Veszprém mutathatja meg, milyen jövő vár a NER-es építőiparra

Közel 24 milliárd forintból újulhat meg a veszprémi Petőfi Színház. A fejlesztésre kiírt közbeszerzést egy erősen NER-es kötődésű építőipari vállalat nyerte már a választások után.

• Azóta a szerződést is aláírták, de a projekt még így is meghiúsulhat. A beruházásnak ugyanis csak az első – kisebb – ütemére van meg a pénz, a többire a kormánytól várnának forrást.
• A projekt érdekes tesztje lehet annak, hogy mi vár a hazai építőiparra a NER bukása után, maradnak-e a szektor csúcsán továbbra is az elmúlt években taroló Fidesz-közeli vállalatok.

Előzmények: a veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciója évekkel ezelőtt indult, és az első üteme mostanra le is zárult. Ennek keretében felújították az udvart, a volt zeneiskolát, illetve egy épületet, amely most a színház varrodájának ad otthont.

• Eddig is tudni lehetett azonban, hogy a munka ezzel nem ért véget, így a felújítás folytatására idén februárban közbeszerzést írtak ki. Ez a kör ráadásul jóval több munkát takar, mint az előző: a nyertesnek a kiírás szerint az épület külső-belső komplett építészeti rekonstrukcióját kellene megvalósítania.

Alulnézet: a közbeszerzésen négy pályázó is volt, ám ezek közül három ajánlatát is érvénytelenítették. Többségében azért, mert az érintett cégek nem, vagy nem megfelelően fizették meg az előírt 20 millió forintos ajánlati biztosítékot.

• A nagyszabású fejlesztést így végül egy olyan konzorcium nyerte el, amelynek tagja a – Tiborcz István közbeszerzéseken felhizlalt, botrányos közvilágítási vállalatát milliárdokért megvásároló – WHB-csoport legfontosabb vállalata.
• A közbeszerzési dokumentációban ráadásul alvállalkozóként feltűnik az a Magyar Építő Zrt. is, amely a Fidesz-kormányok idején több százmilliárd forint értékben nyert el állami megbízást Mészáros Lőrinc ZÁÉV nevű cégével közösen.

Számokban: a nyertes ajánlat 23,8 milliárd forint volt, és a felek ennyiről is kötöttek szerződést június elején.

Igen, de: a színháznak, illetve a fenntartó helyi önkormányzatnak nincs ennyi pénze a projektre, ezért a beruházást lényegében kettészedték.

• Az első ütemben 4 milliárd forintnyi munka valósulhat meg, amiből egyebek mellett egy új épületszárny is épül a színházhoz.
• A fejlesztés második, jóval nagyobb része akkor tud megvalósulni, ha ahhoz nagyjából 20 milliárd forint állami forrást kapnak. Porga Gyula, Veszprém polgármestere egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy erről „az önkormányzat lefolytatja a szükséges egyeztetéseket Magyarország kormányával”.

Felülnézet: az elmúlt másfél évtizedben az építőipar a NER-es járadékvadászat egyik legfontosabb terepe volt. Számos Fidesz-közeli milliárdos ebben a szektorban alapozta meg vagyonát a túlárazott állami megrendelésekkel.

• A következő évek egyik fontos kérdése, hogy mennyire uralta le kapacitásban is az építőipart a NER: meg lehet-e kerülni ezeket a cégeket, vagy nélkülük hasonló méretű, 10 milliárdos fejlesztéseket nem lehet megvalósítani.
• Mivel a NER-es építőiparban a zsíros állami megbízásokat elnyerő vállalatok gyakran nem is végeztek tényleges munkát, egyszerűen csak továbbpasszolták azt az alvállalkozóiknak, így meglepő lenne, ha ezt a réteget nem lehetne kiiktatni a rendszerből.
• Így viszont a veszprémi színházprojekt egyfajta első lakmuszpapír is lehet erre.