Nem hozott áttörést Donald Trump pekingi látogatása, az olajár ismét emelkedik

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Kínában tárgyaltak. A megbeszélések után Donald Trump azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és Kína igen hasonlóan gondolkodnak az iráni helyzetről, az USA érezhetően azt reméli, hogy Kína nyomást tud gyakorolni a szövetségesére és egyik fontos olajipari beszállítójára.

Hszi Csin-ping pedig az azonnali tűzszünetet és kereskedelmi útvonal megnyitását sürgette. A tárgyalások után meglepő piaci reakciókat lehetett látni, az olajár rövid távon ismét emelkedett, érdemben 107 dollár felett járt a Brent-olaj hordónként, ugyanakkor a távolabbi határidőkre nem drágult, vagyis lehet, hogy csalódást keltett összességében az amerikai-kínai tárgyalás, vagy az, hogy hiába szeretné az Egyesült Államok és Kína is a konfliktus lezárását, egyelőre nem jött közelebb a megnyugtató végkifejlett, mégis a befektetők úgy gondolkodnak, hogy annyira mindenkinek (az Egyesült Államoknak, Kínának és Iránnak is) a tartósabb béke lenne az érdeke, hogy nem merik nem azt árazni.

Kína engedményt kapott

Az biztos, hogy korábban negatívum volt, hogy Donald Trump arról beszélt, hogy kezdi elveszíteni a türelmét Iránnal szemben. Irán természetesen nem volt érdekelt abban, hogy a két nagyhatalom közeledjen, így gyorsan közölte, hogy a kínai hajók áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson, és állítólag az elmúlt két apban 30 kínai hajó már át is jutott a szoroson – írta a Reuters.

Ami pedig a big picture-t illeti, tavaly 18,6 millió hordó jött át naponta a szoroson, egy szaúdi és egy emírségekbeli elkerülő vezetékkel ez nem teljes kiesés, vagyis jön azért ki olaj a térségből, de napi 5-7 millió hordóval nagyobb a globális kereslet, mint a kínálat, ennyivel csökkennek a globális készletek. Akik beljebb vannak az öbölben, Kuvait, Katar, Irak, ők elég esélytelenek, nem tudnak úgy kerülni, mint Szaúd-Arábia, vagy az Egyesült Arab Emírségek. Olykor hallani bátor kamikaze kapitányokról, akik megpróbálnak átjutni, de azért a hajóskapitányok zöme nem kockáztat, sőt, ez akár hosszabb távon is így maradhat.

A készletekről ugyan nincs transzparens világszintű adat, de állítólag a konfliktus előtt 3,5-4 milliárd hordó állhatott rendelkezésre, ebből 500-600 millió hordót már fel kellett használni. Kína a becslések szerint 1,4-1,8 milliárd hordós készlettel rendelkezett, ami egyrészt a világ tartalékainak a fele, másrészt hat havi importa volt elég, és viszonylag sok szankcionált olaj hánykolódott a tengeren is, de ezt a mintegy 100 millió hordós mennyiséget engedte az USA felhasználni.

Ugyanakkor a szárazföldi, állami készletek is apadtak, sok ország szabadított fel készleteket. Kína annyiban pozitív szerepet játszott, hogy bizonyos délkelet-ázsiai országokat megsegített.

A termékek problémái

És ez még csak az olaj volt, nagyon jelentős az LNG (cseppfolyósított földgáz) piacon a kiesés, és a feldolgozott kőolajtermékek piacán is nagy a baj, a térségből a boldog békeidőkben mintegy 3,5 millió hordó dízel, kerozin, illetve nafta (ez a benzinnek, illetve a vegyiparnak is fontos alapanyaga) jött ki. Ezeknek a termékeknek – a kőolajjal ellentétben – nem annyira vannak elkerülő útvonalai. Emellett persze mindenféle termék (alumínium, hélium, műtrágya) kínálata is szűkült, ezek ugyanis most szintén nem nagyon jutnak ki az öbölből. Békeidőben oda-vissza 130-150 hajó közlekedett, vagyis a forgalom 260-300 hajó volt, most ennek a tizede sem jut át.

Ráadásul a régiót eddig főleg a szoroson keresztül látták el élelmiszerrel, nemcsak Iránt, de az öböl nyugati partján az arab államokat is

Elvileg abban lehetne bízni, hogy mindenki rosszul jár a konfliktussal, csak lesz racionális lezárás. Irán nem áll jól, sérült az infrastruktúréája, kevesebb a bevétele, gondja van az importtal, Kínának vissza kellene töltenie a készleteit, az USA ugyan mindig elmondja, hogy ő összességében szénhidrogénexportőr, ebben van igazság, bár éppen olajból sokat importál is és a magas árban sem érdekelt. Európában pedig továbbra is a kerozin a legkritikusabb anyag, az ARA (Amszterdam – Rotterdam – Antwerpen) régió nagy kikötőiben a felére leesett a készlet, kerozinból ugyanis Európa is nagyon sokat vett a közel-keleti térségből, így aighanem a nyári repülőjegyek elég drágk lesznek, illetve járattörlésekre is számítani lehet.