Akár egy Tisza-kormány számára is megmentheti az uniós pénzek egy részét a kormány trükkje

A kormány egy jogi kiskapu segítségével próbálja menteni a helyreállítási alapból (RRF) korrupciós és jogállamisági problémák miatt zárolt források jelentős részét, ám ez végső soron valószínűleg csak akkor járhat sikerrel, ha a Fidesz jelentős fordulatot hajt végre, vagy az ellenzék győz jövőre.

• A helyreállítási forrásokból (RRF) 1600 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére csoportosítana át, hogy a pénz így „teljesített projektnek” számítson. Magyar civil szervezetek jelentése (pdf) és a Portfolio.hu cikke szerint ez a húzás lengyel példán alapul, ott azonban a kiskapun csak reformok végrehajtása után lehetett átsétálni.

Igen, de: a kérelmet egyrészt el kellene fogadnia az Európai Bizottságnak, másrészt csak akkor vezetne a pénzek felhasználhatóságához, ha a kormány teljesítené a még hátralévő „szupermérföldköveket”, például érdemi korrupcióellenes, a közbeszerzési versenyt és az átláthatóságot erősítő intézkedésekkel.

• Erre eddig a Fidesz nem mutatott túl sok hajlandóságot, de nem kizárt, hogy egy esetleges újabb választási győzelem után ez megváltozik. A Tisza Pártnak viszont az egyik legfontosabb ígérete az uniós pénzek „hazahozatala”.
• A lépés jelentősége, hogy ezzel elvileg ki lehetne tolni az RRF forrásainak egyébként jövő augusztusban lejáró felhasználási idejét.

Tágabb kontextus: a napokban az is felmerült, hogy akár újabb uniós pénzek (pontosabban hitelek) is veszélybe kerülhetnek.

• A 17,4 milliárd eurós (6700 milliárd forintos) védelmi hitel (SAFE) is a jogállamisági feltételességi eljárás hatálya alá kerülhet – erről beszélt hétfőn az Európai Bizottság költségvetési és csalás elleni biztosa egy parlamenti meghallgatáson, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány által igényelt forrás kifizetése is bizonytalanná válhat, írta a Telex.

Mi várható? Az uniós biztos szerint egyelőre elemzik a hitel igénylésére vonatkozó terveket, és januárban derülhetnek ki további részletek.

• Eközben az év végén újabb egymilliárd eurónyi befagyasztott uniós támogatást veszíthet el az ország az úgynevezett n+2 szabály alapján. Ennek az a lényege, hogy a lekötött, de két éven belül el nem költött uniós források végleg elvesznek.
• Magyarország 2023-ban is írt ki olyan fejlesztési programokat, amik befagyasztott uniós forrásokat érintettek. Mivel a jogállamisági eljárás nem zárult le, ezt a pénzt Magyarország idén is elbukhatja, ahogy azt az Európai Bizottság októberben megerősítette a Telexnek (ahogy tavaly is elbukta, az uniós testület októberi válasza azt is tisztázta, hogyan vonták le).

Mit mondanak ők? Nem fogadja el Magyarország a legújabb uniós migrációs paktumot – erről posztolt Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.

• A miniszterelnök egy tavaly elfogadott uniós szabályra utalt, amely alapján 2026 júniusa óta a migrációs nyomás alatt álló országok segítséget kapnak más tagállamoktól (pénz, technikai támogatás vagy menedékkérők átvétele formájában). Hosszabb távon a szabály be nem tartásával a kormány bírságot kockáztat, amelyet az uniós forrásokból vonnának le.
• Az EU Bíróságának 2024-es ítélete alapján Magyarország már jelenleg is napi egymillió eurónyi büntetést kellene fizetnie, de nem szokott, ezért fokozatosan, kamattal együtt levonják a kifizetésekből. Többek között azért született az ítélet, mert a magyar hatóságok nem bíráltak el egyes menedékkérelmeket. A büntetés miatt a nyáron a magyar állam beperelte a bíróságot.