Ébresztőt kinyomni, csipákat álmosan kidörzsölni, kávét felrakni főni. Bizonyára sokak által ismert reggeli rutinról van szó, és az sem véletlen, hogy a boomer mémek fele azt a mondanivalót cifrázza, hogy „ne szólj hozzám, amíg nem ittam meg a reggeli KV-t 🤣🤣🤣” (a másik fele azt, hogy feleség/férj ilyen: rossz). Az utóbbi években viszont egyre népszerűbb az elmélet, hogy a reggeli kávét másfél-két órával a felkelés után kell meginni, mert így el lehet kerülni a délután beütő kínzó fáradtságot, és még aludni is jobban fogunk. Sok ember esküszik a módszerre, és van is benne némi igazság,
azt azonban egyelőre semmi nem támasztja alá, hogy a felkelés utáni egyből kávézás rossz hatással lenne a szervezetünkre, így inkább preferencia kérdése a dolog.
A reggeli kávézás eltolásának ötlete egy Andrew Huberman nevű neurobiológustól származik, aki először egy 2022 decemberében közzétett podcastban beszélt a későbbi koffeinbevitel jótékony hatásairól. Ahogy azt Huberman is elmondta, a koffein úgy hat, hogy megakadályozza az adenozin nevű vegyületet a munkája elvégzésében, vagyis abban, hogy különböző receptorokhoz kapcsolódva fáradtságérzetet keltsen. A koffein viszont annyira hasonlít hozzá, hogy simán át tudja venni a helyét, ezzel elodázva a fáradtságérzet megjelenését.
A koffein viszont nem szívódik fel azonnal, nagyjából 20-30 perc kell ahhoz, hogy elkezdje érezni a hatását az ember – ezért működik az úgynevezett coffee nap, azaz a kávészundi, aminek a lényege, hogy az ember felhajt egy csésze kávét, aztán azonnal ledől aludni fél órára, és amikor felkel, egyszerre üt be az alvás utáni kipihentség és a koffein. Az, hogy a koffein meddig hat, teljesen emberfüggő, de az biztos, hogy ha valaki sok kávét iszik, annál szép lassan kialakul a koffeinrezisztencia, és egyre többet kell kávéznia. És bár a kávé fizikai függőséget nem alakít ki, a megvonása tényleg vezethet fejfájáshoz, ahogy azt ebben a cikkünkben is írtuk.
Mindezek alapján ránézésre abszolút van értelme Huberman elméletének. Első körben azért, mert az alvással az adenozin mennyisége is csökken az agyunkban, így nyilvánvalóan felkelés után a legalacsonyabb a vegyület jelenléte. Emellett azért is hasznos lehet eltolni a kávézást, mert így tovább tart a hatása, és meg lehet úszni a kora délutáni nihilt anélkül, hogy még egy kávét inna az ember. Huberman azt mondja, érdemes a testünknek időt hagyni arra, hogy magától felébredjen, és pumpálja fel a kortizolszintet, amibe a koffein amúgy szerinte belepiszkálna.
Ez utóbbi az a pont, ahol elkezd billegni az elmélet. A New York Times által megkérdezett szakértők szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az azonnali kávézásnak bármilyen negatív hatása lenne a kortizolszintre vagy a testünk természetes ébredési ciklusára. A koffein és a kortizol viszonyát nem sok tanulmány vizsgálta eddig, de az a kevés, ami igen – például ez, vagy ez –, nem talált számottevő összefüggést a kortizolszint és a koffeinbevitel között. Az is kiderült, hogy az alvási ciklust befolyásoló melatonin termelődésére sincs negatív hatással a kávézás.
A New York Timesnak nyilatkozó szakértők azt is hozzátették, hogy rengeteg ember nem alszik eleget, ám ha valakinek ennek ellenére is egyből százszázalékosan bevethetőnek kell lennie reggel – például egy orvosnak –, annak különösen fontos, hogy ne tolja el a kávézást. Hasonló a helyzet akkor is, ha valaki reggelente végez keményebb edzéseket, de ezt Huberman is kivételként említette a podcastban. A tanulság tehát nagyjából az, hogy
vannak bizonyos előnyei annak, ha az ember kicsit később kávézik, de a tudomány mai állása szerint attól sem lesz baja, ha ébredés után félálomban a konyhába csoszogva már nyúl is a kotyogósért.
Ebben az esetben amúgy az is teljesen rendben van, ha délután megiszik még egy kávét, hogy átlendüljön a holtponton, csak arra érdemes figyelni, hogy hat órával lefekvés előtt már inkább hanyagolja a dolgot, ha jól akar aludni. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy folyamatos kávéutánpótlás nélkül nem tud funkcionálni, az jobban teszi, ha meglátogat egy alvásszakértőt, hogy kiderítse, nincs-e valamilyen ezzel kapcsolatos betegsége.
A módjával fogyasztott kávé ráadásul nemcsak azért jó, mert elodázza az álmosságot, hanem azért is, mert csökkentheti a bélrák kiújulásának esélyét és covidos is kisebb eséllyel lesz az, aki rendszeresen issza. A jól megszokott reggeli kávézós rituálé pedig önmagában is boldoggá teheti az embert.
