2021. november 22. – 06:56
Biztosan mindenki találkozott azzal a rendkívül irritáló jelenséggel, hogy a világ angolszász országaiban teljesen más mértékegységeket alkalmaznak, mint mindenhol máshol. Gallon, mérföld, láb és még lehetne sorolni azt az európaiak számára értelmezhetetlen mértékegységeket, amelyeket látva az ember idegből írja be Google-be az átváltóprogramot. Azt azonban csak kevesek tudják, hogy maga Thomas Jefferson egykori amerikai elnök volt az, aki szeretett volna átállni a metrikus rendszerre az Egyesült Államokban, de ez végül a fránya karibi kalózok miatt meghiúsult.
Az NPR szedte össze egy szép részletes cikkben, miért is választották az amerikaiak az angol rendszert a metrikus helyett. Az 1700-as években államonként változott a mértékegység Amerikában, ami eléggé megnehezítette a belföldi kereskedelmet. Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke 1790-ben lett az ország első külügyminisztere, és elhatározta, hogy változtat ezen az áldatlan állapoton. Felvette a kapcsolatot Franciaországgal, ahol éppen a szárnyait bontogatta az egységes, metrikus mértékegységrendszer. A franciák egy Joseph Dombay nevű tudóst küldtek Amerikába az átállást segíteni, ő útnak is indult egy kis táskával, benne a metrikus rendszer Szent Gráljával, a sztenderd 1 kilogrammos súllyal, illetve az 1 méter pontos hosszával. Dombay azonban sosem érkezett meg Amerikába.
A tudóst szállító hajó ugyanis hatalmas viharba került az Atlanti-óceánon, és elsodródott egészen a Karib-tengerig. Ahol nem mások várták, mint a brit birodalom támogatását élvező kalózok. El is fogták a hajót, Dombayt pedig fogságba ejtették busás váltságdíjat remélve érte. A francia tudós azonban meghalt a montserrati fogsága alatt, és mivel a kalózokat kevésbé érdekelték olyan apróságok, mint a különbség a gallon és liter között, egyszerűen eladták a csomagját a hajó többi rakományával együtt. Az egykilós súly egyébként végül egy Andrew Ellicott nevű földmérőhöz került, és egészen 1952-ig a családja tulajdonában maradt.
Szegény Joseph Dombay története különösen tragikus, az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet honlapján ugyanis azt írják, hogy a férfi híres botanikus is volt, és a végzetes karib-tengeri kalandja előtt is meggyűlt a baja a balszerencsével. Korábban két évig gyűjtött növényeket Peruban, hogy azokat meghonosítsa Franciaországban, de a szállítmányt lefoglalták a britek. Utána Chilében csinálta ugyanezt, ott meg nézeteltérés támadt a spanyolok és a franciák között, így a szállítmány a spanyoloknál maradt.
Ezután Jefferson egyébként továbbra is a francia metrikus rendszer használatáért lobbizott a szedett-vedett brit mértékegységek helyett, de az amerikai kongresszus végül leszavazta, és maradtak a mérföldeknél, lábaknál és gallonoknál. Nem véletlenül tartja úgy az amerikai tudományos világ, hogy ha annak idején a brit kalózok nem fogják el Dombayt, akkor lehet, hogy ma már az amerikai kosarasokat centiméterben mérnék a hüvelykek és lábak helyett.
Az említett egykilós súlyt végül az Ellicott család odaajándékozta az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetnek, amelynek múzeumában máig megtekinthető, és egy remek emlékeztető minden amerikainak azzal kapcsolatban, hogy miért használnak olyan hülye mértékegységeket.
