Még nem rendelte el a Fővárosi Törvényszék a nemzetközi és az európai elfogatóparancs kiadását az MNB-ügy két gyanúsítottja, Matolcsy Ádám és Stofa György ellen – erősítette meg a Telex érdeklődésére a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) múlt hét szerdán indítványozta az európai és a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Matolcsy és Stofa ellen, de az elrendelésükről a bíróságnak, egészen pontosan a nyomozási bírónak kell döntenie. Erre a törvényszéki szóvivő tájékoztatása szerint az indítvány beadásától számítva nyolc napja van a bírónak, tehát október 29-ig rendelkeznie kell az elfogatóparancsok kiadásának ügyében. Az országos elfogatóparancs szerda óta él ellenük, a körözés mindkét gyanúsított esetében él a Police.hu-n, ami azt jelenti, továbbra sem adták fel magukat.
Az, hogy Matolcsyék ellen európai és nemzetközi elfogatóparancs kiadását is kérték, azt jelenti, hogy feltételezik, az Európai Unión kívül tartózkodhatnak. „Az alapvető különbség a két elfogatóparancs között, hogy amíg az európai az uniós együttműködésnek köszönhetően inkább egy szakmai fókuszú automatizmus, addig a nemzetközi elfogatóparancsok esetében belép a diplomácia és a politika is” – magyarázta a Bozó Gergő szóvivő korábban a Telexnek. A szóvivő hétfőn a Telexnek azt mondta, a napokban várható döntés az elfogatóparancsok ügyében.
Az európai elfogatóparancs kiadásakor a bíróság gyakorlatilag egy formanyomtatványt tölt ki, a nemzetközi elfogatóparancs esetében viszont a nyomozási bírónak végzést kell kiadnia. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadja a nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az erről szóló végzést elküldi az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak (NEBEK) is, ahol a körözéseket elhelyezik a megfelelő nemzetközi adatbázisokban is. Így ha a körözött személyt például Dubajban igazoltatják a rendőrök, akkor a rendszer azonnal jelzi, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene. A kiadatás azonban ebben az esetben sem automatikus.
Arról korábban írtunk, hogy bár a köztudatban él az a tévhit, hogy ha valaki elmenekül egy olyan országba, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye (például Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek/Dubaj, egyes karibi vagy dél-amerikai államok), akkor ott érinthetetlen, a valóságban a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal összetettebb.
Mivel jelenleg még nem él a nemzetközi elfogatóparancs, Matolcsy Ádám és Stofa György Magyarországon kívül viszonylag szabadon mozoghat. Ha azonban a volt jegybankelnök fia és Stofa György is úgy dönt, hogy önszántából Magyarországra repül, amennyiben útlevél-ellenőrzésen esnek át, az országos elfogatóparancs miatt a rendszer azonnal jelezne, a láncreakció pedig elindulna, és már a repülőtérről is rendőrök kísérnék ki őket.
Az MNB-ügyben október 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, valamint két bűntársát, Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédjét, Sándor Tamást, valamint a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét, Valkó Mihályt is. Pénteken elrendelték a letartóztatásukat. A Fővárosi Törvényszék szóvivője a letartóztatásukról azt mondta, a bíróság értékelte a szökés és az elrejtőzés veszélyét is, lehetnek ugyanis még olyan vagyonelemek, akár külföldön is, amelyek eddig nem kerültek a hatóság látókörébe. „Ezek egyértelműen segíthetnek a gyanúsítottaknak abban, hogy elrejtőzzenek, hogy elérhetetlenné váljanak az eljárás során, továbbá az eljárásban érintett, külföldön lévő két személynek szintén komoly vagyoni lehetőségei vannak, hogy az itt lévő gyanúsítottak elérhetetlenné válását segíthessék.” A szóvivő ezzel Matolcsy Ádámra és Stofa Györgyre utalt.
A szóban forgó ügy részleteit a Telex korábban ebben a cikkben mutatta be. Az ügy lényege, hogy néhány nappal az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án, közvetlenül Matolcsy távozása előtt az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, ennek többségi tulajdonosa korábban Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István volt; Száraz azonban azt állítja, voltaképpen már 2024-ben lecsökkent a tulajdonrésze 9,9 százalékra, de a cégbíróságon ezt csak egy évvel később vezették át.
A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak.
A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, az új jegybankelnök hivatalba lépése után távozott az alapítvány korábbi kuratóriuma, a vitatott szerződést pedig néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek. A Quartz később azzal magyarázta a tranzakciót, hogy szakmai segítséget kívánt nyújtani az Optimának, a Telex által megszerzett dokumentumok viszont arra utaltak, hogy a tulajdonosi átrendezést már korábban előkészíthették.
Bár Matolcsy Ádám hivatalosan nem jelent meg ebben a történetben, még csak arra se volt korábban bizonyíték, hogy akár informálisan belefolyt volna az ügybe, az ügyre rálátók szerint Stofa az ő bizalmi embere. Stofa Györgynek az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjeként fontos szerepe volt a februári manőverben, de felbukkant korábban számos jegybanki kötődésű cég vezetésében, valamint a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is aktív szerepe volt. Neve a Hauszmann Alajos által épített, Székesfehérvár-Csalapusztán található Kégl-kastély ügyében is felmerült, az ő cége, a SRES Zrt. szerezte meg a kastély tulajdonjogát birtokló céget.
Matolcsy Ádám szerepéről a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. Ezzel azonban több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. A volt jegybankelnököt és társait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják.
