Irán
RSS
A támadásban meghalt egy brit és egy román állampolgár.
Maszih Alinezsád az Amerika Hangja perzsa TV-csatorna műsorvezetője.
Az iráni médiában olyan hírek terjednek, hogy baleset történt az egyébként aktív tektonikai törésvonalak mellett fekvő erőműben, de ezt egyelőre senki nem erősítette meg.
Más országokban bejegyzett tankerekkel, GPS-jelek megbuherálásával folyik a tiltott kereskedelem a két ország között. A bevétel az iráni atomprogramra mehet.
Rekordalacsony részvétel mellett a 62,2 százalékot szerzett.
Az Őrök Tanácsa eleve keményen megszűrte, kik indulhattak. Többszáz jelentkezőből végül négyen maradtak.
Eközben két iráni hadihajó halad vélhetően a dél-amerikai ország felé.
A legénységet kimenekítették a hajóról, egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek mostantól nincs joga hozzáférni a kamerák felvételeihez.
Terrorcselekménynek minősítette a tavaly januári katasztrófát a kanadai bíróság.
De majd az Őrök Tanácsa dönti el, ki indulhat el valójában.
Az elhunyt egy ötvenes éveiben járó nő, az első hírek szerint baleset történhetett.
Egy világbajnokukat a családja fenyegetésével kényszerítettek arra az iráni hatóságok, hogy ne mérkőzzön izraeli ellenféllel.
Irán meghosszabbította Nazanin Zaghari-Ratcliffe évek óta húzódó ügyét.
A Moszad sokadik megalázó szabotázsakciójára még Iránban is csak azt tudták mondani, hogy csodálatos terv volt. Válaszul atombomba-közeli szintre pörgették fel az urándúsítást, és virtuális jócsajokkal akarnak izraeli túszokat szedni. A feszültség azonban új életet lehelhet a Trump által hibernált nukleáris megállapodásba is.
60 százalékos urándúsítás beindításáról számolt be Teherán, bosszúval fenyegetve Izraelt.
Nem sokkal a robbanás után rejtélyes támadás ért egy izraeli hajót.
Irán több területen is felfüggeszti az együttműködést az Európai Unióval az ellene érvényben volt uniós szankciók meghosszabbítása, illetve kiterjesztése miatt.
Míg Iránban „nukleáris terrorizmusról” beszélnek, az izraeli média beszámolói szerint Izraelből indíthattak kibertámadást az atomlétesítmény ellen.
Teheránban azt most sem közölték, hogy pontosan kik ellen emelnek vádat, ugyanakkor az ügyészség néhány órával azt megelőzően tett bejelentést, hogy közvetett tárgyalások kezdődnek Bécsben az iráni atomprogramról Irán és az Egyesült Államok között.
Épül a tengely az Egyesült Államok ellen, Kína úgy ássa alá Washington törekvéseit a térségben, hogy közben az eddig nem is annyira létező közel-keleti befolyását is növeli.
A hivatalos magyarázat szerint a légvédelem kezelője hibázott, az ukránok viszont mást sejtenek a háttérben.
Az amerikai titkosszolgálatok szerint Kína végül kimaradt, de Irán a demokraták, Oroszország Donald Trump oldalán próbált beavatkozni a 2020-as elnökválasztásba. A jelentés szerint Putyin személyesen hagyta jóvá az akciót, Bidenék szankciókat lengettek be.
A harmadik szakaszban tartanak.
Tavaly márciusban tizenhárom iránit toloncoltak ki az országból egy kórházi rendbontásra hivatkozva. Időközben minden eljárást megszüntettek ellenük, és a strasbourgi bíróság elé került az ügy. Az érintett diákok közül kárpótlást, bocsánatkérést senki nem kapott.
Washington figyelmeztetett: nem hagyja az állásait lőni.
A Hormuzi-szorosban történt 2019-es incidensek után mindenki Irán miniaknákat tartó kezét sejti a háttérben.
Az amerikai elnök első katonai akciójában tucatnyi Irán-barát milicista halt meg egy csempészbázison.
A Biden-kormányzat az ENSZ-ben is tett lépéseket, hogy rendezze a diplomáciai helyzetet.
Tizenhét ember sérült meg a robbanás miatt.