Igaz a legenda, a habfürdő tényleg melegebben tartja a fürdővizet

2020. november 18. – 05:06

Igaz a legenda, a habfürdő tényleg melegebben tartja a fürdővizet
Fotó: Hulton-Deutsch Collection / Corbis / Getty Image

Másolás

Vágólapra másolva

November második felétől egyre téliesebbé válik az időjárás, ami egyet jelent az egyre gyakoribb hajnali fagyokkal. Ilyenkor egy forró reggeli fürdő kifejezetten jól tud esni, még úgy is, ha az ember nem egy valódi izlandi gejzírben, csak egy akril fürdőkád 170*70 centis luxusában áztatja magát. Csakhogy amíg egy gejzír hőforrása szinte kiapadhatatlan, addig a fürdőszoba levegője egyenesen nyeli a hőt. Hacsak nem folyatjuk folyamatosan a meleg vizet, a kád forró vizünk tragikus sebességgel ki fog hűlni, köszönhetően egy sor tényezőnek.

Felmerülhet ilyenkor, hogy érdemes volna valamilyen anyaggal szigetelni a fürdővizet, hogy lassabban veszítse el a hőjét és még tovább okozzon élvezetet nekünk. Él is egy ilyen városi legenda, hogy a habfürdő melegen tartja a fürdővizet – és valóban, kézenfekvő megoldásnak tűnik a vastag habréteg, ami a víz tetején lebegve tarthatja bent a meleget a kádban.

A Cambridge-i Egyetem fizikus professzora, Eugene Terentjev szerint az elképzelés alapvetően nem rossz, mert egy ilyen réteg valóban csökkenti a vízfelszínen keresztül történő hőveszteséget. Ugyanakkor a párolgással létrejövő hőátadásnak kisebb hatása van a fürdővíz kihűlésének teljes folyamatára, mint gondolnánk. Terentjev szerint a döntő tényező az, hogy a víz miként érintkezik a víz a fürdőkád felületével, mivel a hőátadás nagyobb része ezen keresztül történik – és ezen természetesen nem változtat a habfürdő sem. A régi stílusú, öntöttvas fürdőkádakban emiatt hamarabb hűl ki a víz, mint az újabb, akrilból készült kádakban.

Egy egyszerű, mosogatótálcában elvégezhető kísérlet szerint így is jól mérhető a különbség a fürdőhab használata és mellőzése között. A két egyforma tálcába a kutatók ugyanannyi liter, 44 Celsius-fokos vizet töltöttek, az egyikhez adtak fürdőhabot, a másikhoz pedig nem. Egy órával később a habos tálcában 38 Celsius-fokos volt a víz, a hab nélküliben viszont csak 34 fokos. Ez arra utal, hogy két fürdőkád között is hasonló mértékű lehet az eltérés.

Annak érdekében, hogy a relaxáló, kellemesen meleg fürdőzés ne csak húsz percig tartson, egyéb praktikákat is be lehet vetni. Az egyik legegyszerűbb, hogy a fürdőszoba ajtaját és ablakait tartsuk zárva, így a fürdés közbe keletkező gőz az egész helyiséget melegebben tartja. Ugyanakkor ezzel vigyázni is kell, sok háztartásban a meleg víz gázbojlere is a fürdőszobában található, és ezek túlnyomó többsége a lakótérből veszi az oxigént.

Amikor éppen csúcsterhelésnél (meleg víz kifolyatása után) bezárjuk az ablakot és az ajtót, az szerencsétlen esetben szén-monoxid mérgezéshez és halálhoz is vezethet. A veszély elkerülése érdekében érdemes beszerezni egy CO-jelző készüléket, amely életeket is menthet. A haladó szintű fürdőzők akár azzal is próbálkozhatnak, hogy nagyobb köveket sütőben előmelegítenek, majd kellő óvatossággal a vízbe helyezik ezeket.

Forrás: The Naked Scientist