Három kekszrecept, egy doboz, megoldás tíz ajándékozásra

Talán simán a kor előrehaladtával jár együtt, vagy a gyerekek növekedésével, de évről évre nő körülöttünk a megajándékozandók száma, óvó nénik, tanító nénik, edzők, zenetanárok, kollégák, barátok – képtelenség annyi tábla csokit, üveg alkoholt vagy ne adj’ isten rendes ajándékot venni, amennyire szükség van. A süteményeket viszont mindenki szereti, szóval évek óta csinálunk kekszes dobozokat. Ez lehet nagy segítség és óriási spórolás is, de válhat abszolút önszívatássá. Utóbbi akkor lesz, ha az utolsó pillanatban állok neki, amikor már minden más is a nyakamon van, vagy ha bonyolult, hosszú pihentetést, szaggatást, ragasztást igénylő süteményeket tervezek a dobozokba. Idén úgy döntöttem, megkímélem magam mindettől, és egyrészt egy héttel hamarabb álltam neki, hiszen jól elállnak, másrészt csak olyan édességeket készítek, amiket se pihentetni, se szaggatni nem kell. Ennek a döntésnek a gyorsaságon és egyszerűségen túl az is nagy előnye, hogy a keverős, gyúrós kekszek készítésébe bevonhatók a kevésbé rutinos kezű családtagok és a gyerekek is.

Az egész művelet megvan egyetlen délelőtt vagy délután alatt, és legalább tíz kis csomag kijön belőle.

Aprítógép, gyurma, egy óra

Ennél az aprósüteménynél talán csak a kókuszgolyó lehet egyszerűbb: mindent be kell tenni egy aprítógépbe, golyókat gyúrni belőle, kicsit hűteni, sütni. A recept kulcsa a jó minőségű kakaópor, ebből a lehető legjobbat érdemes beletenni, minden más variálható. Az alapként szolgáló aszalt gyümölcs lehet mazsola, szilva vagy akár datolya is, a liszt egy részét pedig le lehet cserélni kókuszra vagy mandulára.

Kakaós pöfeteg

Alapanyagok:

• 250 gramm aszalt szilva
• 150 gramm cukor
• 500 gramm liszt
• 100 gramm cukrozatlan kakaópor
• 3 teáskanál sütőpor
• fél mokkáskanál só
• 100 gramm vaj
• 4 tojás

Az aszalt gyümölcsöket aprítógépbe teszem, és egy masszává darálom. Hozzáadom az összes többi alapanyagot, és így is összedarálom az egészet.

Aprítógép nélkül: az aszalt gyümölcsöket olyan apróra vágom, amennyire csak lehetséges, majd hozzáadom a puha vajat és a cukrot, aztán a tojást, és simára keverem. Ebbe jöhetnek a száraz összetevők.

A masszából kis, pingponglabda méretű golyókat gyúrok. Egy mélytányérba porcukrot szórok, ebbe hengergetem a megformázott golyókat, majd sütőpapírral bélelt tepsikbe teszem egymástól egycentis távolságra. Hűtőbe teszem (vagy gangra, erkélyre, ablakba), fél órára. Kb. húsz perc múlva előmelegítem a sütőt 200 fokon, és ha felmelegedett, egyszerre csak egy tepsit teszek bele. Kb. 10 perc alatt sülnek meg a kekszek.

A keksz, ami mártogatásra született

A toszkán cantucci egészen egyedülállóan ropogós állagú kekszféle, egy édes kétszersült, amelyben egész mandulaszemek vannak, amelyek átadják az ízüket a tésztának sülés közben. Lehet variálgatni, sokan tesznek bele narancs- vagy citromhéjat, vagy aszalványokat, esetleg lecserélik a mandulát pisztáciára, mogyoróra. Szerintem mandulával a legjobb, és kész. Mivel a hozzáadott nedvesség javát a tojás adja, annak méretétől függően némi alkohol is megy bele, tipikusan toszkán desszertbor, azaz Vin Santo. Ez alapból nyilván nincs kéznél, úgyhogy bármilyen fehérbor is jó hozzá, épp csak annyi, hogy a tészta összeálljon. A vajjal is lehet trükközni: a lenti receptben éppen ideális mértékben átmenetes a nagyon ropogós és az omlós között, de ha kevesebb vaj lenne benne, még ropogósabb, ha több, akkor pedig még omlósabb lenne, ezzel mindenki játsszon fogsora szerint.

Cantuccini – mandulás kétszersült

Alapanyagok:

• 3 közepes tojás
• 150 gramm cukor
• 500 gramm finomliszt
• 2 teáskanál sütőpor
• egy nagy csipet só
• 30 gramm puha vaj
• 2-3 evőkanál fehérbor
• 150 gramm mandula

A sütőt előmelegítem 200 fokra. A tojásokat a cukorral habosra keverem. Hozzászitálom a lisztet, a sütőport és a sót, elkeverem, majd hozzáadom a puha vajat is, végül annyi fehérbort, hogy jól gyúrható tésztát kapjak. Ebbe gyúrom bele a mandulát, majd a tésztát négy részre osztom, és kb. kétujjnyi vastag rudakat formázok belőle. A rudakat egy sütőpapírral bélelt tepsibe teszem egymástól jó pár centiméter távolságra. 20 percig sütöm 200 fokon, és most jön a csavar. A rudakat kiveszem, és hagyom kihűlni. (A sütőt addig nem kapcsolom le, hanem, mondjuk, kisütöm a pöfeteg kekszeket.)

Amikor kihűltek, kb. egycentis szeletekre vágom, és visszapakolom a tepsire. 150 fokos sütőben további negyedórát szárítom őket.

A kilencvenes évek zsúrasztala egy falatban

Remélem, más is volt azzal úgy kiskorában, hogy a szülinapi zsúrokon a nasis asztal előtt transzba esett a sok rágcsálnivaló látványától, és egymás után kezdte el habzsolni a sós mogyorót a ropogós pereccel és a csokitortával. Ennek az ízemléknek eredményeképp született ez a keksz, amiben mindhárom zsúrasztal-főszereplő benne van. Mogyoróvajat folyton gyártunk, de készen is lehet kapni, perecből pedig a legolcsóbb, saját márkás verziók a legnosztalgikusabbak.

Mogyoróvajas-pereces keksz

Alapanyagok:

• 100 gramm vaj
• 75 gramm mogyoróvaj
• 100 gramm cukor
• 2 tojás
• 100 gramm liszt
• egy nagy csipet só
• 50 gramm sós perec, összetörve
• 1,5 teáskanál sütőpor
• 40 gramm durvára tört mogyoró

A díszítéshez:

• pár szem egész sós perec
• fél tábla (50 gramm) étcsokoládé

A puha vajat simára keverem a mogyoróvajjal és a cukorral, egyenként hozzáadom a tojásokat, és habosra keverem a masszát. Ebbe szórom a lisztet, sót, sütőport, és a mozsárban vagy egy zacskóban/konyharuhában, valamilyen nehéz tárgy segítségével összetört pereceket, valamint a mogyorót. Ragacsos masszát kapok, ezt vizes kézzel kis golyókká gyúrom, amiket sütőpapíros tepsire teszek egymástól bő egycentis távolságra. Ezeket a kekszeket is behűtöm, majd ha kissé megmerevedtek (fél óra elég nekik), akkor mindegyiknek a közepébe nyomok egy perecet, és 200 fokos sütőbe tolom őket kb. 10 percre. Ha elkészültek, egy vízzel teli kislábosban vizet forralok, ebbe egy fémtálat állítok úgy, hogy az alja ne érjen a vízhez. Ebbe tördelem a csokoládét, és kevergetve felolvasztom. Amikor felolvadt, kiskanállal csíkokat locsolok a kész kekszekre, teljesen kihűtöm őket.

Ezeken túl csomó minden passzolhat még ajándékdobozba, például:

• házi pilóta keksz
• házi mozartgolyó (egyenként becsomagolva!)
• háztartási keksz
• zabkeksz
• madeleine
• házi szaloncukrok