Trumpnak sikerült rábeszélnie Hszit 200 Boeing utasszállító gép vásárlására
Kína 200 darab Boeing repülőgépet rendel az Egyesült Államokból Donald Trump és Hszi Csin-ping csütörtöki megegyezése nyomán – jelentette be csütörtökön az amerikai elnök a Fox News csatornán.
A Reuters beszámolója szerint ezzel Kína közel egy évtized után először vásárol amerikai gyártmányú utasszállító repülőgépeket, igaz, kevesebbet, mint amennyire számítani lehetett a találkozó előtt. Iparági források ugyanis korábban 500 gép tervezett vásárlásáról írtak, aminek így végül kevesebb mint a fele jött össze. 200-as szám annál az értéknél is alacsonyabb, mint amennyi új repülőgépre a kínai légitársaságoknak szükségük volna ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani az országban a légi közlekedés iránti kereslet növekedésével.
A Boeing befektetői mindenesetre korábban már beárazták a magasabb megrendelési számot, ezért a szerényebb méretű kínai üzlet hírének hatására az árfolyam esni kezdett, 4 százalékkal zuhantak a cég részvényei a bejelentés után.
Ugyanakkor egyelőre nem teljesen világos, hogy a 200-as szám tényleg a teljes megrendelésre vonatkozik, esetleg csak a keskeny- vagy éppen szélestörzsű repülőgépekre. A Boeing és a Fehér Ház sem reagált a Reuters erre vonatkozó kérdésére. Trump a Foxon úgy fogalmazott, „200 nagy gépet” rendelnek a kínaiak, de ezen túl nem specifikálta az üzletet. Ennyi alapján lehet szó egyfolyosós 737 MAX-okról, de akár nagyobb és jóval drágább kétfolyosós 777X-ekről vagy 787-esekről is, amelyeket a távolsági járatokon használnak.
Trump korábban is intézett már üzletet a Boeingek, 2017 novemberi pekingi látogatása során Hszi beleegyezett 300 új repülőgép megvásárlásába. Az országok között később fellángolt kereskedelmi viták azonban gyakorlatilag kizárták a Boeinget a világ második legnagyobb légiközlekedési piacáról, amelyet korábban uralt. A Peking és Washington közötti konfliktus, amit később megspékelt a két halálos balesetet követő 737 MAX-válság is, a repülőgépek földre kényszerítéséhez vezetett.
A Boeing későbbi gyártási problémái aztán lehetővé tették, hogy a rivális Airbus megszilárdítsa vezető pozícióját a kínai piacon. Kína légiközlekedési piaca azonban túl nagy ahhoz, hogy egyetlen repülőgépgyártótól függjön: a Boeing és az Airbus piaci előrejelzései szerint az országnak 2045-ig legalább 9000 új utasszállító repülőgépre lesz szüksége.
Trump nemcsak Kínában igyekszik tolni az emblematikus amerikai iparvállalat szekerét, a kereskedelmi tárgyalások során több országra nyomást gyakorolt, hogy vegyenek Boeing repülőgépeket. Az amerikai és a kínai elnök mostani találkozójáról, amin kiemelt téma volt Tajvan, itt írtunk.



