Lehet-e 30 perc alatt hamburgert, pizzát, pad thait készíteni olcsón és gyorsan, ha már rendelni sokba kerül?

2022. február 27. – 11:10

frissítve

Lehet-e 30 perc alatt hamburgert, pizzát, pad thait készíteni olcsón és gyorsan, ha már rendelni sokba kerül?
A félórás pad thai – Fotó: Ács Bori / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az, hogy megnyomok két gombot, és egy órán belül asztalon az ebéd, a világ egyik legnagyobb csodája. Sokan már lassan két éve zömmel otthonról dolgoznak, nincs kedvük kiugrani a boltba, nincs idő főzni. Szuperkényelmes ételt rendelnie azoknak is, akik fáradtan esnek haza a munkából este, vagy épp az irodában nincs idejük felállni sem a gép mellől. Az ebédrendelés azonban egyre nagyobb luxuskiadássá válik. Hiába tudunk az inflációról, az általános drágulásról, arcon üt, ha a jól megszokott összeg helyett jóval többet költünk egy pizzára.

A Foodpanda szerint azonban ez csak egy érzet, mert saját adataik alapján az éttermi rendelések átlagos kosárértéke mérsékelten, az inflációtól elmaradó mértékben emelkedett tavaly ilyenkorhoz képest. Azt is elmondták, hogy bár sok étterem beépítette a saját áraiba az infláció okozta alapanyag- és energia-áremelkedést, ez sem általános. A szerződésekben rögzített jutalékok változatlanok, a szállítási díjak kismértékben nőttek csak, és ezek is függenek attól, milyen időszakban történik a rendelés, és milyen nagy a távolság köztünk és az étterem között.
Tudom, hogy éppen azért rendel házhoz az ember, mert nincs otthon pont olyan alapanyag, amire szükség lenne, fáradt, nincs kedve tésztát nyújtani, és végképp nem akar mosogatni. Mindezek ellenére elég egyszer összedobni házilag, fél óra munkával a megkívánt ételt, kiszámolni, mennyit spóroltam, megállapítani, hogy az én, saját verzióm sokkal jobb, nem is vette át a papírdoboz ízét, sőt, abban a 30 percben nem is éreztem olyan zsibbasztónak a stresszt, mint a gép előtt ülve – szóval hogy megérte. Én sem voltam azelőtt ennyire okos, de a nagy család, nagy étvágyú gyerekek és a drágulás mellett praktikussá és takarékossá kellett válnom.

Az egyik kulcsmomentum itt a tervezés, de ez egyben a legnehezebb is: már bevásárláskor gondolni olyan napokra, estékre, ebédidőkre, amikor előre megjósolható módon ránk fog törni a vágy egy pirított tésztára, pizzára vagy gíroszra, sőt, akár hamburgerre – mert a statisztikák szerint ezeket az ételeket rendeljük a leggyakrabban itthon. Mivel pizzát és hamburgert maximalista módon, mindenféle trükk és fortély segítségével mind egyre jobban és jobban igyekszem készíteni, saját magam ellen szólalok fel, amikor ugyanezek gyorsított verziójának elkészítésére biztatok mindenkit, aki spórolna, most mégis ezzel kísérleteztem. Mert néha elég a tökéletes helyett a simán nagyon jóra törekedni. Az angolnak erre külön kifejezése van: „takeout style”, tehát egy-egy étel gyorsított, kiszállítós verziója.

Kipróbáltam, milyen egy bevásárlással beiktatni a heti rutinba három tipikus rendelős fogást úgy, hogy ne teljen sokkal több időbe, míg amúgy a futár megérkezne.

A megszokott eljárásokat felgyorsítottam, egyszerűsítettem, így mind belefért 30–60 aktív percbe. A pizza az egyetlen, amit sehogy sem lehet starttól a célig lehozni egy menetben, de 20 percnyi előkészítéssel az is megvan fél óra alatt. A trükk lényege a heti bevásárlásnál kezdődik: ha kapásból megveszek mindent vasárnap egy esetleges sietős pizzázáshoz, hamburgerezéshez, pad thaiozáshoz, máris könnyebb, gyorsabb, olcsóbb az egész.

Turbó pizza

Bár állítólag néha letaszítja a hamburger a trónról, a leggyakrabban házhoz rendelt étel a pizza. A kiszállítós pizza kihűl, újramelegítve nem jó, ráadásul a kicsapódó gőz hatására átveszi a doboz ízét. Még a legalapabb tésztával gyúrt házi is veri a szállított verziót. A kemencéből frissen, kitérők nélkül asztalra került változatokra természetesen ez nem igaz, ezek étteremben a legjobbak, de szállítás közben még a legcsúcsabbak is veszítenek az értékükből.

Tavaly kikísérleteztem a legjobb házi pizza technikáját, most megpróbáltam gyorsítani a folyamaton. Itt két verzió létezik. Vagy iszonyúan előrelátó vagyok, és már előző este begyúrom a tésztát csipetnyi élesztővel, ahogy azt a tavalyi folyamat is diktálja; vagy pedig, ha csak később jutott eszembe, hogy pizzára vágyom, az idő rövidülésével arányosan növelem az élesztő mennyiségét. A rövid érlelési időt remekül lehet ellensúlyozni a serpenyős trükkel, picivel több folyadékkal és melegebb sütővel.

