A gyerekek fogantatását általában viszonylag egyszerű dolognak képzeljük: kell hozzá egy nő, egy férfi, az ő ivarszerveik, illetve hogy ezek találkozzanak, aztán egy kis szerencsével a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, és ha minden jól megy, nagyjából kilenc hónap után megszületik a baba, esetleg babák. Ez a legtöbbször a gyakorlatban is így működik, de előfordulhatnak ennél jóval komplikáltabb forgatókönyvek is. Példaként elég felidéznünk a hírt az amerikai nőről, akinek egy ritka rendellenesség miatt két méhe van, és miután szült három hagyományosan megfogant gyereket, a negyedik terhessége alkalmával ikrei fogantak, de úgy, hogy mindkét méhéből született egy-egy gyereke ugyanattól az apától.
Elsőre fölöslegesnek tűnhet az „ugyanattól az apától” kitétel, hiszen a nekik otthont adó méhek számától függetlenül az ikreknek nyilván mindig ugyanaz az apjuk, nem?
Nos, nem!
Kezdjük az alapoktól. Kicsit leegyszerűsítve a leggyakrabban az alábbiak szerint alakulhat egy egészséges terhesség a résztvevők száma és összetétele szerint:
- Ha egy hímivarsejt megtermékenyít egy petesejtet, és abból lesz egy gyerek, az sima ügy, ez a klasszikus terhesség.
- Ha egy hímivarsejt megtermékenyít egy petesejtet, de az kettéválik, és mindkettőből zigóta, majd magzat fejlődik, abból lesznek az egypetéjű ikrek.
- Ha két (vagy több) különböző hímivarsejt megtermékenyít két (vagy több) különböző petesejtet, abból lesznek a kétpetéjű (vagy többszörös) ikrek. Ilyen akkor fordulhat elő, ha a nőnél hiperovuláció történik, azaz egy adott ciklusban a szokásos egy helyett több érett petesejt lökődik ki a petefészkéből.
Kétpetéjű ikrek azonban úgy is foganhatnak, hogy a két különböző hímivarsejt két különböző alkalommal termékenyíti meg a maga petesejtjét. Ezt szép magyar szóval szuperfekundációnak hívják, és az egyik fajtája, amikor ugyanaz a férfi szolgáltatja a különböző hímivarsejteket, csak épp különböző együttlétek során. Ez valószínűleg elég gyakori, csak éppen nem nagyon kimutatható.
Nem úgy a másik eset, amely még szebb magyar kifejezéssel a heteropaternális szuperfekundáció: amikor két különböző férfi hímivarsejtje ugyanabban a menstruációs ciklusban megtermékenyíti ugyanannak a nőnek egy-egy petesejtjét, és ebből születnek kétpetéjű ikrek – gyakorlatilag ikerféltestvérek. Ez azonban elég ritka, 2020-ban például világszerte csak 19 ilyen esetet jegyeztek fel. A valós gyakoriság megbecsülését azonban nehezíti, hogy az ikrek féltestvérségére jellemzően csak akkor derül fény, ha megkérdőjeleződik az apjuk személye, ezért DNS-vizsgálatnak vetik alá őket.
Egypetéjű ikreknél egyébként a genetikai egyezés 100 százalékos, az egy apától származó kétpetéjű ikreknél 50 százalékos (akárcsak a sima édestestvéreknél), a különböző apáktól származóaknál pedig 25 százalékos (akárcsak a sima féltestvéreknél).
Nem csak a különböző apák komplikálhatják az ikrek genetikáját, ezen kívül is előfordulnak még különleges esetek:
- Különböző rasszú szülők gyerekeként fogant kétpetéjű ikreknél könnyen előfordulhat, hogy a gyerekek is különböző bőrszínűek lesznek.
- Bár az egypetéjű ikrek genetikailag alapesetben teljesen azonosak, extrém ritka esetben előfordulhat, hogy különböző neműek lesznek. Ennek az oka mindig valamilyen kromoszóma-rendellenesség, és gyakran kétpetéjűnek nézik miatta az érintett ikreket.
- Még ennél is ritkábban előfordulhat, hogy egypetéjű ikreknél nagyobb genetikai eltérés alakul ki, mert ugyanazt a petesejtet egyszerre két hímivarsejt termékenyíti meg. Ilyen esetből 2019-ig mindössze kettőt jelentettek. A másodikat vizsgáló tanulmány arra jutott, hogy az ikreknek az anyai génjeik 100 százalékban megegyeztek, de az apai génjeiknek csak a 78 százalékuk volt közös.
És ha már bevezettük a szuperfekundációt, jegyezzük meg, hogy létezik olyan is, hogy szuperfetáció, még ha ikrekhez nincs is köze. Ezt arra az esetre használják, amikor egy már terhes nő egy másik ciklusban újra teherbe esik. Ez azonban még a ritka terhességi fajták között is nagyon ritka, mert a terhesség során a szervezet igyekszik elnyomni az ovulációt. Épp ezért, bár vannak feljegyzett esetek, a nehéz bizonyíthatóság miatt a mai napig vitatott ez a jelenség.