Tóth Krisztina: Végszó

„Tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, amit mond. Ez egy olyan ország, ahol lassan mindenki valami másból él, mint ami az eredeti szakmája. Sokan meglepő dolgokkal igyekeznek pénzt keresni.” A...

A legapróbb élet is megérdemli, hogy megfigyeljék és írjanak róla

A finn Selja Ahava legújabb regényének főhőse egy 17. században született nő, aki úgy dönt: a feleség-háziasszony-anya szerepet levetve tudósként is kiteljesíti önmagát, és nekivág a nagyvilágnak. A...

Kemény Zsófi: Próbanapló (Extázis)

„Ez a napló teljesen szubjektív. Állandóan fázom. Valakin olyan parfüm van, ami arra a lengyelországi kirándulásra emlékeztet, amin először rúgtam be. Ez egy jó szag. Keveredik a kisboltos jelenet...

Petőfi gulyást reggelizett, Krúdy olcsó kocsmaételeken élt

Hogyan ettek a magyar írók és hogyan tudtak egy tál ételen keresztül mindent elmesélni írásban szegénységről, gazdagságról, örömről és bánatról – erről szól Nyáry Krisztián új könyve. A szerző...

Kiss László: 1944. január

„Minden nagyon gyorsan történt, megijedni sem volt idejük. Az ismeretlen a fenyőbokrok fedezékéből lépett elő, közvetlen közelről, célzás nélkül elhajította a hógolyót, és futásnak eredt. A...

Megkapta Japán legrangosabb irodalmi díját, majd bevallotta, hogy ChatGPT-t is használt az íráshoz

A könyve mintegy 5 százalékát az AI által generált mondatok teszik ki.

Nattán-Angeli Nóra: Tigris utca

„Éjszaka felriadtam, és átmentem hozzá, oda akartam mellé feküdni. Olyan mélyen aludt, hogy alig tudtam felébreszteni. Amikor nagy nehezen felébredt, azt motyogta, kislányom, most nagyon fáradt...

Még a Sátántangó nyomoránál is jócskán lejjebb vagyunk mostanra

Ha a Zsömle odavan nem is ér fel az életmű legjobb regényeihez, a 70 éves Krasznahorkai László ismét bebizonyította: még mindig tökéletesen érzi és érti a világot.

A MANIAC az emberi tudás végső határára, sőt azon is túlra repít

A chilei Benjamín Labatut regénye a közelmúlt egyik legjobban sikerült fúziós irodalmi alkotása, amely egyszerre ötvözi a tudományos-életrajzi művek és a szépirodalmi kötetek legjobb jegyeit,...

Berta Ádám: Diófalva

„Én is mókus vagyok. Felülök a villamosra, hazadöcögök. Ideje lenne, de még nem költöztem el a szüleimtől. A faluban elhaladok a nagy dió- és mogyoróraktárak mellett, befordulok az utcánkba, nyitom...

Kövess minket Facebookon is!