Fact-check: tényleg román származású, sőt, egyenesen Drakula leszármazottja III. Károly, az új angol király?

2022. szeptember 20. – 15:01

frissítve

Fact-check: tényleg román származású, sőt, egyenesen Drakula leszármazottja III. Károly, az új angol király?
Károly herceg látogatása a romániai Muzsnában 1998-ban – Fotó: Tim Graham Photo Library / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az az állítás jár körbe a neten, hogy II. Erzsébet és így Nagy-Britannia új királya, III. Károly is a havasalföldi III. Vlad leszármazottjai, akit a legtöbben csak Drakula ihletőjeként ismerünk – valószínűleg egyébként tévesen. Bár az elképzelés nem teljesen új, a legtöbb hírforrás szerint III. Károly már 1998-ban tudomást szerzett a „rokonságról”, II. Erzsébet halála miatt fellángoltak a pletykák, és hazánkba is eljutott az elmélet, méghozzá a Kontra Facebook-oldalának segítségével. De mennyi ebből az igazság? Tényleg bizonyítani lehet, hogy III. Károly ereiben a karóbahúzó Vlad Țepeș vére csörgedezik?

II. Erzsébet szeptember 8-án halt meg, és szinte azonnal temérdek mennyiségű pletyka indult el vele kapcsolatban a világhálón. A Kontra nevű portálon szúrtuk ki azt a képet (amit egyébként a Mandiner is átvett), amelyen például Vlad Țepeș vajdától vezetik le a királynő családfáját, azt sugallva, hogy valójában a Drakulaként emlegetett fejedelem egyenes ági leszármazottja volt Erzsébet és így III. Károly is.

Bár az ábra elég kaotikus, és nehéz rájönni, pontosan mit is szeretne mondani, a nyilak irányából lehet sejteni, hogy leszármazási útvonalat szeretne jelölni vele az ismeretlen szerző. „Keleti szomszédjaink levezették: II. Erzsébet királynő román volt – írja gúnyosan a poszt. – Román nemzeti körökben terjed egy ábra, amely levezeti, hogy II. Erzsébet királynő tulajdonképpen román volt. Igen, a leghíresebb román, Vlad Țepeș leszármazottja. Így Mátyás király vazallusától származik az új király, III. Károly is. Ilyen kreatív a román elme, gyakorlatilag a lehetetlent leküzdve, rokoni szálakat találtak Rhédey Klaudia és a román vérszívó között. Ha muszáj, akkor bármire találnak bizonyítékot, vagy adott esetben az ellenkezőjére is. Csodálatot érdemelnek. Már haragudni sem tudunk rájuk.”

A román király rokonsága

De mi ebből az igazság? Az teljesen biztos, hogy II. Erzsébetnek voltak román rokonai: az utolsó romániai király, a 2017-ben elhunyt I. Mihály Viktória királynő ükunokája volt, ezzel ő és Erzsébet harmadági unokatestvérek voltak. I. Mihály apja II. Károly volt, I. Ferdinánd fia, és I. Ferdinánd vette feleségül Mária edinburgh-i hercegnőt, Viktória brit királynő és II. Sándor orosz cár unokáját. A két család jó viszonyt ápolt egymással: a romániai király temetésén ott volt Fülöp edinburgh-i herceg, aki egyébként I. Mihály lányának, a romániai korona őrzőjének, Margarétának a keresztapja. Margaréta nem kívánt királynő lenni az apja halála után, ezért a korona őrzője címet vette fel.

„A nagy európai királyi családok mind beházasodtak egymáshoz, de azt ki lehet mutatni, hogy Mária román királyné rokona II. Erzsébetnek – mondta a Telexnek dr. Nagy Levente, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Filológiai Tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. – Persze ezen az alapon bárki mondhatja, hogy ilyen és olyan származású, hiszen a szépapja, mondjuk, egy idegen országból származott. A románokban valószínűleg azért él ez ilyen intenzíven, mert Mária királyné elég fontos szereplője volt a román történelemnek, diplomáciai feladatokat is vállalt az első világháborúban és a trianoni békekötésnél is. Kilátogatott a frontra, ápolta a sebesülteket, ez egy királynénál nem volt annyira megszokott, főleg akkor nem, ha még élt a férje. A románok szemében ezért ő egy nemzeti hős.”

Nagy Levente szerint a románok ebből – nagyon helyesen – tőkét próbálnak kovácsolni, ami, úgy tűnik, működik is. „III. Károly például birtokokat vásárolt Erdélyben, amivel munkát adott az embereknek, megmentett néhány műemlék házat. De egyébként Romániában tényleg minden második vendéglő Drakula vendéglő, a törcsvári kastélyt berendezték Drakula-kastélynak, pedig annyi köze lehet III. Vladhoz, hogy egyszer talán átutazott arrafelé, és megszállt benne.” III. Károlynak egyébként Szászfehéregyházán van egy birtoka, amit egy oktatóközponttá alakítottak ki, itt a helyi hagyományokat tanítják.

