„A kórházból hív a szülő, és sírva könyörög, hogy vállaljam el a gyerekét”

„Kisfiamnak egy ismerősünk halála után súlyos pánikrohamai lettek, ezért orvosi beutalót kaptunk egy budapesti kórház mentálhigiéniai központjába, ahol azt mondták, 2-3 hónapos a várólista”

– mondja Gábor, akinek kisfia azután lett rosszul, hogy augusztusban a szomszédjuk meghalt, és bár a kisfiú nem látta a történteket, de otthon volt a holttest megtalálásakor, hallotta a mentőket, látta az anyját sírni, ezek az élmények pedig traumatizálták.

Gábor fia a történtek után állandóan sírt, felkelt éjszaka, hasmenése volt és folyton fájt a gyomra. A szülők ezért elvitték a háziorvoshoz, ő utalta be a gyereket egy budapesti mentálhigiénés központba. A szülő szerint már a háziorvos is felkészítette őket, hogy valószínűleg sokat kell várniuk. Ez azért volt probléma, mert szeptemberben kezdődött a tanév, és Gáborék féltek, hogy gyerekük így nem fog tudni iskolába járni. Gábor telefonon felhívta a kórházat, ott azt javasolták, ha sürgős, vigyék be a gyereket a klinikára, és befektetik az osztályra. Ezt a szülők nem akarták, inkább magánúton kerestek gyermekpszichológust.

„Dühítő, hogy hiába van akut problémája a gyereknek, mégsem kapunk segítséget”

– teszi hozzá az apa.

Gáborék helyzete nem egyedi, a hosszú várólisták nemcsak a felnőtt szakrendeléseket, hanem a gyerekek pszichés ellátását is érintik.

„Egy-egy vizsgálatra akár fél évtől másfél évig is kell várakozni” – mondja Peer Krisztina klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, igazságügyi klinikai szakpszichológus. Peer jelenleg magánrendelőben végez terápiás munkát, illetve egy óvodában óvodapszichológus. Emellett részmunkaidőben igazságügyi pszichológus szakértőként is dolgozik rendőrségi, bírósági kirendelésekben. A szakember azt tapasztalja, nemcsak az állami, hanem a magánellátásban is várni kell, az ellátórendszer túlterhelődött.

„Az elmúlt nagyjából négy évben elképesztő változáson megy keresztül a gyerekek pszichológiai ellátása. Nemcsak az esetszám a megterhelő, hanem az is, amikor

a kórházból hív a szülő, és sírva könyörög, hogy vállaljam el a gyerekét, mert a kórházban gyerekklinikust javasoltak, de a környéken nincs szakember. Budapesten is szörnyű a helyzet, de vidéken még inkább hiány van”

– folytatja Peer Krisztina, aki szerint sokszor „tűzoltás folyik”.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tavalyi, a gyermekek lelki egészségéről szóló jelentése szerint gyakoribb az önpusztító magatartás (drog, alkohol, dohányzás, internetfüggőség, kockázatkereső magatartásformák), agresszív viselkedés már az egészen fiatal korosztályban. Tapasztalataik szerint a gyerekek családon belüli és iskolai érzelmi/fizikai bántalmazása egyre nagyobb kihívás az egész társadalom számára.

Az UNICEF 2021-es jelentése szerint a világon 7 serdülőből 1 mentális betegségben szenved. Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15–19 évesek körében, Kelet- és Nyugat-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában pedig a második. A serdülők mentális problémáinak 40 százaléka köthető szorongáshoz és depresszióhoz.

Evészavar, ADHD, szorongásos zavarok

Rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy a gyerekek mentális problémái, és azok ellátása nagyon komplex kérdés. Tapasztalataink szerint a szakemberek minden esetet egyedileg mérlegelnek. Az ellátáshoz való hozzájutás sok dologtól függ: például, hogy a gyerek a fővárosban vagy vidéken él, pszichológusra vagy pszichiáterre van szüksége, akut vagy krónikus problémája van.

A gyerekek mentális egészségével több szakember foglalkozik. „A szakembereket meg kell különböztetni szakképzettség szerint: nem mindegy, hogy valaki klinikai szakpszichológus, a szexuálpszichológia a szakterülete vagy esetleg sportpszichológus. A szakterületeken belül vannak, akik speciálisan gyerekekkel, családokkal foglalkoznak. Ezen túl vannak módszerspecifikus képzettségek, amikor a pszichológus egy adott módszert azért tanul, hogy azzal dolgozzon” – teszi hozzá Peer Krisztina. Ennek is lehetnek speciálisan gyerekekkel foglalkozó részei: például a családterápia, az integratív gyerekterápia, a gyerekpszichodráma.

