Digitális oktatás a végeken

2021. szeptember 26. – 17:20

frissítve

Digitális oktatás a végeken
Nikolasz és Csabi a Borsod megyei Farkaslyukon biciklizik két tanóra között – Fotó: Stiller Ákos

Másolás

Vágólapra másolva

A jobb helyzetű családoknak is rengeteg bosszúságot és nehézséget okozott a digitális oktatásra átállás a pandémia alatt. Stiller Ákos fotósorozata azt mutatja be, hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal a tanyavilágban és a leszakadó kistelepüléseken. Itt gyakran az alapvető feltételek is hiányoztak, hogy a gyerekek be tudjanak kapcsolódni a távoktatásba, sok helyen a családnak nem volt számítógépe és internet-hozzáférése sem. Ilyen körülmények között emberfeletti teljesítményre volt szükség a diákoktól, hogy le tudjanak érettségizni. Egyetlen előnye volt az otthoni tanulásnak: legalább nem kellett nap mint nap órákat buszozni az iskolába.

A koronavírus-járvány alatt új kihívással kellett megbirkózniuk a diákoknak és a pedagógusoknak: a digitális oktatással. Nem mindenhol volt zökkenőmentes az átállás, rengeteg bosszúság, előre nem látott nehézség és technikai probléma kísérte a távoktatás bevezetését. Sokszor a budapesti, jobb módú családok is csak komoly nehézségek árán tudtak megbirkózni a helyzettel, az ország szegényebb részein azonban szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a digitális oktatás.


Ezt mutatja be a National Geographic pályázatára készített fotósorozatában a többszörös Magyar Sajtófotó-díjas Stiller Ákos szabadúszó fotóriporter. A pályázatot kifejezetten azért írták ki, hogy a pandémia hatásait, következményeit feldolgozó tudósítások szülessenek. Az elkészült anyagok bárhol publikálhatók, így most a Telexen is látható egy válogatás Stiller fotóiból. Stiller hosszú évekig a HVG fotóriportere volt, egy ideje szabadúszó, és olyan nagy nevű újságoknak, médiumoknak dolgozik, mint a National Geographic, a New York Times, a CNN, a Spiegel, vagy a Washington Post.


Azért ezt a témát választotta, mert ez olyan aspektusa a járványnak, amire kevesen gondolnának, kevésbé került előtérbe, hogy hogyan küzdöttek meg a távoktatással azok a hátrányos helyzetű családok, amelyeknek számítógépük és internetük sincs. Egyszerre örült, hogy elnyerte a pályázatot, és szorongott, mert úgy érezte, muszáj lesz nagyon jó anyagot összeraknia. Stillertől nem idegenek a társadalmi témák, korábban fotózta a magyarországi tanyavilágot, foglalkozott a romák vallásosságával és az alkoholfogyasztás árnyoldalaival.


„Ha az életet egy versenyként fogjuk, akkor nem mindenki ugyanarról a rajtkockáról indul, rengeteget számít a lakhely és a szülők anyagi helyzete. Az oktatás lenne az az eszköz, aminek segítségével le lehetne dolgozni ezeket a lemaradásokat”, magyarázta. Ehhez képest azzal szembesült a fotósorozat készítése során, a digitális oktatás csak további növeli ezeket a hátrányokat. Ami azért is elkeserítő, mert a sorozatban szereplő diákok közül néhányan kifejezetten jó tanulók, osztályelsők is vannak köztük, és számukra a tanulás jelenti az egyetlen kitörési lehetőséget a szegénységből. „Lenne még tennivalója az államnak” – tette hozzá.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

Lics Imre idén érettségizett, mérnöknek készül.

