Hszi Csin-ping
RSS
Peking és Washington között fagyos a hangulat, virtuális csúcson igyekeztek rendezni a viszonyt.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping nem voltak ott személyesen a klímaváltozásról szóló eseményen.
Egy elkapott megjegyzéséből derült ki, mit gondol a világ vezetőiről. Hszi Csinping például el sem megy a novemberi klímacsúcsra.
A kínai légierő példátlan elánnal repked a Peking által szakadár tartománynak tartott, de újabban nagyobb nemzetközi elismerésért nyújtózkodó sziget közelében, miközben az Egyesült Államok is hadgyakorlatozik a térségben. A sziget vezetése szerint Peking néhány éven belül képes lehet ellenük az invázióra. Mi állhat a megszaporodott berepülések mögött?
Hszi Csin-ping békés lesz az újraegyesítés, miközben a napokban is harci gépek sértették meg folyamatosan a tajvani légteret.
Joe Biden amerikai elnök hosszasan beszélt telefonon Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Olyan rossz a viszonyuk, hogy már a kommunikáció ténye is biztató.
A németek folytatnák a mentést, Oroszország pedig 1000 embernek engedélyezte az Afganisztánból való beutazást.
A magyar miniszterelnök Kim Dzsongunnal, a gépeltérítő Alekszandr Lukasenkóval és a Hasogdzsi-gyilkosság mögött álló Mohamed bin Szalmánnal került egy társaságba.
A Kínai Kommunista Párt megalapításának 100. évfordulóján Hszi Csin-ping azt mondta, Kína elérte a „mérsékelten jómódú társadalom” felépítését.
Az egy út – egy övezet kínai geopolitikai kezdeményezés nem váltotta be a hozzá fűzött kínai reményeket, mert csak néhány autoriter államban lehetett azt eladni, hogy a helyi kormányzat fizessen azért, hogy kínai cégek kínai haszonra építsenek utat, kikötőt, vasutat, egyetemet. A Fudan Egyetem itthon is felerősítette a kételyeket.
Többek között a házaspárok szétválasztásával, valamint a sterilizációs eljárások és abortuszok alkalmazásával.
Három gyereket is vállalhatnak majd a kínaiak.
Kínában bojkotthullám ért nagy nyugati márkákat, miután aggódni mertek a hszincsiangi ujgurok helyzete, illetve az ehhez köthető rossz sajtójuk miatt. Egyes vélemények szerint az eset azt jelzi, hogy a kínai–amerikai viszály a jövőben valóban felrázza a globális kapitalizmust, bár pont az ujguroknak biztosan nem lesz jobb ettől.
A kínai elnök nagyon hálás, hogy a magyar kormány egyértelműen kitart a Kína-barát politikája mellett.
Kína 2030-tól jelentősen csökkenteni akarja a szén-dioxid-kibocsátását, és 2060-ra karbonsemleges lenne.
Magyar szempontból különösen aktuális dolgokat mondott Kína elnöke, de csak véletlen egybeesés, hiszen nem a Fudanról kérdezték.
Erőszakos és igazságtalan gazdasági eljárások, emberi jogi visszaélések és a hongkongi helyzet miatt is aggódik az amerikai elnök.
Egyre feszültebb a viszony Kína és Egyesült Államok között Tajvan miatt.