A gyerekklinikusok dolgoznak a patológiákkal, azaz azokkal a gyerekekkel, akiknél már diagnosztizáltak valamilyen pszichiátriai betegséget, vagy a diagnózis előtt állnak. Ők mindenképpen kapcsolatban állnak a gyermekpszichiáterekkel, hiszen mindig az orvos adja a diagnózist, azaz

a gyermekpszichiáter kompetenciája megállapítani, ha egy gyerek depressziós, szorongásos zavarral küzd, autizmussal él, vagy éppen kényszerbeteg.

A gyermekpszichiáterek döntik el azt is, szükség van-e gyógyszeres kezelésre, és ha igen, milyen gyógyszert kell kapnia a gyereknek. Ebben a döntési folyamatban nemcsak a gyerekklinikusokra, hanem más szakemberek szakvéleményére is támaszkodnak (például gyógypedagógus).

Vannak gyermekpszichiáterek, akiknek van pszichoterápiás képzettségük, ők végeznek terápiás munkát is, de a terápiát általában a klinikai gyerek-szakpszichológusok, pszichoterapeuták végzik.

Cikkünkben a gyermekpszichiátriával foglalkozunk bővebben, ami sokkal kevésbé ismert területe a fiatalok mentális ellátásának.

A gyerekek leggyakrabban szorongásos zavarokkal, érzelmi-hangulati zavarokkal, depresszióval, kényszerbetegségekkel, evészavarral, autizmus spektrumzavarral, ADHD-val kerülnek pszichiáterhez. Itt különbséget kell tenni akut és tervezett ellátást igénylő állapotok között. Az akut ellátáshoz tartozik minden olyan probléma, ami aktuálisan gyermekpszichiátriai ellátást igényel. Ezekben az esetekben attól lehet tartani, hogy ellátás híján a beteg állapota rosszabbodik, vagy akár az élete is veszélybe kerül. Idesorolhatók az öngyilkossági gondolatok, bizonyos agresszív megnyilvánulások, de idetartoznak olyan nagy pszichiátriai kórképek is, amik felnőttkorban csúcsosodnak, de már gyerekkorban elindulnak – mondja dr. Baji Ildikó, felnőtt és gyermekpszichiáter szakorvos, a Vadaskert Kórház kórházigazgatója. Ilyen esetekben a gyerekeket gyakran a szülők viszik be a pszichiátriára, de a sürgős esetek mentővel érkeznek.

A tervezett ellátás azt jelenti, hogy a fennálló probléma nem igényel azonnali ellátást. Ilyen esetekben a kórház előre megbeszél egy időpontot a családdal, és ott a beszélgetés után döntenek a további kivizsgálásról. Erre például akkor lehet szükség, ha a gyereknek beilleszkedési nehézsége van, szorongással küzd, esetleg teljesítményzavara van. Ezek a gyerekek gyakran beutalóval érkeznek a pszichiátriai ellátásba.

A Vadaskertben megfeszített tempóban dolgoznak, de több szakorvosra lenne szükség

Több budapesti és vidéki kórházat is megkerestünk, hogy képet kapjunk a hazai gyermekpszichiátriai ellátásról. Az általunk megkérdezett kórházak válaszai alapján

mindenhol érezhetően növekedett a betegforgalom az elmúlt években, és egyre nagyobb gondot okoz az esetek ellátása.

A nem sürgős problémákkal hónapokat kell várni, az akut eseteket még megfeszített tempóban, de azonnal el tudják látni.

A hazai gyermekpszichiátriai ellátás egyik kiemelt intézménye a budapesti Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. A Vadaskertben évente 1500 fekvőbeteget ápolnak, és emellett 8-9000 ambuláns beteget látnak el. Bár az intézmény nem állami fenntartású, de állami finanszírozásból működik, Magyarország egyetlen közfinanszírozott gyermekpszichiátriai kórházaként. Ez azt jelenti, hogy területi ellátási kötelezettsége is van: például sürgősségi ellátásban hat megye tartozik hozzájuk.

A kórházban öt különálló részleg működik. Ezek lehetőséget teremtenek arra, hogy életkor és problémák alapján külön helyezzék el a gyerekeket. Például az akut és a tervezett ellátás is más-más osztályon zajlik.

A nappali kórházat azok a gyerekek vehetik igénybe, akiknél nincs szükség folyamatos bennfekvésre. Ez hasonlóan a járóbeteg-ellátáshoz úgy működik, hogy reggel bemennek, kivizsgálják őket, foglalkozásokon vesznek részt, délután pedig hazaengedik őket.