A gyors pizzához jobb trükkösnek lenni – Fotó: Ács Bori / Telex
A gyors pizzához jobb trükkösnek lenni – Fotó: Ács Bori / Telex
Expressz pizza

Alapanyagok 5 db pizzához:

  • 350 gramm kézmeleg víz
  • 600 gramm liszt (00, kenyér- vagy rétes- és finomliszt keveréke 2:3 arányban)
  • egy zacskó (7 g porélesztő)
  • egy evőkanál olívaolaj
  • 20 gramm só

A feltétekhez

  • egy evőkanál olívaolaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 5 dl passzírozott paradicsom
  • egy evőkanál szárított oregánó
  • só, bors
  • 3 csomag mozzarella (250 grammos)

A lisztet tálba öntöm, hozzáadom a sót, az élesztőt, elkeverem, majd beleöntöm a langyos vizet is, és kézzel vagy dagasztógéppel legalább húsz percig dagasztom. Letakarom egy konyharuhával és egy zacskóval. A sütőt 50 fokosra felmelegítem, majd le is kapcsolom. Ide teszem kelni a tésztát. Amíg kel, előkészítem a pizzaszószt: az olajon melegíteni kezdem a felaprított fokhagymát, de épp csak, míg illatozni nem kezd, ekkor öntöm hozzá a paradicsomot, fűszerezem, és hagyom rotyogni körülbelül 10 percig.

Közben kiveszem a sütőből a tésztát, és öt részre osztom úgy, hogy levegőt közben lehetőleg nem nyomkodok ki belőle. A tésztadarabkákat letakarom.

A sütőt előmelegítem a maximumra.

Ha a sütő felmelegedett, fogok egy nagyon nehéz serpenyőt, a tűzhelyre teszem, és felforrósítom. Előkészítek egy tepsit, amibe el fog férni egy, a serpenyő méretével megegyező pizza. A kiadagolt tésztadarabokat egyenként, kézzel, nem sodrófával, kilapogatom kör alakúra. Óvatosan a serpenyőre teszem, addig sütöm, míg foltos nem lesz, majd megfordítom, a másik oldalát is megpirítom, és átteszem a tepsire. Megkenem paradicsomszósszal, rátépkedem a mozzarellát, és a sütőbe tolom. Ott épp addig sütöm, míg a sajt meg nem olvad.

Egy pizza alapanyagára így körülbelül 320 forintra jön ki. Ha teszünk rá sonkát, gombát, kukoricát, ananászt és bármi egyebet, amiért az olaszok kitiltanának minket az országból, az valamelyest feljebb viszi az összeget, de még így is bőven a 2500–5000 forintos rendelős pizzák alatt marad.

A hamburger is csak egy szendvics

Nyáron végigvettük, miket ajánlanak a legnagyobb hazai burgerkészítők azoknak, akik maximalista házi hamburgert szeretnének készíteni, milyen a legjobb buci, húspogácsa, szósz titka. Itt most nem ilyesmiről van szó, hanem a hirtelen vágy, kevés idő, kevés energia igényeinek az összeegyeztetéséről a költséghatékonysággal.

Itt is azé a szerencse, aki előrelátóan vásárol be a hétre, mert ha van kész buci, és van a fagyasztóban hús, akkor onnantól már csak fél óra választ el egy fapados hamburgertől. A kiegészítők úgyis teljesen egyediek, ki a csemegeuborkára, ki a salátára, más a sajtra esküszik, szóval bátran kerülhet bele az, ami épp van otthon. A zsemléket is simán le lehet fagyasztani, sőt, nem is kell feltétlenül ragaszkodni a bucihoz, sokáig volt nagy sláger a ciabattás és egyéb alternatív zsemlékkel készülő hamburger.

A költség nagyban függ a beszerzési helytől és az alapanyagok típusától, én most egy darab hamburgert egy belvárosi piacon beszerzett alapanyagokból 700 forintból hoztam ki, marhahússal, pékségben vásárolt zsömlével, kevés zöldséggel. Kiszállítós burgert lehet kapni 1000-től bármeddig növekvő összegért, az átlagár olyan 3000 forint körül mozog.

A hamburgert kísérő kötelező hasábburgonya titkait nemrég próbáltam megfejteni, kísérleteim során kiderült, hogy a sztenderd minőséghez érdemes a mirelit krumplik felé fordulni, hiszen az ipari hasábok is elősütéssel és hűtéssel készülnek. Az árrés persze itt is óriási.

Pad thai

Bár a statisztikák szerint a harmadik legnépszerűbb rendelt étel a gírosz, ez annyira utcai műfaj, hogy most saját kedvencemre ugrok, a pad thaira, ami, ha minden van hozzá a kamrában és a hűtőben, valóban fél óra alatt összedobható, és nemcsak olcsóbb, de milliószor jobb is házilag.

