terjesztették a leváltásuk kérdését és az új testületi tagok kinevezésének javaslatait, de aztán végül inkább bizalmat szavaztak maguknak, és a testületekbe javasolt új személyeket leszavazták.

Nevesítsük is a szereplőket, A társaságban valaha a dunaújvárosi önkormányzat volt meghatározó tulajdonos, a mai 3 tagú igazgatóságból 2 ehhez a – ma már csak 5 százalék alatti részesedéssel bíró – tulajdonoshoz köthető.

Most egy Kis Ferenc nevű üzletember a legnagyobb részvényes, a BÉT honlapja szerint neki 27,37 százaléka van, de valójában 25 százalék alatt van a tulajdoni hányada, alighanem azért, hogy ne kelljen a részvényestársai felé vételi ajánlatot tennie. A 3 fős igazgatóságból az ő bizalmát legfeljebb egy tag bírja, de ő a többi helyre is a saját embereit szerette volna beültetni.

Majd, ha összegyűlhetünk

A legutóbbi, március 30-i igazgatósági (a közgyűlés nevében tett) határozatok itt olvashatók.

A döntések érdekessége, hogy amennyiben vége lesz egyszer a pandémiának, akkor akár 1 százaléknyi EHEP-részvényes is összehívhat egy „jóváhagyó” közgyűlést, ami megerősítheti, de el is vetheti a mostani döntéseket.

Ha tippelni kellene, azt jósolnánk, hogy a tulajdonosok majd visszavonják a mostani döntéseket, és megszavazzák az új testületi tagokat. Mindez persze biztosra azért nem vehető, de egy olyan cégben, ahol van egy közel 25 százalékos tulajdonos és van 75 százalékos közkézhányad, általában a koncentrált pakett tulajdonosa át tudja vinni az akaratát.

Röviden a helyzetről

Az EHEP-nek tehát ma már csak egymilliárd forint alatti a kapitalizációja. A cég üres, nincs benne érték, nem termel jövedelmet. Az utolsó, nem felszámolás alatti vagyonelemet, az egykor még kifejezetten sikeres, bolgár befektetésekkel éveken át kétszámjegyű osztalékot fizető Vitosa Magyar−Bolgár Befektetési Zrt. pár részvényét is eladta a társaság (pár százezer forintos értékre kell csak gondolni).

A társaságnak évek óta nincs árbevétele, nyeresége, alkalmazottja, de költsége azért van, hiszen van székhelye, könyvelője, tőzsdei jogásza, közzétételi kötelezettsége, könyvvizsgálója, erre időnként valakinek be kell dobnia egy kis pénzt (tőkét kell emelnie).

Emiatt miért érdemes fenntartani a céget? Hát azért, mert ott van a nagy remény, hogy egyszer valakinek szüksége lesz majd egy üres tőzsdei cégre, és sokat hajlandó fizetni a részvényekért. Erre a spekulációra még ma is 1900 forintot fizetnek a belső érték nélküli papírokért.

Közgyűlés helyett igazgatóság

Az idei közgyűlési szezonban a már említett szembenállás megint kiütközött. Az igazgatóság a közgyűlés hatáskörében hozott mindenféle döntést, felmentvényt adott a saját tagjainak, úgy döntött, hogy nem váltja le magát.

A nagyobb részvényes láthatóan mást akart, alternatív javaslatokkal élt, más személyeket szeretett volna jelölni, de a 3 tagú igazgatóságban a döntések rendre 2:1 arányban születtek meg.

Hogy pontosan miért ragaszkodott az igazgatóság a juttatással amúgy nem járó pozícióhoz, amikor vélhetően nem bírják a nagyobb tulajdonos bizalmát, azt meg tudtuk kérdezni, elértük ugyanis Felföldi Ágnest, az igazgatóság elnökét.

Miért maradtak?

A legfontosabb kérdésünk az volt, hogy miért érezte úgy az EHEP igazgatósága, hogy a helyén tartja magát, ha az őt javasló Dunaújváros már nem meghatározó a cég életében. Felföldi Ágnes érveit pontokba szedve idézzük.

