Aggódik az Állami Számvevőszék, hogy ha túl sok a diplomás nő, kevesebb lesz a gyerek

Az Állami Számvevőszék új elemzése szerint a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága demográfiai problémákat okozhat, mert megnehezíti a pártalálást, illetve a gyermekvállalás csökkenésének kockázatához vezethet.

Az Állami Számvevőszék a „Pink education jelenség Magyarországon?!”című elemzése a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezőit és gazdasági-társadalmi hatásait vizsgálta. Az elemzést júliusban publikálták, most szúrta ki a Népszava.

Az elemzés első részében megállapítják, hogy 2010–2021 között minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a 2022-es tanév őszi félévében már 54,5 százalék lesz a nők aránya. Az oklevéllel végzettek között, a férfi hallgatók nagyobb arányú lemorzsolódása miatt még magasabb, mintegy 60 százalék volt a nők aránya.

A 700 szülő és pedagógus részvételével, az országgyűlési választás ideje körül lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás többek között arra kereste a választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak.

A válaszadók szerint a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség; a szorgalom; a szófogadás; a kézügyesség; a jó szóbeli-és írásbeli kifejezőkészség; a monotónia tűrés és a precizitás, pontosság. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságok a technikai-műszaki érzék; a kockázatvállalás; az élénkség, mozgékonyság; a térlátás; vállalkozószellem és a logika.

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek a lányosabbnak tartott tulajdonságokat tartják fontosabbnak a közoktatásban.

A kutatásban részt vevők szerint a lányok szorgalmasabbak, de az elemzők arra is rámutatnak, hogy „aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni”.

A kutatók szerint az vezetett a felsőoktatásban a nők túlreprezentáltságához, hogy a közoktatásban a „nőies tulajdonságokat”, és a humán tantárgyakat részesítik előnyben (a kötelező érettségi tárgyak között három humán vizsgatárgy mellé csak egy reál társul), valamint az, hogy elnőiesedett a pedagógusszakma is ( a tanárok 82 százaléka ugyanis nő).

A nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága ezenfelül demográfiai problémákat is okozhat az elemzők szerint.

„Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken” – írják az elemzésben.

A kutatók azt is kiemelték, a nők is érdekeltek abban, hogy a férfiak jól teljesítsenek és sikeresek legyenek, ugyanis amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat is okoz.

A férfiakra jellemző kreativitás, a versengés és teljesítményorientáltság nem csupán a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez szükséges, írják a kutatók, ezek a tulajdonságok a mindennapi élet szempontjából is fontosak, hiszen

„a felnövő fiatal otthonában azzal szembesül, hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy lapra szerelve érkezett a bútor és nincs aki megoldja”.