Nehéz év után kapnak egy nagy gyomrost a most bezáratott szolgáltatások

A hétvégén Orbán Viktor bejelentette, hogy márciusra (tehát a hónap most tervezett lezárások vége utáni részére is) kibővítik az állami bértámogatási programot, erre a hónapra vonatkozni fog a most bezáratott szolgáltatásokban dolgozókra is. A vonatkozó rendelet még jelent meg, de a kormányfő szavai szerint a „fodrászok, kozmetikusok, bolti eladók” körét érinti a korábban csak a turizmus-vendéglátás szektorra célzott intézkedés.

A bejelentés szerint márciusban az érintettek munkáltatóinak nem kell munkaadói járulékot fizetniük, a dolgozók után 50 százalékos bértámogatást kapnak (feltehetőleg itt ugyanaz lesz a szabály, mint eddig, vagyis a legkisebb bruttó fizetés 150 százalékáig jár majd az összeg). Ha pedig kisvállalkozók (katásak, kivások vagy átalányadósok) az érintettek, akkor nem kell befizetniük maguk után az adót. További könnyebbség az állami vagy önkormányzati helyiséget bérlőknek, hogy egy hónapra elengedik a bérleti díjukat.

A könnyítések már csak azért is jól jönnek majd az érintett szektorokban, mert nehéz év van mögöttük attól függetlenül, hogy 2020 nagyobb részében üzemelhettek.

A közeli érintkezéssel járó szolgáltatásokat érthető okokból kevésbé akarják igénybe venni az emberek járványos időszakban, a válságot pedig sokak pénztárcája megérezte, így a vásárlások sem pörögtek annyira (bizonyos területek kivételével, amelyek egyenesen felvirágoztak 2020 szokatlan körülményei között).

A bértámogatást talán egy kicsit jobban ki tudják majd használni a mostani érintettek, mint a turizmus és a vendéglátóipar sok cége, ahol a szürke-feketefoglalkoztatás elég elterjedt volt, és a teljes állásban dolgozók többsége is alacsony bruttó fizetésre volt bejelentve. A bolt-fodrászat tengely gyors kisegítése akár természetesnek is tűnhetne, de közben nem teljesen az, hiszen a mai napig van olyan szakma, amely a kezdetektől súlyosan érintett a koronaválságban, és mégsem kapott érdemi segítséget, ez pedig árnyalja a „senkit nem hagyunk az út szélén” orbáni narratíváját.

A legtöbb boltnak gyenge volt az éve

Az üzletbezárással kapcsolatban maradtak még kérdések amellett is, hogy az erről szóló rendelet már pénteken napvilágot látott. Nem teljesen világos például, hogy a bezárás totális se ki, se be, vagy helyben átvenni megrendelt termékeket például lehet. Akárhogy is van, az érintetteknek minden bizonnyal komoly bevételkieséssel kell számolniuk.

Nem véletlenül volt kilométeres sor az IKEA vagy a Premier Outlet előtt a hétvégén, sokan nem szeretnek úgy vásárolni, hogy nem tudják előtte kézbe venni a kinézett terméket. A lezárás pedig egyelőre csak két hétre szól, a meredeken felívelő járványügyi adatok miatt sokan nem hiszik, hogy elég lesz ennyi belőle – Orbán az új támogatási konstrukciót magát is teljes márciusra hirdette meg.

A kiskereskedelem érintett részén több százezren dolgoznak, és a 2020-as, 2021 eleji adatok alapján a szektor cégei már a lezárás előtt sokkal rosszabb anyagi helyzetben lehettek, mint az elmúlt években bármikor.

A kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2014-től folyamatosan és dinamikusan bővült, ennek a trendnek vetett véget 2020-ban a járvány elég drasztikusan.

Mint látható, egyedül az élelmiszerek forgalmának változása maradt a pluszos tartományban, sőt, tavaly ilyentájt az még ki is lőtt egy időre (mind emlékszünk a Nagy Márciusi Boltrohamra, amikor az ország minden szegletében kiürültek a lisztes- és babkonzerves polcok). Összességében azonban még ebben a kategóriában is gyengébb volt az év, mint a 2019-es, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem legnagyobb része pedig kimondottan szívott a járvány miatt.

Itt persze lehet erős kivételeket találni, a gyógyszer és gyógyászati termék üzlet például nagyon is pörgött (és őket most sem kötelezik zárásra), a számítástechnikai eszközök piaca pedig tudta tartani magát. Nagyon erős évet zárt továbbá az e-kereskedelem és a csomagküldés: ez a szegmens kiszámítható módon hatalmas, 30 százalékos növekedést produkált egy év alatt).

Tehát ha különféle boltosokat kérdezünk, nagyon eltérő képet kaphatunk a kiskerszektor állapotáról, de az összkép mindenesetre negatív. Hogy egy nehéz év kit mennyire visel meg, az nyilván sok mindentől függ, többek között attól, milyen stabil háttér áll a bolt mögött: nem ugyanazokkal a túlélési esélyekkel indul a saját kisvállalkozásként üzemelő turkáló, mint a H&M bármelyik üzlete.