Voltak persze pozitív sztorik is, az egyik ilyen Lics Imréé. A fiatal fiú a nyársapáti tanyavilágban él családjával, tavaly végigdolgozta a nyarat, hogy az így megkeresett pénzből laptopot és mobilnetet tudjon venni magának. Az az álma, hogy mérnök legyen, és erre minden esélye is megvan. Azért fogta meg Imre története a fotóst, mert szerinte jól példázza, hogy a hozzá hasonló hátrányos helyzetű gyerekeknek mennyivel többet kell dolgozniuk azért, hogy eljussanak az érettségiig.

Nem tudni, hogy a negyedik hullám alatt is lesz-e távoktatás, egyelőre nincsenek arról hírek, hogy ilyesmit tervezne a kormány. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően az idei tanévben nem kell számítani digitális átállásra. A járványadatok eközben napról napra romlanak, és több iskolából is hallani koronavírusos esetekről, van, ahol a maszkviselést is kötelezővé tették.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos



Kígyós Ilona Hencidán, egy apró faluban él szüleivel, egy művészeti iskolában tanul.

A fotók január és május között készültek, különböző helyszíneken, tanyán, szegregátumban, leszakadó kistelepülésen élő családokat keresett fel, vagyis olyan helyeket, ahol egyébként is probléma a megfelelő színvonalú oktatáshoz való hozzájutás. Nem volt könnyű dolga, a harmadik hullám berobbanása miatt bizonytalanná vált, kihez tud eljutni. Az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítványon keresztül került kapcsolatba érintett családokkal. Közülük többen az alapítványtól kaptak informatikai eszközöket, és a gyerek egy része hozzájuk járt tanodai foglalkozásokra.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

A kilencedikes Spolnyik Patríciának a barátai hiányoztak legjobban, akikkel nem találkozhatott a távoktatás alatt.

A végzős Beri Dominika mezősasi otthona előtt. Neki nagy könnyebbség volt, hogy a távoktatás alatt nem kellett órákat buszoznia.

Szívesen megosztották történeteiket a családok, mert úgy érezték, hogy egy nagyon nehéz helyzetben kell helytállniuk, nagyrészt egyedül, és nem kéne, hogy ez így legyen. Nem az államra vagy a kormányra voltak mérgesek, hanem magára az elhúzódó járványhelyzetre. Volt, ahol tudott az iskola segíteni és eszközöket adni a hátrányos helyzetű gyerekeknek, de sokszor ez is kevés volt. A 1200 fős Hajdú-Bihar megyei Hencidán él Kígyós Ilona, egy művészeti iskolában tanul a közeli városban. Szülei fontosnak tartják, hogy tanuljon, ezért szerény anyagi lehetőségeik ellenére valahogy összeszedtek annyit pénzt, hogy vegyenek neki egy laptopot. Így sem volt tökéletes a digitális oktatás, sok óra elmaradt, vagy kevésbé voltak színvonalasak, mint élőben.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

A negyedikes Fekete Hanna és az első osztályos Fekete Tünde apjuk segítségével kapcsolódnak be a digitális oktatásba.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

A hatodikos Vadász Barbi a tanulmányi eredményeiért kapott elismeréssel komádi otthonuk kertjében.

Olyan családnál is járt Stiller, amelynél nemhogy az internetelérhetőség, de még az sem volt magától értetődő, hogy legyen áram. Más szegényebb családoknál az okozott gondot, hogy rájuk nem vonatkozott a kikapcsolási moratórium, mert feltöltőkártyás rendszerben működött náluk az áramszolgáltatás. Az internet szintén probléma volt: sok helyen csak műholdas internet van, ami rossz idő esetén nem is működik, vagy nagyon lassú. A kormány ugyan ingyenes internet-hozzáféréssel próbálta segíteni a diákokat, de pont a leginkább rászoruló családok maradtak ki a kedvezményből, mert sok helyen nincs vezetékes internet, a mobilinternetről pedig nincs szó a rendeletben. Egy tavalyi felmérés szerint a 10. évfolyamosok 12 százaléka nem tud érdemben részt venni a digitális oktatásban. Az ország szegényebb részein, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a diákok egyharmadához nem vagy csak erősen korlátozottan juthat el az online távoktatás, míg Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány egytized volt. A Biharkeresztesen élő Horváth család a legolcsóbb internetcsomagot engedhette meg magának, emiatt a 13 éves Kira gyakran nem tudott becsatlakozni a tanórákba.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

Horváth Kira az Igazgyöngy Alapítványtól kapott laptopon próbál csatlakozni az online tanórához.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

A 17 éves Lics Rebeka kislányával a távoktatásban megtartott irodalomóra közben.

