Több területen is aggasztó a magyar nők helyzete az ENSZ nőjogi testülete szerint

Magyarország 1982 óta részese annak az ENSZ egyezménynek, ami a nők elleni diszkrimináció felszámolását célozza (CEDAW). Az egyezmény végrehajtását egy független, nemzetközi szakértői bizottság ellenőrzi. A CEDAW Bizottság március elején hozta nyilvánosságra a magyar állam teljesítményére vonatkozó, soron következő értékelését.

A jelentés lesújtó képet festett a nők magyarországi helyzetéről: több olyan súlyos, rendszerszintű hiányosságra is rámutatott, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségeket fokozzák, a lányok és nők biztonságát veszélyeztetik

– írja több magyar nőjogi szervezet a közleményében.

Nők elleni erőszak

Íme néhány a CEDAW Bizottság által több területen megfogalmazott aggályok és ajánlások közül: a bizottság aggodalmát fejezte ki a nők elleni erőszak magyarországi elterjedtsége miatt. A szakértők több olyan problémát is azonosítottak, amelyek az áldozatokat segítő nőjogi szervezetek napi gyakorlatában is megjelennek, az érintettek helyzetét nehezítik és biztonságát veszélyeztetik.

Aggasztónak találták, hogy a parlament elutasította az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatását (ez a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó egyezmény). A bizottság problémákat tárt fel mind az erőszak megelőzése, mind az áldozatok védelme, mind az elkövetők megbüntetése terén. A testület aggasztónak tartotta például a mediáció alkalmazását a nők elleni erőszak eseteiben, ahogy a kötelező mediációt is a szülői felügyelet rendezési, kapcsolattartási ügyekben. Aggályosnak tartották azt is, hogy az (ideiglenes) megelőző távoltartás nem nyújt védelmet a hozzátartozónak hivatalosan nem minősülő áldozatoknak.

A CEDAW Bizottság többek között az alábbi ajánlásokat tette a magyar állam felé a témában:

• a nők elleni erőszak eseteiben a büntetőeljárást részesítsék előnyben a felek közti mediáció helyett;
• a szülői felügyeletre és kapcsolattartásra vonatkozó eljárásokban törölje el a kötelező mediációt, és ezekben az ügyekben a jogszabály is tegye kötelezővé az erőszakos előzmények vizsgálatát;
• biztosítsa a nők és lányok elleni (például családon belüli vagy szexuális) erőszak eseteiben a hatékony nyomozást, az elkövetők visszatartó erejű megbüntetését;
• gondoskodjon a távoltartás hatékony elrendeléséről, végrehajtásáról; a távoltartást megszegők elrettentő büntetéséről;
• biztosítson hatékony jogorvoslatot a munkahelyi szexuális zaklatás áldozatainak;
• erősítse meg az áldozatok védelmét és az áldozatokat segítő szolgáltatásokat.

Szexuális egészség és reprodukciós jogok

A bizottság a nők reprodukciós jogaival és egészségével kapcsolatban is megfogalmazott pár észrevételt.

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarországon gyógyszeres abortusz nem áll a nők rendelkezésére, a művi terhességmegszakítás pedig két kötelező tanácsadás, a kettő közt legalább 3 napos várakozási idő, valamint a magzati szívhang meghallgatása után érhető csak el.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a megfizethető fogamzásgátlási módszerekhez való hozzáférés továbbra is korlátozott, és a lányok akadályokba ütköznek a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésben.

A bizottság komoly problémaként nevezte meg, hogy a szexuális és reproduktív jogok és egészség témája nem szerepel kötelezően az iskolai tantervekben, és a tanárok számára a területet érintő képzési lehetőségek nem állnak megfelelően rendelkezésre.

A bizottság ajánlásaiban felhívta a magyar államot, hogy

• helyezze hatályon kívül a magzati élet védelméről szóló törvény végrehajtásáról szóló belügyminiszteri rendelet 2022. szeptemberi módosítását;
• biztosítson megfelelő és elérhető információt a szexuális és reprodukciós egészséggel kapcsolatban, valamint megfizethető hozzáférést a modern fogamzásgátlási módszerekhez, különösen a hátrányos helyzetű nők számára;
• hozzon intézkedéseket a HIV/AIDS megelőzésével kapcsolatban;
• integrálja az iskolai tantervbe kötelező elemként a szexuális és reproduktív jogokkal és egészséggel kapcsolatos ismereteket, így a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, a felelős szexuális viselkedés, a fogamzásgátlás témáit.

Oktatás

A bizottság az oktatás helyzetéről is tett észrevételeket. Kifogásolta, hogy a tantervek és a közoktatásban használt tankönyvek diszkriminatív nemi sztereotípiákat közvetítenek, és az iskolákban nincs szó a nemek közötti egyenlőtlenségekről. Aggályosnak találták az Állami Számvevőszék 2022-ben kiadott, a „pink education” jelenségről szóló tanulmányát, ami a nemi sztereotípiákat erősíti.

Az oktatásról szóló ajánlásai között a következők szerepelnek:

• a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőségről, a nők jogairól, a nőket és férfiakat érintő káros sztereotípiákról szóló ismeretanyag bevezetése a tantervekbe;
• a lányok ösztönzése arra, hogy a hagyományosan férfiak által dominált tudományterületeken – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika – folytassanak tanulmányokat;
• biztonságos és befogadó, a diszkriminációtól, zaklatástól, erőszaktól mentes oktatási környezet biztosítása a nők és lányok számára; hatékony rendszer bevezetése a bejelentésre/panasztételre, és felelősségre vonásra a köz- és felsőoktatásban a lányok és nők elleni erőszakkal szembeni fellépés érdekében.

A felülvizsgálatról szóló közleményt az EMMA Egyesület, a NANE Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a PATENT Egyesület küldte lapunknak. A felülvizsgálat anyagai itt érhetők el angolul.