A Vadaskertben a tervezett ellátást igénylő részlegek maximális kapacitással működnek. Az akut részlegeken van, amikor kevesebb a betegforgalom, van, amikor túl van terhelve. De Baji Ildikó szerint olyan nem fordulhat elő, hogy egy sürgős esetet várakoztatnak, inkább akkor kell várni, ha részletesebb kivizsgálásra van szükség.

Arról, hogy mennyire sürgős egy eset, a szülő elmondása alapján tud dönteni a kórház. „A szülő leírja a problémát, és mi mindennap triázsoljuk az eseteket, vagyis a sürgőseket előre soroljuk” – mondja a kórházigazgató.

A kórházigazgató szerint több szakorvosra lenne szükség, és bővíteni kellene a kapacitásokat. A probléma viszont az, hogy „nincs miből bővíteni”, így most megfeszített tempóval tudják kiszolgálni a növekvő betegforgalmat. Baji Ildikó szerint ehhez jól szervezetten kell működniük.

A legtöbb helyen közel maximális az ágyak kihasználtsága

Hasonlóan növekszik az elmúlt időszakban a betegforgalom a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika gyermek- és ifjúságpszichológiai osztályán is: 2023 szeptembere és 2024 augusztusa között havonta 32–57 fekvőbeteget, 250–340 járóbeteget fogadtak, így havonta 410–575 esetet láttak el. Ez az esetszám úgy jön ki, hogy a gyógyszerbeállítás időszakában egy beteg többször is megfordult az intézményben. Az elmúlt hónapokban az ellátás 80-100 százalékos kihasználtsággal üzemelt.

A sürgősséggel jelentkező betegeket azonnal, vagy legkésőbb egy héten belül, míg a sürgősségi ellátást nem igénylő betegeket jellemzően 1-3 hónapon belül fogadják az első vizsgálatra.

A klinika szerint amennyiben továbbra is növekednek az esetszámok, akkor szakorvosokat és rezidenseket kell felvenniük.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztálya 15 aktív és 15 rehabilitációs ágyon gondoskodik területi ellátási kötelezettség alapján a 3 és 18 év közötti gyerekek és fiatalok gyermekpszichiátriai fekvőbeteg ellátásáról. Az ide érkező betegek többsége akut problémával kerül az osztályra, a páciensek kisebb hányadát veszik fel előjegyzés alapján. A kórház lapunknak küldött válasza szerint a betegeket, illetve hozzátartozóikat a bejelentkezéskor tájékoztatják arról, mikor tudják fogadni őket. Az időpontot a betegség és állapot határozza meg.

A pszichiátriai fekvőbetegosztályon nagy számban látnak el pszichotikus állapotban érkező, hallucinációkat, téves eszméket tapasztaló, bizarr viselkedésformákat mutató betegeket. Az ide érkező betegek jelentős részénél tapasztalható önsértés, öngyilkossági gondolatok. A kórház lapunknak küldött válasza szerint

folyamatosan emelkedik azoknak a betegek az aránya, akiknél traumatizáló életesemény (érzelmi, fizikai elhanyagolás, bántalmazás, szexuális visszaélés) azonosítható.

Az osztályt bővítették, külön fekvőbetegrészleget nyitottak a serdülőkori evészavarok kezelésére, ahol gyermekpszichiáterek, pszichológusok és családterapeuták dolgoznak. Az ágykihasználtság így is maximális a kórházban.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ KGYC Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály 20 aktív ágyon és 30 rehabilitációs ágyon tud fogadni gyerekeket a nap 24 órájában. Az előjegyzés alapján felvett betegeknek 2-3 hetet kell várniuk a bekerülésre. A sürgős eseteket azonnal ellátják.

A debreceni klinikán is azt tapasztalják, hogy az elmúlt évekhez képest folyamatosan nő a betegforgalom, egyre több a mentális problémával küzdő fiatal. A kórház válasza szerint a jelenlegi orvosi létszámmal a magas színvonalú betegellátás biztosított.

Van olyan kórház, amelyben idén 50 százalékkal nőtt a betegforgalom

Vannak olyan kórházak, amelyek akut eseteket nem tudnak ellátni, de a tervezett diagnosztikai és terápiás munkában fontos szerepük van. A Szent János Centrumkórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs osztálya nyitott részleg, így olyan fiatalokkal foglalkoznak, akik nem igényelnek akut és/vagy addiktológiai ellátást. Az osztályra ezért tervezetten érkeznek a fiatalok, a kórház válasza szerint náluk nincs várólista. Az első interjús találkozón megbeszélik a szülőkkel, hogy mikor veszik fel az osztályra a gyereket.