Ehhez jön az eszközkérdés; ahol több gyerek van, egy laptop nem is feltétlenül volt elég, hogy mindannyian be tudjanak kapcsolódni a digitális oktatásba. Harkály Ágnes egyedül neveli két unokáját a Borsod megyei Farkaslyukon, Nikolaszt és Csabit. Csak egyiküknek van okostelefonja, azzal fotózták le az elkészült leckéjüket, és küldték el Messengeren a tanárnak. Az egykor virágzó bányásztelepülés Stiller Ákos egyik korábbi munkájában is szerepel, a bánya és a környező gyárak bezárása miatt mára óriási a szegénység és a munkanélküliség a faluban.

A családokkal beszélgetve az is kiderült számára, milyen fontos szerepe van egy jó pedagógusnak, aki nemcsak leadja a tananyagot a gyerekeknek, hanem képes motiválni is őket, főleg egy ilyen helyzetben, mondta Stiller Ákos. Nem mindegyik szülőnek vannak meg a képességei ahhoz, hogy leüljön a gyerekével átvenni a tananyagot, kompenzálva a digitális oktatás hiányosságait. A kisebb gyerekeknél az sem magától értetődő, hogy egyedül használják a különböző online oktatási platformokat, a szülők nem is tehetik meg sokszor, hogy ott legyenek mellettük, hiszen dolgozniuk kellett napközben. A negyedikes Fekete Hanna és az első osztályos Fekete Tünde szülei ezt úgy oldották meg, hogy felváltva maradtak otthon velük, hogy segítsenek nekik az online órákhoz való csatlakozásban, a lassú internet miatt ugyanis ez nem mindig ment könnyen.

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

Kristóf az Igazgyöngy Alapítvány tanodájában tanul az emberi csontokról a Hajdú-Bihar megyei Toldon.

Azért voltak előnyei is a távoktatásnak, még ha nem is sok. Azok a diákok jártak jól az otthoni tanulással, akik többórányi utazásra laktak az iskolától. Beri Dominika, az Igazgyöngy Alapítvány ösztöndíjasa Mezősason él, de az onnan 50 kilométerre lévő Debrecenbe járt gimnáziumba. A járvány berobbanása előtt minden nap hajnali 4-kor kelt, hogy beérjen busszal a tanítás kezdetére. A digitális oktatással 3-4 órányi utazást spórolt meg, a felszabaduló időt arra használta, hogy érettségi vizsgákra készüljön. Idén volt végzős a lány, a jogi karra jelentkezett. Dominika egy korábbi cikkünkben is szerepelt, akkor arról mesélt, hogy volt olyan nap, amikor szinte le sem tudott feküdni aludni, máris indulnia kellett vissza az iskolába. Egyszer annyira kimerült a nagy hajtástól, hogy kórházba is került. „Az, hogy végre nem 2-3 órákat aludtam, nekem elmondhatatlan felüdülés volt.” Az egyik fotón őt láthatjuk, ahogy reggel 5 órakor már a buszon ül, úton az érettségire. „Minden jót elvett tőlünk a járvány, ami az iskolában van: a barátokat, a szalagavatót, a ballagást, ami egy tinédzser életének fénypontja lehet.”

Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

Beri Dominika a Debrecenbe tartó reggeli buszon, útban az érettségire.

Szöveg: Mizsur András; képszerkesztő: Barakonyi Szabolcs

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!