1. Ebben a cégben nincs egyik oldal és másik oldal, az igazgatóság valamennyi részvényes érdekeit igyekszik szolgálni. Habár az eredeti delegáló a dunaújvárosi vagyonkezelő (DVG) Zrt. volt két igazgatósági tag esetében, és időközben a DVG Zrt. részesedése 5 százalék alá csökkent, de munkánkat saját nevünkben, saját felelősségünkre, valamennyi tulajdonos érdekében végezzük.
2. A Costa Concordia esetéből is tudhatjuk, hogy a kapitánynak nem illik a válság idején a hajót és az utasokat magára hagyva távozni.
3. Elismerem, hogy aránytalan helyzet, hogy egy korábbi tulajdonosnak több képviselője is van az igazgatóságban, de az sem lenne megfelelő képviselet, ha egyetlen kisebbségi részvényes minden testület minden helyére beültetné a saját embereit.
4. Méltánytalannak tartottuk volna a saját leváltásunkat, ha jól végeztük a munkánkat.
5. Azt gondoltuk, hogy vállaljuk a felelősséget és személyes kérésekben döntsön majd az első valóban összehívott közgyűlés, addig nem adjuk át a helyünket számunkra ismeretlen embereknek, akik még egy önéletrajzot sem küldtek magukról, ez ennél nagyobb felelősség.
6. Az Igazgatóság munkáját folyamatosan végzi, döntött a Társaság tőkéjének zárt körű tőkeemeléséről, amelyre vonatkozóan garantőri kötelezettségvállalás is rendelkezésére áll, így a sikeres tőkeemelést és a folyamatos fizetőképesség biztosítását, mint munkája gyümölcsét tudja felmutatni.

Illik-e?

Felvetettük azt is, hogy mennyire etikus, mennyire illik az igazgatóság tagjainak magukról szavazni, felmentvényről, illetve kinevezésről. Felföldi Ágnes erről elmondta, hogy erre nincsen kialakult joggyakorlat, a jogászok szerint ha nincs pandémia, akkor úgy illik, hogy az érintett önmagáról nem szavaz, hanem tartózkodik,

„de ha a járvány miatt az igazgatóság a közgyűlés nevében jár el, akkor én nem Felföldi Ágnes vagyok, hanem a közgyűlés, a részvényesek egyharmadát képviselő igazgatósági tag”.

Azt is megkérdeztük, hogy egyáltalán szokott-e beszélni Kis Ferenccel. Felföldi Ágnes erről azt mondta, hogy az EHEP-nek a részvénykönyv szerint több tucat részvénykönyvi oldalon felsorolt részvényese van. Ő, mint az igazgatóság elnöke, egy részvényessel, így például Kis Ferenccel nem tarthat külön kapcsolatot, nem adhat pótlólagos információt, mert az a befektetők megkülönböztetése volna.

A folytatás

Itt tart most az EHEP-sztori. Ha vége lesz a pandémiának, akkor vélhetően lesz majd egy közgyűlés, amely újra átbeszéli a helyzetet.

Az igazgatóság annyiban kockázatot vállalt, hogy amennyiben például a tulajdonosi fórum visszavonja a felmentvényt, annak híre kelhet, az felhívás lehet keringőre.

Az elnök szerint ugyanakkor az igazgatóság tevékenységével szemben nem merülhet fel olyan súlyos kifogás, mely a felmentvény visszavonására adhat okot.

Talán a szentgyónásból a „vétkeztem mulasztással” kitétel juthat az eszünkbe, vagyis, ha az derülne ki, hogy az igazgatóság azzal, ahogy ragaszkodott a székéhez, megtorpedózta a részvényeseket abban, hogy a cég előrelépjen. Az igazgatóság elnöke szerint ők nem megtorpedózzák, hanem elősegítik a társaság előrehaladását.

„Kis Ferenc úr részéről nem érkezett az igazgatósághoz reális javaslat a tőkehelyzet rövid vagy hosszú távú rendezésére.”

Az EHEP-sztori fő kérdései:

Megmarad-e a társaság? Fog-e valaha osztalékot fizetni? A koporsós példánkból tudjuk, hogy árfolyamnyereséget addig is lehet elérni, mert a furcsa magyar kisbefektetői világban lehetnek, akik buherálják a papírt.

Igazán azonban akkor lehet izgalmas ez a részvénytársaság, ha valaki majd megtölti új tartalommal. Csak ehhez fel kell oldani a mai róka fogta csuka helyzetet. Aki ugyanis nem irányít, az aligha akar bármi üzletet idehozni. Akik pedig irányítanak, ők az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nem képesek tartalmat pakolni a cégbe.

Kérdés, hogy ez mikor fog megváltozni. Az EHEP-et érdemes lesz figyelni, alighanem fordulatos tőzsdei sztorit fogunk látni a jövőben is.