Ha nem kell bejárni a munkába, minek költsek a hajamra?

Hasonlóképpen vannak a fodrászok, kozmetikusok is, akik ugyan működhettek mostanáig, de ettől még jelentős visszaeséssel számolhattak az egész tavalyi évben. Ha nincsen annyi színház, buli, közösségi program, ha otthon vagyunk és nem a munkahelyünkön, akkor ritkábban vesszük igénybe a szolgáltatásaikat.

Vagyis a Covid még akkor is belemart a szépségipar forgalmába, amikor nyitva lehettek az üzletek.

Perger Gabriellának, a legnagyobb hazai franchise, a Biohair egyik tulajdonosának igazán széles rálátása van a szektorra, vele beszéltük át az elmúlt egy év piacának alakulását. Perger azt mesélte a Telexnek, hogy a járvány előtt (2020 januárjában és februárjában) 40 üzletből álló egységes hálózatuk még dinamikusan nőtt, a bázishoz képest 20 százalékos pluszban volt. A hálózatnak van fővárosi, vidéki, a belvárosban, lakóövezetben, de még bevásárlóközpontokban, működő boltjuk is. Márciusban az üzlet lefagyott, áprilisban pedig, bár még nyitva lehetettek a fodrászatok, a cég úgy döntött, hogy bezár, mert a fodrászok és a vendégek is féltek a vírustól. Egyedül egy-egy nagy élelmiszerboltban (Tesco, Auchan) volt érdemes nyitva maradni, mert élelmiszerért azért jártak az emberek az üzletekbe.

Májusban újranyitottak a fodrászatok és visszatértek a vendégek, a nyár végére a Biohair-hálózatban a bázishoz képest már csak 15 százalékos volt az elmaradás.

A lakóövezetekben és a bevásárlóközpontokban továbbra is erős maradt a forgalom, de a Belvárosból nagyon sokan hiányoztak,

• nem voltak külföldiek,
• hiányoztak a dolgozó nők (akik munka előtt, vagy után mentek fodrászatba),
• az érthetően óvatos nyugdíjasok,
• de még a diákok is.

Ennyi célcsoport együttes hiányát nem lehetett pótolni. Ráadásul, ahogy egy lakóövezetben dolgozó, vidéki fodrászat vezetője elmesélte a Telexnek csökkent a „frekvencia” is.

„Képzeljük el, hogy a hölgyek kevesebbet járnak el esténként, nem 4 hetente, hanem 6 hetente készítik el csak a hajukat, nem ugranak be egy mosás-szárításra.. A kevesebb találkozásszámból könnyen összejön egy 25-33 százalékos visszaesés.”

Perger Gabriella szerint sok változást észleltek a fodrászok, voltak vendégek akik vállig érő hajjal érkeztek, másokon látszott, hogy legutóbb otthon vágta az asszony a haját, ennyi sikerélménye ritkán volt a fodrászoknak, mindenki mondta, hogy „tökéletes”, mert ahhoz képest amilyen fejjel érkeztek, boldogok voltak.

Októbertől aztán megint erős visszaesés volt tapasztalható, ami különösen fájó volt a fodrászszakma legerősebb havában, vagyis decemberben.

„Nem volt színház, elmaradtak a céges bulik, otthon voltunk Szilveszterkor, ez nagy kiesés a fodrászoknak, a szezon általában decemberben egy átlagos hónaphoz képest plusz 20 százalékos.” Januárban, februárban még gyengébb lett a forgalom, igaz ezek eleve gyengébb hónapok, hideg van, sapkában járunk, keveset járunk fodrászhoz, most a covid is erre tett rá egy lapáttal.

A fodrászatok egy része bezárt, így viszont, akik maradtak, és korábban kifejezetten munkaerőhiányos helyzettel találkoztak, már könnyebben tartották meg, vagy csábítottak új munkaerőt. Sokan választották azt, hogy az első megoldások után, vagyis a márciusi-április szabadság, fizetés nélküli szabadság után átálltak a csökkentett munkaidőre, aki tudott szerzett ezekre a napokra még valami tevékenységet, volt, aki például tortát sütött, de olyanról is hallottunk, aki takarított.

Jól jön most a segítség

A fodrászatok két fő költségeleme a bér és a bérleti díj. A kormányzati segítséget, amint annak részletei ismertek lesznek, minden beszélgetőpartnerünk igénybe szeretné venni, mondta Perger.

De a szakma most a bérbeadókkal is próbál megegyezni, hiszen azok, akik mindig rendesen fizettek, de most nem lehetnek nyitva, méltányosnak éreznének egy közös teherviselést.

„Igaz, nem könnyű a plázákkal és a multikkal, lassan őrölnek a malmok, sokszor külföldiek a döntéshozók, de amíg megy a huzavona, addig is jönnek a számlák. Ráadásul elég jó az alkupozíciója egy Árkádnak, Auchannak, Camponának, mert ha valaki elmegy, könnyen találnak a helyére új jelentkezőt.” – hallottuk.