Sokáig nem értettem, mi az a furcsán ismerős íz, ami a fővárosi thai tésztákat összeköti, míg aztán kiderült, hogy a titkos összetevő a külföldi gasztrosajtóban nyílt titok: ketchup. Az édes-savanykás-sós szószt eredetileg tamarind paszta, szójaszósz, halszósz és némi cukor keveréke adja. Valóban egyszerűbb ketchupot nyomni a tésztára, de mivel ezekért az alapokért egyszer kell csak elmenni az itt említett boltok egyikébe, majd évekig elállnak és kitartanak, megéri kipróbálni, milyen észbontó összízt adnak. Rizstészta, szójaszósz már minden sarki vietnámi boltban van, konzerv babcsíra is, ezek is örökké elálló alapanyagok. Ez a klasszikus alap, de lehet cifrázni mindenféle zöldséggel, ami a hűtőben van, vagy húsmentesíteni tofuval.

Sok alapanyag, de gyorsabban elkészül, mint hogy kiérne a futár – Fotó: Ács Bori / Telex
Sok alapanyag, de gyorsabban elkészül, mint hogy kiérne a futár – Fotó: Ács Bori / Telex
Házi pad thai

Alapanyagok 4 adaghoz:

  • 250 gramm széles rizstészta
  • 250 gramm csirkemellfilé
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 fej vöröshagyma
  • egy csokor újhagyma zöldje
  • 100 gramm babcsíra
  • 3 tojás
  • A szószhoz:
  • egy evőkanál tamarind paszta 1 dl forró vízzel feloldva
  • két evőkanál világos szójaszósz
  • két evőkanál halszósz
  • egy evőkanál cukor

A tetejére:

  • 100 gramm tört földimogyoró
  • citrom/zöld citrom

A csirkemellet nagyon vékony csíkokra vágom, a hagymát felcsíkozom, a fokhagymát aprítom, az újhagymazöldet finomra vágom, a tojásokat kis tálba ütöm, és felverem. Egy lábosban két liter vizet forralok. Beledobom a rizstésztát, körülbelül két perc alatt megfőzöm, leszűröm, hideg vízzel átmosom. A szószhoz forró vízzel kikeverem a tamarindot, hozzáadom a szójaszószt és a halszószt, cukrozom.

Egy nagy, nehéz serpenyőben vagy wokban étolajat hevítek, megpirítom a csirkemellet, majd kiveszem, félreteszem. A wokba dobom a hagymákat, épp csak addig kevergetem, míg össze nem esnek, beleteszem a tésztát, átkeverem, folyamatos keverés mellett meglocsolom a szósszal, hozzáadom a csirkét, a csírát, újhagymát, majd ha felvette minden a szószt, félrekotrok mindent a serpenyő egyik felébe, a másikba öntöm a tojást, addig keverem, míg lágy rántotta nem lesz belőle, ekkor a tésztához forgatom.

Azonnal tálalom, kissé összetört mogyoróval, bármilyen friss zölddel a tetején, de ha ez utóbbi nincs kéznél, nem baj. Citromlevet is facsarok rá.

Egy adag alapanyagára: körülbelül 600 forint a rendelős 3000 körüliekhez képest.

Elkészítési ideje: maximum 30 perc.

Szupergyors palacsinta

A legmenőbb házhoz rendelhető édesség természetesen a palacsinta, amit semmilyen szempontból nem tud más népszerűségben felülmúlni. Palacsintát sütni pedig aztán tényleg időigényes és fárasztó dolog. Ebben az esetben nem is a pénzzel, hanem az idővel való spórolás az igazi tét, úgyhogy megnéztem, mi történik, ha az egyenként sütögetés szertartását, ami máskülönben vasárnaponként sokaknak boldogság lehet, megúszom azzal, hogy egyetlen, óriási palacsintát sütök. Nem én vagyok az első, akinek ez az eszébe jutott, a dutch baby nevű egyserpenyős palacsinta rég a net és az Instagram sztárja, annyira menőn fest, ahogy felduzzad a sütőben. Sokan német eredetűnek hiszik, mégis úgy tűnik, az amerikai praktikum és a Yorkshire pudding technológiájának találkozásaképp született.

Fotó: Ács Bori / Telex
Fotó: Ács Bori / Telex
Óriáspalacsinta

Alapanyagok 4 főre:

  • 4 tojás
  • 120 ml tej
  • egy csipet só
  • 70 gramm liszt
  • egy evőkanál cukor
  • 50 gramm vaj

A sütőt előmelegítem 200 fokon. A tojásokat tálba ütöm, a cukorral együtt alaposan felverem, jó habosra, hozzáöntöm a tejet, majd folytonos keverés mellett hozzáadom a lisztet és a sót. Egy körülbelül 30 centiméteres, hőálló nyelű serpenyőt, tálat, edényt veszek elő, beleteszem a vajat, és a sütőbe teszem, míg fel nem olvad. Kiveszem, beleöntöm a palacsintatésztát, és visszateszem a sütőbe. Körülbelül 20 perc alatt sül meg.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!