„Az osztály a tanévben teljes kihasználtsággal működik, a szakdolgozói ellátottság megfelelő. Jelenleg a 3 pszichiáter szakorvos mellett 9 szakpszichológus, egy művészetterapeuta, egy gyógypedagógus és egy szociális munkás végzi a gyógyító munkát” – válaszolta megkeresésünkre a kórház kommunikációs osztálya.

A Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés osztálya sem tud akut, veszélyeztető állapotban lévő gyerekeket felvenni. Tervezett diagnosztikai és terápiás csoportokat tartanak. A kórház válasza szerint ennek infrastrukturális okai vannak, osztályuk nyitott, veszélyeztető betegek ellátása ezért nem lehetséges, emellett gyermekpszichiátriai finanszírozással nem rendelkeznek. Az osztály nyolc ággyal működik. „Az ágykihasználtságunk folyamatosan 90–100 százalék között van” – válaszolta megkeresésünkre dr. Hirsch Anikó osztályvezető főorvos.

Itt az osztályhoz tartozó ambulancia fogadja először a bejelentkezőket és a vizsgálat alapján a vizsgáló orvos dönt arról, hogy a gyermek diagnosztikus vagy terápiás csoportba kerüljön. Az ambuláns vizsgálatra a halaszthatatlan eseteknél (például súlyos állapotú evészavar, szuicid veszélyeztetettség) igyekeznek egy héten belül időpontot adni. A nem sürgős esetekben nagyjából három hónapon belül tudnak ambuláns időpontot adni. Az ambuláns vizsgálat után, ha osztályos felvétel szükséges, a nagyon sürgős esetekben néhány héten belül biztosítanak elhelyezést. Amennyiben tervezhető osztályos kivizsgálásról van szó, akkor nagyjából öt hónapos várakozási idővel kell számolni. Ezen belül is

a leghosszabb várakozás az ovis korcsoportban van.

A hosszabb várólisták oka, hogy a Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés osztályán az elmúlt évekhez képest idén közel 50 százalékkal nőtt a betegforgalom.

„Ennek részben oka az is, hogy intézményünkben több olyan specifikus pszichoterápiás és diagnosztikai részleg indult el, amelyek iránt nagy az érdeklődés” – válaszolta lapunknak Hirsch Anikó.

Az osztályon egy gyermekpszichiáter főorvos (osztályvezető) mellett egy gyermekpszichiáter szakorvos dolgozik. Általában egy időben 2 rezidens, mellettük 4 pszichológus dolgozik. „Kifejezett munkaerőhiány számszerűen az osztályos rendszerben nincs, de a forgó rendszer megnehezíti az osztályos munkaszervezést, betegellátást” – válaszolta az osztályvezető főorvos.

Nem megbecsült szakmáról van szó

A várólisták nem meglepők annak fényében, hogy tavaly mindössze 50-60 gyermekpszichiáter praktizált az országban. Közülük sokan nyugdíj mellett dolgoznak. Ráadásul az utánpótlás sem látszik: 2011–2018 között 78-an kezdték el a szakképzést és 48-an végeztek gyermekpszichiáter szakorvosként. Nem csak orvosból, pszichiátriai osztályból sincs elég: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az elmúlt években a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátásban az ezer lakosra jutó betegforgalom növekszik, miközben a gondozóintézetek száma csökken.

Az is probléma, hogy a meglévő osztályok eloszlása területileg nagyon egyenlőtlen: az országban csak néhány intézmény fogad súlyos pszichés állapotban lévő gyerekeket, fiatalokat. Vidéken van olyan megye, ahol egyetlen gyermekpszichiáter van. Ez azért is baj, mert a szülőknek messzebb kell utazniuk a gyerekükkel, és hiába van Budapesten több orvos és kórház, ha a vidéki betegforgalmat is nekik kell kiszolgálniuk.

„A gyermekpszichiátria területe nem annyira számít vonzó szakterületnek”

– mondja Baji Ildikó. Szerinte ennek oka, hogy egyrészt kiszámíthatatlan a munkaidő, hiszen a kórházakban állandó ügyeletet kell biztosítani, karácsonykor, húsvétkor, nyári szünetben is ugyanúgy kell dolgozni.

E mellett nehéz munkát kell végezniük az orvosoknak, főleg, ahol akut ellátást is biztosítanak. „A kórházban dolgozó gyermekpszichiáterek sok súlyos esettel találkoznak, ami lelkileg is megterhelő” – teszi hozzá a Vadaskert kórházigazgatója.