Mindenesetre a március 6-7-i hétvége brutális terhelést jelentett. A Biohair még három éve vezetett be egy online sorbanállási lehetőséget (ennek az az értelme, hogy nem kell az üzletben várakozni, hanem otthon lehet kivárni a sort, a rendszer 20 perccel a hajvágás előtt küld sms-t), ennek ellenére a lezárás előtti hétvégén soha nem látott online sorok alakultak ki, volt üzlet, ahol adott időszakokban már ötvenen álltak sorba.

Azért maradtak emberek az út szélén

A 2020-as gyengélkedést ugyan nem ellensúlyozta az állam a támogatott körbe most beemelt szektorokban, de a mostani bértámogatás, adóelengedés mindenképpen gáláns és gyors reakciónak ahhoz képest, hogy van olyan szakma, ami gyakorlatilag megsemmisült a járvány hatására, de segítséget nem igazán kaptak a dolgozói. Elsősorban az idegenvezetőkre gondolunk, akiknek a tavalyi év gyakorlatilag kiesett, és az idei is nagyobb részben ki fog.

Az idegenvezetőknél mégis az a különös helyzet állt elő, hogy hiába jelentettek nyilvánvaló célcsoportot, túlnyomó részük semmiféle állami segítséget nem kapott a turizmus befagyása után.

A szektor érdekképviseleti szervei többször is próbálták eljuttatni kéréseiket a kormányhoz illetve a turisztikai támogatásokra célzottan tízmilliárdokat kiosztó MTÜ-höz, nyáron még idegenvezető-flashmob is volt, de a javaslataikat végül nem vették figyelembe. A járvány előtt országosan kb. 4-5 ezer fő űzte főállásszerűen ezt a tevékenységet, nagy részük Budapesten, de az idegenvezetőket még a kata díjának elengedése sem érintette, a szakmában dolgozóknak kiírt MTÜ-pályázat pedig csak a vidékieknek szólt.

Idegenvezető forrásaink szerint a túlnyomórészt egyéni vállalkozóként dolgozó fővárosi idegenvezetőknek tavaly átlagosan maximum 4-8 túrája lehetett fejenként, és ebben már azok a szerencsésebbek is benne vannak, akik részben át tudtak nyergelni magyaroknak szóló városi séták tartására. Ennyiért még a havi 50 ezer forintos katát sem érte meg fenntartani, így sok idegenvezető szürkezónába kényszerült.

A többség ilyen körülmények között szüneteltette, vagy teljesen visszaváltotta a vállalkozását, és más munka után nézett. Kérdés, mikorra épülhet vissza a szakma, amikor újra szükség lesz rá.

Az idegenvezetők előnye, hogy többségük jól beszél akár több nyelven is, ami nyilván előny a munkaerőpiacon, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki talál magának szellemi munkát. Beszámolók szerint a legtöbben megpróbáltak oktatási területre átmenni, illetve multicégekhez jelentkeztek több-kevesebb sikerrel, de olyanról is hallottunk, aki végül az építőiparban talált csak megélhetést.

Kedvezni a véleményvezéreknek

A belengetett kedvezmények kapcsán egy nemzetközi tanácsadó forrásunk érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket: a politikusok is tudják, hogy érdemes azoknak a kedvében járni, akik sokat „kontaktálnak” a lakossággal, illetve alakítani tudják a közbeszédet – és könnyen lehet, hogy ezt a támogatásokra vonatkozó döntéseknél is lecsapódik.

A fodrászat, a kozmetika, a kisbolt márpedig mind ilyen szakmák. Az nem jó a politikának, ha panaszkodik a fodrász, vagy a kozmetikus, aki naponta 10-15 kliensnek fél – egy órán keresztül ventillálhat a nehéz helyzetéről.

Van idő a szolgáltatás alatt, a fodrász, a kozmetikus a nép nyelvén beszél, részletesen ki lehet beszélni a személyes sorsot, jobb, ha elégedett a szolgáltató a kormány segítő szándékával. Ellenben például egy (ex)idegenvezető, aki eredeti munkája során is jellemzően külföldiekkel találkozik, logikusan kevésbé élvezhet prioritást az ilyen döntéseknél.

Forrásunk szerint legalábbis korábban, a baloldali kormányok idején volt ez kifejezetten jellemző gyakorlat. Többféle régi emlék eszünkbe juthat, kedvező adózás az újságíróknak. Hasonló kockázattal járt az a terv, amikor a patikák mellett szélesebb körben vált lehetővé a nem vényköteles gyógyszerek értékesítése, mert a kormányzat nem akarta hergelni azokat a patikusokat, akik rengeteg vevővel állnak napi kapcsolatban. Végül a szigorú szabályok mellett az értékesítés a piac egy százalékát sem térítette el, többen fel is hagytak a forgalmazással, így ez a szegmens még zsugorodik is.