Így működik a koffein, avagy érdemes meggondolni a hatodik csésze kávét

2021. március 16. – 05:09

frissítve

Így működik a koffein, avagy érdemes meggondolni a hatodik csésze kávét
Fotó: Dan Douglas / Superveillance / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Sok százmillióan kezdik a napot koffeinnel, és sokak számára nélkülözhetetlen, hogy ha nem is feltétlenül jól, de legalább elinduljon a nap. Van, aki tea-, és van, aki kávépárti, de egy dologban a legtöbben egyetértenek: jól tud esni a leforrázott növénylé.

Az italokban található koffein alapvetően keserű, szagtalan, és önmagában nem rendelkezik jelentős tápértékkel. Bár a kávé és a tea a két legnépszerűbb koffeinbeviteli módszer, kapható még például energiaitalokban, étrend-kiegészítőként, valamint több gyógyszerben is megtalálható. A szer elég hatékony, már kis dózisban is érezhető, és ha az ember mértékkel fogyasztja, akkor több pozitív hatása is lehet a szervezetre.

Kezdjük a legalapvetőbbel, hogy felébredünk tőle. De miért? Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell ismerkednünk az adenozin nevű vegyülettel. Ennek származékai a természetben gyakran előfordulnak, de az emberi szervezetben is fontos szerepe van: fáradtságérzetet kelt. Az agyunk folyamatosan átver minket, hogy olyan dolgokat csináljunk, amire szükségünk van, de nincs hozzá kedvünk (például ha a kedvenc ételünkből sokat eszünk, egy idő után már nem fogjuk kívánni, mert a szervezetünknek más tápanyagokra van szüksége). Lenne jobb dolgunk, mint aludni, de sajnos néha pihennünk is kell, ezért amikor fizikailag vagy mentálisan megerőltetjük magunkat, a testünk elkezd adenozint termelni.

Mikor az adenozin rácsatlakozik az A1-es receptorokra, az izmaink elkezdenek ellazulni, és egyre álmosabbak leszünk. Ha emellett az A2A-s receptorba is beül, akkor a dopamin felszabadulását is megnehezíti. Alvás közben az adenozin felszívódik, így újult energiával indulhat a nap (már ha nem három órát aludtunk).

A koffein azonban nagyon hasonlít az adenozinra, így tök jól beleillik az A1-es és az A2A-s receptorokba. Egy 2,5 decis reggeli kávéban átlagosan nagyjából 100 mg koffein található, és az ajánlott maximális mennyiség nagyjából 400 mg (persze ez emberfüggő). A kávéban található koffein nagyjából egy órán belül felszívódik a vékonybélben, így viszonylag hamar elkezd beülni az adenozinra váró receptorokba (valójában nem csatlakozik a receptorokhoz, inkább csak elállja az adenozin útját). A vérben található koffein koncentrációja két órán belül tetőzik, kora estére a reggeli koffein szinte teljesen kiürül a szervezetből, így az adenozin elfoglalhatja méltó helyét a receptorokban. Alvás közben felszívódik, és másnap reggel minden indul elölről.

Tea vagy kávé?

A baj csak az, hogy a szervezetünk kiszúrja, hogy át akarjuk verni, ezért ahogy rendszeresen koffeint fogyasztunk, szépen lassan kiépül a koffeinrezisztencia. Ezért lehet az, hogy egy idő után egy kávé már nem lesz elég, és a kezdeti energialöket helyett a reggeli kávé sokaknak már csak a túléléshez elég. Hasonló történik az élvezettel is. A legelső kávé után sokan felszabadultságról, vidámságról, esetleg eufóriáról számolnak be, de ahogy telnek a reggelek, a dopamintermelés csökken.

Eddig minden nagyon jól hangzik, úgyhogy lássuk, milyen negatív hatásai vannak a koffeinnek. Ahogy az ember szervezete hozzászokik, egyre többre van szükség, hogy elérjük ugyanazt a hatást. Emiatt kialakulhatnak elvonási tünetek (fejfájás, ingerlékenység, izomfájdalom). Emellett a túl sok koffein zavartsághoz, fejfájáshoz, gyorsuló szívveréshez, gyomorégéshez, hányingerhez, hasmenéshez, gyakori vizeléshez, magasabb vérnyomáshoz és idegességhez vezethet. A koffein megnehezíti a kalcium feloldódását, így növelheti a csontritkulás esélyét. Ha egy nő túl sok koffeint fogyaszt, akkor előfordulhat, hogy nehezebben esik teherbe, terhesség során pedig elvetéléshez és fejlődési rendellenességhez vezethet.

Azért minden rosszban van valami jó, de hogy pontosan mi is, az a koffeinnél nagyban függ attól, hogy miként jut a szervezetünkbe.

Egy 2,5 decis bögre kávéban több koffein van, mint ugyanannyi fekete teában (47 mg). Kutatások szerint a rendszeres, de nem túlzott koffeinbevitel csökkenti bizonyos krónikus betegségek kialakulásának esélyét, növeli a sportteljesítményt, javítja a közérzetet és a koncentrációs készséget.

Emellett mindkét ital tele van antioxidánsokkal. Laborban végzett kísérletek alapján a teában található teaflavin és tearubigin meggátolták a tüdő- és vastagbél rákos sejtek burjánzását. Ez nem jelenti azt, hogy a tea egy rákgyógyszer, de nem egy rossz hír. Hasonló eredmények születtek leukémiás sejtekkel, de még több vizsgálatra van szükség a területen.

A teában és kávéban lévő antioxidánsok közül több is rákgátlónak tűnik, de a szívnek és az érrendszernek is jót tesznek. Egy tíz éven át tartó kutatás szerint napi nagyjából 1 liter feketetea 21 százalékkal, egy másik, hasonló vizsgálat szerint pedig 1,2 liter kávé 23 százalékkal csökkentette a stroke esélyét. Az 1,2 liter kávé viszont már meghaladja a napi 400 mg ajánlott maximális koffeinbeviteli értéket.

A két ital egészen máshogy fejti ki a hatását. A kávéban található koffein hamar bekerül a véráramba, így ad egy gyors löketet. A tea ezzel szemben a koffein mellett tartalmaz L-teanint is, ami inkább megnyugtatja az agyat, mint felpörgeti. A tea miatt ezért nem is alakul ki az a feszültség, mint kávéiváskor, viszont cserébe sokkal lassabban is érezzük meg a hatását. Cserébe nehezebb rászokni, így az elvonási tünetek is sokkal ritkábban jönnek elő.

Azt, hogy mitől függ, hogy mekkora löketet ad egy kávé vagy egy tea (és azt, hogy miért van pont fordítva, mint ahogy az ember gondolná), ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tehát a kávénak és a teának rengeteg pozitív hatása van a szervezetünkre, de pont ezért vigyázni is kell, mert a koffeinnek ára van. Szerencsére viszonylag magas az ajánlott napi maximális beviteli érték, így viszonylag biztonságosak. Azt azonban már érdemes végiggondolni, hogy vajon biztos szükségünk van-e az ötödik háromdecis kávénkra este fél kilenckor.