A szakember szerint a gyermekpszichiáterek nem egy-egy gyerekkel, hanem komplett családokkal foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy a szülőkkel is folyamatosan tartani kell a kapcsolatot, fontos a jó kommunikáció, és néha a családi konfliktusok kezelése.

Ezen kívül le kell küzdeni a pszichiátriával kapcsolatos előítéleteket is. Baji Ildikó szerint az ő munkájuk kevésbé ismert, mint például egy sebész munkája. Sokan nem tudják, hogy pontosan mit csinálnak a zárt falak mögött.

A gyermekpszichiátria megbecsültsége azért is lényeges, mert a felnőttkori pszichiátriai betegségek 75 százaléka 25 éves kor előtt kezdődik, a betegek több mint felénél a tünetek már 16 éves koruk előtt megjelennek.

Ezért különösen fontos a gyermekpszichiátriai betegségek korai szűrése, felismerése, hatékony terápiája, hiszen a hatékony gyermekpszichiátriai ellátás a felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulásának legjobb megelőzési módja. Az MTA jelentése szerint a gyerekek testi és lelki egészsége tehát a nemzet jövőképességének záloga, a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés.

Covid, háború, iskolai bántalmazások

És mi állhat a növekvő esetszámok hátterében? Nehéz pontosan megmondani, ennek megválaszolására az általunk megkérdezett szakemberek sem vállalkoztak.

Az biztos, hogy a koronavírus-járvány nagy hatással volt a fiatalok mentális egészségére. A járvány után a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia kiadott egy közleményt, amiben azt írták: telt házzal működik a Vadaskert, nőtt a lelki gondokkal küzdő gyerekek száma.

A kórház szerint a 2019-es, vagyis a Covid előtti őszi időszakhoz viszonyítva 2021-ben 40 százalékkal emelkedett a sürgős esetek száma. 2021 őszén ötször annyi gyereket láttak el szorongásos és depressziós zavarral, mint két évvel korábban. A szakemberek tapasztalatai szerint ez azt jelentette, hogy

• harmadával nőtt a figyelemzavaros esetek száma;
• a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt;
• megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma; és
• ugrásszerűen megnőtt az önsértő fiatalok száma is.

Ez nem csak Magyarországon volt így, a fiatalok mentális egészsége minden olyan országban romlott, ahol lezárásokat vezettek be a Covid-járvány miatt. A koronavírus miatt bevezetett lezárások sok olyan fiatalból kihozták a mentális rendellenességeket, akikben az valószínűleg még évekig lappangott, vagy esetleg ki sem alakult volna.

A járvány hatásai még évekkel később is érezhetők. Baji Ildikó, a Vadaskert főigazgatója lapunknak azt mondta: a gyerekeknek nehéz volt visszamenniük az iskolába a járvány után. A diákok rájöttek, hogy otthonról is tudnak iskolások lenni. A kórházigazgató szerint a járvány után tanköteles gyerekektől is gyakran kellett megkérdezni, hogy járnak-e iskolába.

A gyermekpszichiáter szerint sok fiatal nehezen teremt kapcsolatokat. Nem egyszer fordul elő, hogy egy gyerek azt mondja, neki van barátja, de amikor megkérdezik tőle, hogy hívják és mikor találkoztak utoljára, kiderül: még sohasem látták egymást személyesen.

Az MTA jelentése szerint a fiatalok romló mentális állapotának oka lehet, hogy a Covid alatt megszűntek a szabadidős tevékenységek, a családok otthon voltak, sérült a gyermekvédelmi ellátáshoz jutás lehetősége. A napi rutin megváltozott, nőtt a gyerekbántalmazások száma, a szökés, az önsértő magatartás, a depresszió, a szorongás, az evészavarok aránya.

Mindezek után 2022 tavaszán kitört a háború Ukrajnában. „Ez a helyzet újabb globális stresszt okozott, és tovább emelte a mentális zavarokkal küszködő fiatalok számát” – olvasható az MTA gyerekek lelki egészségéről szóló jelentésében.

Az óvodákban és az iskolákban dolgozó pedagógusoknak nagyon nagy szerepük van abban, hogy idejében felismerjék, ha egy gyerek segítségre szorul. Ez azonban nem egyszerű, ha a pedagógusok túlterheltek és egyszerre sok gyerekkel kell foglalkozniuk. Két éve közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá egy szakmai állásfoglalást azért, hogy felhívják a figyelmet a gyerekek romló mentális egészségi állapotára. Szerintük az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett.