Pécs Ürög nevű városrésze felett, a Darázs dűlő és az Éger-völgyi-tó között az erdőben ütközhet bele a gyanútlan túrázó Magyarország legfurcsább katonai emlékművébe: a Darázscsípte katonába.
A szépen karbantartott, kőből rakott oszlopon mészkő tábla hirdeti:
„Itt mérges darázs csípéstől hősi halált halt egy magyar királyi honvéd, aki fegyelmezettségével példát mutatott társainak. Füzi József († 1928) emlékére”
Az emlékművet a tábla szerint a Mecsek Egyesület állította helyre 2015-ben.
Az interneten több helyen is megemlékeznek a helyreállításról, de a források között csak egyetlenegy található, ami magyarázatot ad arra, hogyan okozhatott hősi halált egy darázs. Ez pedig a Honvédség kapuja nevű online honvédségi kiadvány, aminek 2016 májusi bejegyzésében Szily Béla hadnagy rántja le a leplet a történtekről.
E szerint a Pécs részét képező Magyarürög feletti hegyen, korabeli nevén Darnó-hegyen valamikor katonai lőtér helyezkedett el. 1928-ban itt teljesített szolgálatot egy fiatal honvéd, Füzi József, akit szolgálatteljesítés közben megcsípett egy darázs. A katona ezután rövid időn belül meghalt. Pontosan nincs kifejtve az esemény, de ezekből az adatokból már nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy a lőtéri őrségben álló katona allergiás lehetett a darázsméregre, és a csípés után jó eséllyel anafilaxiás sokkot kapott.
Az erre érzékenyek esetében a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció jelentkezik. Súlyos hasi görcs, testszerte megjelenő csalánkiütés, nyelési zavar, torokduzzadás, szédülés, sípoló vagy nehézlégzés is előfordulhat.
Ha az allergiás reakciókat követően a beteget gyorsan ellátják, megmenthető az élete. Manapság a combizomba adott adrenalininjekció a leghatásosabb ellenszer, de régebben előfordult az is, hogy gégemetszés mentette meg a bajba került embert a biztos haláltól.
Füzi József honvéd azonban a fájdalmai ellenére nem hagyta el az őrhelyét, a legvégsőkig kitartott, írta az emlékműről szóló bejegyzésében Szily Béla. Hősies kitartásával, néma tűrésével példát mutatott társainak, a civil lakosságnak, a jövő generációinak, kiérdemelve ezzel a hősi halott címet, tette hozzá.
A katonának halála után emlékművet emeltek, de az évtizedek alatt vandál rongálók lerombolták a kőoszlopot. Ezt az emlékművet újította fel 2015-ben a Mecsek Egyesület, bízva abban, hogy az utódok nem felejtik el a magyar honvéd helytállását.
A világ népességének 0,05–2 százalékánál léphet fel anafilaxia. Az elnevezés a görög ana (ellen) és phylaxis (védekezés) szavakból ered. A történelem során számos alkalommal előfordult ilyen eset, de nem sok adat maradt fenn róla, mert valószínűleg nem tudták biztosan megkülönböztetni más, hirtelen halálhoz vezető betegségektől vagy mérgezésektől. Mivel a csontokon nem hagy nyomot, régészeti leletekre sem lehet támaszkodni.
Egyedül III. Richárd angol királyról maradt fenn, hogy földieper-allergiáját (csalánkiütéseket tudott produkálni ezzel), felhasználta ellenségei ellen mérgezési vádak koholására, de ez nem anafilaxia volt, áll a Wikipédia vonatkozó szócikkében.
Persze az is előfordulhatott – igaz, jóval kisebb eséllyel –, hogy Füzi József magyar királyi honvéd nem is volt allergiás a darázscsípésre, csak valahogy úgy alakult, hogy véletlenül, mondjuk, ásítás közben lenyelt egy szájába szálló darazsat vagy méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ekkor ugyanúgy elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást is okozhat – de a hősi halál szempontjából ez tulajdonképpen mindegy is.