Károly állítólag elsősorban nem a rokonsági szálak, hanem a vidék szépsége és az itt élő emberek miatt szeretett bele a helybe. Amikor Erdélyben tartózkodik, rendszerint meglátogatja Miklósváron gróf Kálnoky Tibort is (aki egyébként Boris Kálnokynak, az MCC Média Iskola vezetőjének az öccse), akinek meghívására 1998-ban először látogatott ide. A székelyföldi grófot egyébként rokoni szálak fűzik Károlyhoz, nemcsak Rhédey Klaudia révén, hanem azért is, mert egyik őse, Kálnoky Hugó gróf Viktória királynő férjének, Albert hercegnek az unokahúgát vette feleségül. III. Károly erdélyi látogatásairól testvérlapunkban, a Transtelexen, ebben a cikkben olvashat bővebben.

A brit és a romániai királyi család összefonódását tehát egyértelműen vissza lehet vezetni – a neten terjedő fénykép azonban nem ezt a vonalat erősíti, hanem egészen III. Vlad fejedelemig vezeti vissza a királynő vérvonalát. Ennek már kicsit nehezebb utánajárni, de megpróbáltunk – ugyan vannak olyan források, amelyek alapján kijön a matek, csak az a probléma, hogy ezek az adatok valószínűleg nem a valóságon alapulnak.

A szóban forgó kép egyébként nem II. Erzsébet halálának apropóján készült: a legkorábbi forrás, ahol megtalálható a neten, egy román nyelven íródott blog, még 2013. július 24-ről. Persze valószínűleg most a királynő halála miatt kapták fel, de az elmélet maga nem új, az uralkodóváltás miatt viszont éppen aktuális. Vegyük sorra a feltételezett családfát!

Károly herceg birtoka kapujában kezet fog vendéglátójával, gróf Kálnoky Tiborral székelyföldi magánlátogatása végén az erdélyi Zalánpatakon 2022. május 30-án – Fotó: Kátai Edit / MTI
Károly herceg birtoka kapujában kezet fog vendéglátójával, gróf Kálnoky Tiborral székelyföldi magánlátogatása végén az erdélyi Zalánpatakon 2022. május 30-án – Fotó: Kátai Edit / MTI

Túl sok a hiányzó láncszem

III. Vlad havasalföldi fejedelem ismert felesége Szilágyi Jusztina volt, Hunyadi Mátyás magyar király unokatestvére (Mátyás anyjának Szilágyi Erzsébetnek családjából származott). Csakhogy ez a fejedelem második házassága volt már, az elsőről, amely 1462 körül köttetett, nagyon keveset tudunk. Ugyan a feleség nevét nem ismerjük, tudjuk, hogy ő is a Hunyadi családból származott, és az újabb források alapján Hunyadi János lánytestvére lehetett.

Ebből a házasságból született III. Vlad fia, I. Mihnea, más néven Rossztévő Mihnea. Az ő unokája volt V. Péter moldvai fejedelem (románul Petru Șchiopul, vagyis Sánta Péter ez látszik a képen is). Ő feleségül vette Maria Amiralit, egy Rhodosz szigetéről származó görög nőt, de később politikai okokból emigrált: nem akarta kifizetni a törökök által kért megemelt adót, ezért inkább hűséget esküdött II. Rudolf német-római császárnak és magyar királynak, és az akkor a Habsburg Monarchiához tartozó dél-tiroli Bozen (ma az olaszországi Bolzano) városában kapott menedékjogot. Az ő lánya volt Maria de Valachie, de itt ketté is válik a bizonyítható valóság és a képen levezetett származási ág: Nagy Levente ugyanis elmondta, hogy semmiféle történelmi forrás nem áll a rendelkezésre arra, hogy Maria Bornemisza Péterhez (Petru Bornemiszához) ment volna feleségül. A hiteles források szerint Maria férje Zotu Tzigara volt, egy Janinából származó görög hadvezér – mondta el Nagy Levente.

Innen tehát megszakad az egyenes ági leszármazás, nincs rá bizonyíték, hogy Maria és Bornemisza Péter közös gyereke, Bornemisza Zsuzsanna megszületett volna. A visszaellenőrizhetetlen genealógia szerint Zsuzsanna hozzáment Caspar Kendeffy de Malomvizhez, gyerekük, Gábor pedig elvette Kemény Erzsébetet. Caspar nevű gyermekük beházasodott a Kúun családba, elvette Katalint, és házasságukból megszületett Agnes Kendeffy de Malomviz. Ő hozzáment Gergely Inczédy de Nagyváradhoz, megszületett Gregor nevű gyermekük, aki Karolina Barcsay de Nagy-Barcsát vette el feleségül. Ágnes lányuk László Rhédey von Kis-Rhéde felesége lett, és az ő gyerekük az a Rhédey Klaudia, akitől valóban le lehet vezetni a családfát II. Erzsébetig.

