Magasabb fokozatra kapcsolt a gazdaság NER-telenítése, bár vannak még kivételek

Habár több példa is van arra, hogy a Tisza-kormány szembement a NER-es üzleti érdekekkel, arra is vannak példák az elmúlt hónapokból, hogy ezek az üzleti körök a kormányváltás óta állami megbízásokhoz jutottak.

Miért fontos ez? A Tisza Párt a NER-es visszaélések kivizsgálásának ígéretével és az elmúlt 16 évben tisztességtelen módon magánosított vagyonok visszaszerzésével kampányolva nyert választásokat áprilisban.

Alulnézet: hétfőn a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kizárta Mészáros Lőrinc áramhálózati cégét, az Opus Titászt az uniós pénzből megvalósuló hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból. Arra hivatkoztak, hogy a cég nem teljesítette az átláthatósági követelményeket. Az Opus Titász ezt vitatja, és jogorvoslatot kér.

Előzmények: nem az Opus Titász ügye az első konfrontáció a NER-es üzleti körök és az új kormány között:

• Eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábbi kormány által már kifizetett több mint 300 milliárd forintot a kivitelező Bayer Constructtól – ezt a múlt héten jelentette be a kormány. A Balázs Attila érdekeltségéhez tartozó cég a döntést vitatja, és jogi lépéseket tesz.
• A Balásy Gyulához kötődő Lounge-csoport ügyében büntetőeljárás indult, és sok állami üzletét is felmondták, július közepén például két nettó 75 milliárd forintos keretösszegű megállapodást, korábban pedig az augusztus 20-i programsorozatra vonatkozó szerződést is.
• Több ügyben is felülvizsgálatot jelentett be az új kormány, például a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónál, a mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat beruházásánál, a 4iG állami gigamegrendelésénél és az 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződésénél, a hulladékgazdálkodási-, a dohány- és a kaszinókoncesszióknál is.
• A kormány feljelentést tett az Eximbank négy hitele, köztük Tiborcz István egyik üzletének és a Duna Aszfalt afrikai projektjének ügyében, fideszes képviselő alapítványai, médiafigyelés, adattörlő kódok és egyházi közösség ügyében, továbbá Orbán Viktor közösségi médiás szerződései miatt.

Igen, de: az Átlátszó számolt be róla a múlt héten, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Vagyonkezelő Kft. nyerte el a GYSEV sínhegesztési feladatokra kiírt tenderét 300 millió forint értékben, amelyre egyedül jelentkezett. Vitézy Dávid ennek kapcsán arról posztolt, hogy nem tölti el örömmel, hogy egy Mészáros-érdekeltség nyert, de politikai alapon nem lehet tenderekből kizárni cégeket.

• Nem ez volt az egyetlen példa, hogy a választások óta NER-es cégek közbeszerzést nyertek: a veszprémi Petőfi Színház felújításának munkáját egy erősen NER-es kötődésű építőipari vállalat, a West Hungária Bau nyerte meg konzorciumban, a Mfor.hu pedig július elején írt egy másik NER-es építőipari cégről (Laterex Zrt.), ami a választások óta három tendert is nyert.

Mi várható? Ősz elejére várható, hogy ténylegesen megkezdi a működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) amelynek többek között a nagy állami szerződések és koncessziók felülvizsgálata, a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása lesz a feladata.