Kire utalt Fürcht Pál, amikor a bizottsági meghallgatásán kimondott egy vezetéknevet?
Volt egy érdekes mozzanata Fürcht Pál szerda délutáni meghallgatásának a parlament végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságában. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője hosszasan beszélt egy titkosszolgálattól érkező alügyészről, aki bekapcsolódott a Schadl–Völner-ügy nyomozásába, majd nem sokkal később távozott az ügyészségtől – szintén az egyik titkosszolgálathoz. A nevét először nem akarta elárulni, de aztán a mellette ülő ügyvédje, Horváth Lóránt egy papírlapon jelezte neki, hogy kimondhatja. Fürcht ekkor ránézett Horváthra, várt pár másodpercet, majd annyit mondott: a „vezetékneve Szathmáry volt.”
Szathmáry István nevét az aranykonvoj-ügy miatt ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság, miután a testvérét, Szathmáry Zoltánt jelölte Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyésznek. A Tisza Párt nem támogatta a jelölést, és a parlament is leszavazta a jelöltet – nem teljesen függetlenül a testvére személyétől.
Fürcht most a bizottság előtt felidézte, hogy Szathmáry István évekkel ezelőtt érkezett a titkosszolgálattól az ügyészségre alügyészként, és meglepő módon még azt is vállalta, hogy kevesebb pénzért fog náluk dolgozni. A másik furcsaság az volt, hogy nagyjából két-három hónap alatt felkerült az alsóbb szintű ügyészségről a nyomozó osztályra, ami Fürcht szerint a „lándzsa éle”, ott dolgoznak a legtapasztaltabb, legjobban képzett ügyészek. Itt Szathmáry is bekapcsolódott a Schadl–Völner-ügy nyomozásába, részt vett az adatfeldolgozásban.
Egy évvel később aztán távozott az ügyészségtől azzal az indokkal, hogy állásajánlatot kapott az egyik titkosszolgálattól. „A későbbi meglepetésem az volt, hogy alügyészként magas rendfokozatú és magas beosztású osztályvezetői állást kapott” – mondta Fürcht, akinek
aztán azt is jelezték a volt kollégái, hogy Szathmáry „nem volt hajlandó aláírni bizonyos adatfeldolgozási jelentést, amit ő maga végzett el”.
Pár évvel később, idén márciusban Szathmáry István már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főosztályvezetője volt nemzetbiztonsági ezredesi rangban. A Telexen írtunk arról először, hogy az aranykonvoj-ügyben ő intézte az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát, majd ott volt a TEK épületében is, amikor kihallgatták a pénzszállítókat. Információink szerint később hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsították meg emiatt.
Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy Szathmáry több olyan válságtanácskozáson is részt vett a Belügyminisztériumban az áprilisi választás után, de még az új kormány felállása előtt, amelyen az ukrán pénzszállítók elleni akcióban felmerülő jogi kérdéseket, aggályokat beszélték át az akcióban érintett szervek képviselői.
Egy ügyészségi feljegyzés szerint Szathmáry az AH képviseletében Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkárt kísérte el ezekre a tanácskozásokra, és állítása szerint egy táblázatot is vittek, amelyben részletesen ki volt dolgozva, hogy az elfogott személyek mettől meddig és milyen jogcímen voltak fogvatartásban. „Ebben a körben Hajdú János, volt rendőr altábornagy egy alkalommal kijelentette a vizsgálóbizottság előtt, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálata hiábavaló, mivel mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe – utalva ezzel dr. Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre” – mondta Szathmáry az őt kihallgató ügyészeknek, és azt is jelezte, hogy minden jelenlévő számára nyilvánvaló volt, hogy Hajdú a korábbi miniszterelnökre utalt.
Szathmáry István aranykonvoj-ügyben betöltött szerepe miatt nem támogatta aztán a Tisza Párt a testvére, Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölését. Baka András a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a jelölésről szóló döntése meghozatalakor ismerte a körülményeket, és ezek mérlegelésével döntött. Állítása szerint olyan információkat is megismert, amelyeket nem hozhat nyilvánosságra, és amelyek „lényegesen más megvilágításba” helyezték a helyzetet, mint amelyben azt a nyilvánosság nagy része látja.
A köztársasági elnök szavaira szeptember végén hosszú nyílt levélben reagált Fürcht, és azt állította, hogy a nyomozás alapján személyesen Orbán Viktor utasította a titkosszolgálatot az ukrán pénzszállítók elfogására. Szerinte az akcióban fontos szerepet játszott Szathmáry István, akiről szerdán a bizottság előtt is beszélt. Fürcht szerint később azért indítottak vele szemben fegyelmi eljárást, mert Szathmáry szerepét pedzegette, és úgy véli: a fegyelmi eljárást azért rendelték hirtelen a legfőbb ügyész jogkörébe, hogy a büntetést már a legfőbb ügyésznek választott testvér, Szathmáry Zoltán szabhassa ki rá. A terv azonban nem jött be, mert Szathmáry Zoltán jelölését leszavazta az Országgyűlés.
„A félinformációk, az azokból felépített megalapozatlan elméletek nyilvánossággal történő megosztása egyértelműen a nyomozás sikere ellen hat, az elkövetők felelősségre vonását ellehetetlenítheti, a közvéleményt félrevezetheti” – válaszolta Fürcht levelére a Legfőbb Ügyészség. Szerintük semmi összefüggés nem volt a Fürcht ellen indított fegyelmi eljárás elindítása és aközött, hogy a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek.
Fürcht Pál ellen fegyelmi eljárást indítottak, majd múlt héten felfüggesztették az ügyészi állásából. A volt főügyész a parlament végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtt elsősorban a Schadl-Völner-ügyről beszélt.