Itt bukik el egyébként az a levezetés is, amire III. Károllyal kapcsolatban a legtöbbször hivatkoznak: David Hughes A brit krónikák (The British Chronicles) című kötetében ugyanígy kész tényként szerepel, Maria de Valachie és Bornemisza Péter házassága. A jelenleg ismert források azonban ezt nem támasztják alá.

De mi a helyzet a másik két leszármazási ággal? A kép bal oldalán IV. Vlad szerepel, aki azonban nem is biztos, hogy létezett. Ha igen, akkor Szilágyi Jusztinával való házasságából születhetett, de ez olyan rosszul dokumentált, hogy egyáltalán nem lehet hitelesen visszaellenőrizni. Innentől a bal oldali levezetést is erős kritikával kell vizsgálni.

Ami a jobb oldalt illeti, I. Mihneának nem Ruxandra, hanem Anna nevű lánya volt, aki egy moldvai fejedelemhez ment feleségül – de hogy kihez, azt nem tudjuk biztosan.

„Jól látszik, hogy a levezetett családfában a valós történelmi tényeket, személyeket keverik össze, és ezekből alakítanak ki igazolhatatlan rokoni kapcsolatokat. Talán azért, mert az egész fantazmagória így hitelesebbnek tűnik – mondta Nagy Levente. – Az egész Kendeffy-Barcsay ág teljes káosz, itt tényleg két-háromszáz év forrásainak kellene utána menni, hogy bármi biztosat tudjunk állítani.”

Rhédey Klaudia már ismert rokon

Rhédey Klaudiától egyébként már valóban le lehet vezetni a származtatást, csak az nem tiszta, hogy ő hogyan kerül bele a III. Vlad-vérvonalba. Klaudia ugyanis hozzáment Sándor Wüttembergi herceghez, és szült egy kisfiút neki: Ferenc Tecki herceget. Ő vette el feleségül a cambridge-i Mária Adelaidát, frigyükből pedig Teck Mária született meg, V. György brit király felesége. Ő a Windsor-ház első tagja, II. Erzsébet nagyapja.

A királyi család, közöttük Teck Mária, fia VI. György koronázása után 1937-ben, jobbra az akkor 11 éves Erzsébet – Fotó: Hulton Deutsch / Getty Images
A királyi család, közöttük Teck Mária, fia VI. György koronázása után 1937-ben, jobbra az akkor 11 éves Erzsébet – Fotó: Hulton Deutsch / Getty Images

A probléma nem is itt van, hanem az addig levezetett családfánál. Ezek a leszármazási lépcsők egyáltalán nem igazolhatók, és nincs is róluk megbízható forrás. Az egyetlen levezethető családfát a Geneanet családfakutató portálon találtam, ahová bárki feltölthet bármilyen adatot – akár olyat is, amihez egyébként semmi köze, és bizonyítani sem tudja. A Geneaneten egy Henri Frebault nevű férfi vezette végig az igencsak ingatag lábakon álló családfát, vele megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot az információi hitelesítése érdekében, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Bár a leírások nagyon részletesek, lehetetlen őket minden kétséget kizáróan leellenőrizni.

„A Drakula család utolsó tagjáról, akiről még bármi biztosat tudunk, 1553-ból van a legutolsó információ. Egy bizonyos Drakula László, már Erdélyben letelepedett nemes volt ő, aki valóban Drakula unokája volt. Az ő feleségét Gyulai Annának hívták. Viszont 1553 után Drakula László is eltűnik a szemünk elől. Előfordulhat, hogy a Gyulai családnak valamikor a következő kétszáz évben lesz bármi köze a Rhédey családhoz, de ezt kideríteni többéves kutatómunka lenne. Rhédey Klaudiától már tiszta a kép, ők beházasodnak a brit királyi családba, de addig nem tudjuk, mi történt” – mondta Nagy Levente.

„Ezek szerintem fantazmagóriák. Nem azt mondom, hogy nem lehet komoly kutatásokat végezni a témában, de ezek egyelőre nem azok. És nem véletlen, hogy történészek és geneaológusok nem jártak még utána a dolognak, ha komoly esély lenne erre, már megtették volna. Nagyon nehéz az ilyet nyomon követni, mert nincsenek megfelelő forrásaink sem. Én nem tudom elképzelni, hogy Drakula családjából bárkinek bármilyen geneaológiai kapcsolata legyen a brit királyi családdal.” Ahhoz, hogy ezt igazolni lehessen, két-háromszáz évnyi levéltári anyagot kellene átnézni, és még akkor sem biztos, hogy a vállalkozó szellemű kutatók találnának bármit is.

Azt is figyelembe kell venni ilyenkor, hogy nagyon régóta találnak ki fiktív családfákat az emberek – a 17. századtól például zsákszámra gyártották az ilyeneket annak érdekében, hogy bizonyítsák a nemesi származásokat, ha volt, ha nem volt ilyen, akkor is. Sokszor próbálták bizonyítani a rokonságot királyi családokkal, még akkor is, ha valójában semmi közük nem volt hozzájuk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!